Makedón királyok listája
Makedónia a makedónok királysága volt az i. e. 7. századtól. Fejletlenebb a görög városállamoknál, de egyszerűbb (ellentétektől kevésbé megosztott) társadalma és uralkodóinak katonai újításai miatt az i. e. 4. század második felében hatalma alá vonta a görögség nagy részét. Ezután III. Alexandrosz (ismert nevén „Nagy Sándor”, i. e. 336–323) hatalmas világbirodalmat hódított meg, amely halála után részeire esett szét. Makedónia politikai jelentősége még évszázadokig megmaradt, ám külpolitikájával egyre gyakrabban keresztezte a felemelkedő Róma útját. I. e. 168-ban legyőzték a rómaiak, i. e. 148-ban pedig provinciaként beolvasztották a Római Birodalomba.
Argoszi-dinasztia (Ἀργεάδαι)
szerkesztésA makedón uralkodóház a hellénektől származtatta magát. Mitikus családfájukat Prométheuszig vezették vissza, akitől Deukalión személyén keresztül Hellén származott. Hellénnek három fia volt, Dórosz, Aiolosz és Makedón, az utóbbi fia Argeasz.
Argeasz Tirünsz királyának, Amphitrüónnak apja – legalábbis ebben a változatban, máskor Amphitrüónt Alkaiosz fiának tartották –, akinek leánya, Alkméné és Zeusz nászából származott Héraklész. Héraklésztől Hüllosz, Kleodaiosz, Arisztomakhosz, Témenosz, Kissziosz, Thésztiosz, Meropsz, Arisztomidasz, és Pheidón származott, akinek fia Karanosz. A makedón államot végül három fivér, Pheidón dédunokái, Perdikkasz, Guanész és Aeroposz alapította.
Karanosz | Κάρανος | bizonytalan dátum | |
Koinosz | Κοινός | bizonytalan dátum | |
Türimmasz | Τυρίμμας | bizonytalan dátum | |
I. Perdikkasz | Περδίκκας Αʹ | bizonytalan dátum, 650 körüli is feltehető | |
I. Argaiosz | Ἀργαῖος Αʹ | bizonytalan dátum | |
I. Philipposz | Φίλιππος Αʹ | bizonytalan dátum, halálának ideje 588 körülre is tehető | |
I. Aeroposz | Ἀέροπος Αʹ | 588?-568? | |
I. Alketasz | Ἀλκέτας Αʹ | 568?-540? | |
I. Amüntasz | Ἀμύντας Αʹ | 540?-495? | |
I. Alexandrosz | Ἀλέξανδρος Αʹ | 495?-454? | |
II. Alketasz | Ἀλκέτας Βʹ | Egyes szerzők nem számítják az uralkodók közé | |
II. Perdikkasz | Περδίκκας Βʹ | 454?-413; a makedón uralkodóház első biztos dátuma II. Perdikkasz halálának éve | |
I. Arkhelaosz | Ἀρχέλαος Αʹ | ||
Kraterosz | Ὀρέστης | ||
Oresztész | Ὀρέστης | ||
II. Aeroposz | Ἀέροπος Βʹ | ||
II. Arkhelaosz | Ἀρχέλαος Βʹ | ||
II. Amüntasz | Ἀμύντας Βʹ | ||
Pauszaniasz | Παυσανίας | ||
III. Amüntasz | Ἀμύντας Γʹ | ||
II. Argaiosz | Ἀργαῖος Βʹ | ||
III. Amüntasz (2x) | Ἀμύντας Γʹ | ||
II. Alexandrosz | Ἀλέξανδρος Βʹ | ||
Ptolemaiosz (Alorosz) | Πτολεμαῖος | Kormányzó | |
III. Perdikkasz | Περδίκκας Γʹ | ||
IV. Amüntasz | Ἀμύντας Δʹ | mh. i. e. 336 | |
II. Philipposz (szül. i. e. 382) | Φίλιππος Βʹ | Kormányzó: i. e. 359-től | |
III. Alexandrosz (szül. i. e. 356) | Ἀλέξανδρος ὁ Μέγας | általában „Nagy Sándor” néven említik | |
III. Philipposz Arrhidaiosz (szül. i. e. 359) | Φίλιππος Γʹ | ||
IV. Alexandrosz (szül. i. e. 323) | Ἀλέξανδρος Δʹ |
Különféle uralkodóházak
szerkesztésI. Antigonosz Monophthalmosz (szül. i. e. 382) | |||
Kasszandrosz (szül. i. e. 354) | Már i. e. 309-ben meggyilkoltatta IV. Alexandroszt, de a királyi címet csak i. e. 306 körül vette fel. | ||
IV. Philipposz | Kasszandrosz fia | ||
Antipatrosz | Kasszandrosz fia, V. Alexandrosz társkirálya. Fivérét elűzte, de az Pürrhosz épeiroszi király segítségével restaurálta hatalmát, a menekülő Antipatroszt pedig Lüszimakhosz ölette meg. | ||
V. Alexandrosz (szül. i. e. 332) | Kasszandrosz fia, Antipatrosz társkirálya. Fivére elűzte, de Pürrhosz épeiroszi király segítségével restaurálta hatalmát. A szintén „segítségére siető” Démétriosz gyilkoltatta meg. | ||
I. Démétriosz Poliorkétész (szül. i. e. 337) | V. Alexandrosz meggyilkolása után ismerték el Makedónia királyának. | ||
Lüszimakhosz (szül. i. e. 361) | Démétrioszt Pürrhosszal közösen buktatta meg, és eleinte megosztozott vele a területen, i. e. 285-ig bezárólag azonban az egész tartományt magának szerezte meg. | ||
Épeiroszi Pürrhosz (szül. i. e. 319) | Démétrioszt Lüszimakhosszal közösen buktatta meg, és eleinte megosztozott vele a területen, de az i. e. 285-ig bezárólag az egész tartományt magának szerezte meg. | ||
Szeleukosz (szül. i. e. 358) | Lüszimakhosz legyőzését és elestét követően szerezte meg a trónt. | ||
Ptolemaiosz Keraunosz (szül. i. e. 320 k.) | Lüszimakhosz és fia sógora, II. Ptolemaiosz fivére. Szeleukosz meggyilkolásával jutott trónra. | ||
Meleagrosz | |||
Antipatrosz Etésziasz | |||
Szószthenész | |||
II. Antigonosz Gonatasz | |||
Épeiroszi Pürrhosz |
Antigonidák
szerkesztésII. Antigonosz Gonatasz (szül. i. e. 319) | ld. fent | I. Démétriosz fia. | |
II. Démétriosz (szül. i. e. 274) | Δημήτριος Β' Αιτωλικός | II. Antigonosz fia. | |
III. Antigonosz (szül. i. e. 263) | Αντίγονος Γ' | I. Démétriosz unokája. Kormányzó: i. e. 229–i. e. 227. | |
V. Philipposz (szül. i. e. 238) | i. e. 221–i. e. 179 |
Φίλιππος Ε' | II. Démétriosz fia. |
Perszeusz (szül. i. e. 212) | Περσέας | V. Philipposz fia. mh. i. e. 162 |
Tabló
szerkesztésForrások
szerkesztés- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? (Springer, 1994)
- Kertész István. Héraklész unokái. Kossuth K. (1988). ISBN 963-09-3256-3