Főmenü megnyitása

ÉletpályájaSzerkesztés

1938-1943 között a budapesti egyetem görög-latin szakán tanult az Eötvös Kollégium tagjaként. 1942-1944 között a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári hivatalában volt gyakornok. 1944-ben doktori oklevelet szerzett. 1945-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. 1946-1948 között az Új Szó munkatársa volt. 1952-1954 között a Lenin Intézet műfordítói tanszékén tanszékvezető docens volt. 1971-1981 között a Magyar Írók Szövetsége műfordítói szakosztályának titkára volt. 1972-1974 között az Európa Könyvkiadó, 1974-1983 között a Kossuth Kiadó szerkesztője volt. 1983-ban nyugdíjba vonult.

1945-től legelsőként és legtöbbet fordított a klasszikus orosz és szovjet irodalomból, pl. Dosztojevszkij (műveinek felét), Makszim Gorkij, Solohov, Szolzsenyicin, valamint Lev Tolsztoj, Osztrovszkij, Csehov műveit. Műfordításai időtállóak.

Színházi műfordításaiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1950-2013): 87.[1]

  • Trenyov: Ljubov Jarovája (1950, 1958-1959, 1967)
  • Mihajlov-Szamojlov: Titkos háború (1951)
  • Osztrovszkij: Farkasok és bárányok (1951, 1956, 1966, 1972)
  • Gorkij: Kispolgárok (1954, 1958, 1960, 1962, 1964, 1973, 1975, 1980, 1984)
  • Szimonov: A lázadó lelkiismeret (1962)
  • Szimonov: A negyedik (1962)
  • Gorkij: A nap fiai (1965, 1982, 1998, 2010)
  • Osztrovszkij: Erdő (1967, 1976, 1989, 2002)
  • Csehov: Sirály (1972, 1975, 1981, 1990-1991, 1993, 1996-1997, 2003, 2006, 2008, 2013)
  • Dosztojevszkij: Ördögök (1975, 1986)
  • Solohov: Emberi sorsok (1975)
  • Gogol: Háztűznéző (1976-1978, 1981, 1985, 1988, 1996, 2000)
  • Solohov: Csendes Don (1976)
  • Dosztojevszkij: A félkegyelmű (1979, 1994-1995, 2012)
  • Osztrovszkij: Jövedelmező állás (1980)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1981, 1984-1985, 1999)
  • Gorkij: Zikovék (1981)
  • Csehov: Ványa bácsi (1982-1983, 1995, 1997, 2004-2005)
  • Gogol: Kártyások (1985, 1997)
  • Dosztojevszkij: Bűnhődés (1986)
  • Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (1986)
  • Gogol: Egy őrült naplója (1987, 1998, 2000, 2002, 2008)
  • Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők (1988)
  • Gogol: A köpönyeg (1997, 2002)
  • Dosztojevszkij: Nasztaszja Filippovna (1999)
  • Dosztojevszkij: Az idióta (2003)

MűfordításaiSzerkesztés

  • L. A. Kasszil: Drága kisfiam (ifjúsági regény, 1945)
  • Makszim Gorkij: Ilja gyermekkora (regény, 1945)
  • A. Sz. Puskin: A postamester (elbeszélés, 1945)
  • A. Tolsztoj: Gyönyörű asszony (elbeszélések, 1947)
  • A. Tolsztoj: A kenyér (regény, 1947)
  • L. Ny. Tolsztoj: Ne játssz a tűzzel (elbeszélés, 1947)
  • V. K. Arszenyev: Az őserdők fia, Derszu Uzala (regény, 1948)
  • Makszim Gorkij: Ember születik (elbeszélések, 1948)
  • N. K. Gudzij: Tolsztoj (1948)
  • Makszim Gorkij: Amerikában (útirajz, Kovács Györggyel, 1949)
  • A. Karavajeva: Tüzek (regény, 1949)
  • Solohov: Csendes Don (regény, 1949)
  • V. Gogol: Az arckép (elbeszélés, 1948)
  • Sz. Babajevszkij: Aranycsillag lovagja (regény, 1950)
  • A. P. Csapigin: Sztyenka Rázin (regény, 1950)
  • G. Gulia: Kaukázusi tavasz (kisregény, 1950)
  • Sz. D. Msztiszlavszkij: Tavaszi madár a varjú (regény, 1950)
  • M. Muratov: Golovnyin kapitány (1950)
  • F. I. Panfjorov: Aratás (regény, 1950)
  • F. I. Panfjorov: Megindulnak a traktorok (regény, 1950)
  • B. L. Gorbatov: Donyeci bányászok (regény, Kovai Lőrinccel, 1951)
  • Lju Paj-jü: A három harcos (elbeszélések, 1951)
  • Sz. D. Szkljarenko: Út Kiev felé (regény, 1951)
  • Csao Su-li: Kis Er-Hei házassága (elbeszélés, Kürti Pállal, 1952)
  • F. V. Gladkov: Cement (regény, 1952)
  • K. A. Trenyov: Ljubov Jarovaja (dráma, 1952)
  • Osztrovszkij: Farkasok és bárányok (színmű, 1952)
  • Lu Hszin: A vihar visszhangja (elbeszélések, 1953)
  • Makszim Gorkij: Volt emberek (elbeszélés, Görög Imrével, 1954)
  • L. Tolsztoj: Háború és béke (regény, 1954)
  • Ny. V. Gogol: Az orr (elbeszélések, 1955)
  • Makszim Gorkij: Január 9. (elbeszélés, 1955)
  • A. Sz. Makarenko: Lendület (dráma, 1955)
  • M. Solohov: Új barázdát szánt az eke (regény, 1956)
  • A. P. Csehov: Szahalin (útleírás, 1956)
  • Makszim Gorkij: Ének a sólyomról (elbeszélés, 1957)
  • Makszim Gorkij: Szerencsétlen Pável (regény, 1958)
  • B. Jasienski: Közönyösek összeesküvése (regény, 1958)
  • A. G. Lebegyenko: Szemtől szembe (regény, Gellért Györggyel, 1958)
  • A. Ny. Osztrovszkij: Farkasok és bárányok (dráma, 1958)
  • J. Szlepuhin: Mondd el mindenkinek! (regény, 1958)
  • A. Nyikulkov: Megérdelmelték a boldogságot (ifjúsági regény, 1959)
  • G. Nyikolajeva: Útközben (regény, 1960)
  • V. I. Rovinszkij: A lázadó hajó (1960)
  • M. Solohov: A hazáért harcoltak (regény, 1960)
  • F. M. Dosztojevszkij: A félkegyelmű (regény, 1960)
  • M. Solohov: Feltört ugar (regény, 1961)
  • Sz. M. Uszpenszkij: Az élet határán (1962)
  • F. M. Dosztojevszkij: A játékos (elbeszélés, Devecseriné Guthy Erzsébettel, 1963)
  • V. D. Fomenko: A föld emlékezete (regény, 1963)
  • Ny. F. Pogogyin: Borostyán nyakék (regény, 1963)
  • M. Sztyelmah: Kenyér és só (regény, 1963)
  • Gorkij: Az anya (regény, 1963)
  • M. Sztelmah: Igazság és hamisság (regény, 1964)
  • D. Nagiskin: Bonivur szíve (történelmi regény, 1965)
  • K. G. Pausztovszkij: A haza füstje (regény, 1965)
  • Hidas Antal: Ficzek úr (regény, 1966)
  • A. Rekemcsuk: Ne felejtsd el, fiam (regény, 1966)
  • Sz. P. Zlobin: Sztyepan Razin (történelmi regény, 1966)
  • I. Ny. Dubov: A szökés (regény, 1967)
  • D. A. Bilenkin: Hullámverés a Marson (elbeszélések, 1969)
  • A. Belij: Keresztrefeszítés (regény, 1969)
  • V. Belov: Búcsúhalom (regények, elbeszélések, Csalló Jenővel, 1970)
  • F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (regény, 1971)
  • F. M. Dosztojevszkij: Ördögök (regény, 1972)
  • Ny. Sz. Jevdokimov: A nélkülözhetetlen ember (elbeszélés, 1972)
  • B. Okudzsava: Szegény Avroszimov (történelmi regény, 1972)
  • A. N. Ribakov: Az ismeretlen katona (regény, 1972)
  • F. M. Dosztojevszkij: A szelíd teremtés (kisregény, Devecseriné Guthi Erzsébettel, 1975)
  • A. Belij: Pétervár (regény, 1985)
  • A. Szolzsenyicin: A pokol tornáca (regény, 1990)
  • Brjuszov: Márványfejecske (elbeszélés, 1990)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2013. június 6-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996 CD-ROM, Biográf Kiadó, 1997.

További információkSzerkesztés