Maksimir

Zágráb városnegyede

Maksimir Zágráb városnegyede Horvátországban, a főváros középkeleti részén.

Maksimir
Elhelyezkedése Zágrábon belül
Elhelyezkedése Zágrábon belül
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
Jogállásvárosnegyed
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 56″, k. h. 16° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 56″, k. h. 16° 01′ 11″
A Wikimédia Commons tartalmaz Maksimir témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zágráb városközpontjának északkeleti részén fekszik. Nyugaton a város központi negyedei, a Donji Grad (Alsóváros) és a Gornji Grad (Felsőváros) – Medveščak, északról a Podsljeme, keletről Donja Dubrava és Gornja Dubrava, délről pedig a Peščenica – Žitnjak városnegyed határolja.

A negyed déli, többnyire sík része, amely délnyugatra a Zvonimirova utcáig és Nova Branimirováig, illetve a délkeleten a vasútig nyúlik le erősen városiasodott és fejlett úthálózattal van összekapcsolva azokkal az utakkal, amelyek az északkeleti városi és külvárosi területeket összekötik a városközponttal. A térség főbb forgalmas útvonalai kelet-nyugati irányban a Maksimirska cesta, a Zvonimirova és a Petrova utcák, míg észak-déli irányban a Mandlova utca, a Gojka Šuška sugárút, a Svetošimunska és a Bukovačka utcák. Viszonylag széles és beépítetelen síkvidéki terület terül el Medvednica lejtőitől a Maksimir-erdő keleti oldalán a Ravnica területe felé, rendkívül tiszta kilátást nyújtva a Medvednica lábától, ugyanakkor lehetővé téve a friss hegyi levegő beáramlását a sűrűn lakott területre. A negyed északi része a Medvednica lábának mentén húzódik, ahol a terület lakott részei összefonódnak az egykor hatalmas erdő maradványaival.

Maksimir településrészei: Maksimir, Laščina, Rebar, Ravnice, Bukovac és Remete.

Története szerkesztés

A városnegyed legősibb része a Medvednica lejtőin fekvő régi település Remete. Itt már azelőtt sokszínű, pezsgő élet folyt, mielőtt ez a terület belváros szerves részévé vált volna. A neves zágrábi horvát író és újságíró Zvonimir Milčec így ír erről az ősi városrészről: „A Remetei Szűzanya temploma több mint hétszáz éves és egykor a legnagyobb szentély volt Észak-Horvátországban, nagyobb és fontosabb, mint Máriabeszterce.” Remete múltjának kutatói beszámoltak arról, hogy a Zágráb központjától körülbelül öt kilométerre északkeletre elhelyezkedő település eredete összefügg az itteni rövid, de gyönyörű völgy területén épült pálos kolostor 13. századi alapításával.

A Remete név az eremita (remete) középkori latin szóból származik, amelyet a kolostor alapítóiról, a Remete Szent Pál rendjének tagjairól kapott. A remetei gótikus templomot a 18. században barokk stílusban építették át. Az 1880-as földrengést követő helyreállítási munkák során megsemmisültek az itt eltemetett horvát hűbérurak (Zrínyi Pál, Karlovics János, Alapy Gáspár) sírjai. A templom a 18. századból származó freskók maradványait, fogadalmi festmények sorozatát, valamint a 15. századból származó, fából készült gótikus Szűz Mária szobrát őrzi. A pálos rend 1786-os feloszlatása után a barokk remetei kolostor lett az egyházközség székhelye. Ma karmelita kolostorként működik. A plébániahivatalban található remetei általános iskolát 1859-ben alapították, és tíz évvel később kapta meg ezt az épületet.

1787-ben az akkor újonnan kinevezett zágrábi püspök, Maksimilijan Vrhovec úgy döntött, hogy a püspöki birtokon lévő, Zágrábtól keletre eső hatalmas tölgyes erdőt nagy parkká alakítja. Vrhovec a park sétányának a park bejáratától a dombon levő kilátópontig történő kialakításával megvalósította elképzelését, létrehozva Délkelet-Európa egyik legnagyobb és legszebb parkját. A Maksimir Park nevét már 1791-ben megemlítették, bár a parkot csak három évvel később nyitották meg. Vrhovec elképzelését végül egyik utódja, Juraj Haulik bíboros zágrábi érsek valósította meg teljes mértékben 19. század közepén. Az ő útmutatásainak és kéréseinek megfelelően bécsi építészek tervezték meg a parkot [1] Haulik 1869-es halála után sajnálatos módon több kilátó, pavilon, kunyhó, pihenőhely, szobrok, kertek és a régi Maksimir egyéb látnivalói fokozatosan eltűntek.

Maksimir területe csak 1902-ben került Zágráb város határain belülre. Az erős, régóta kialakult kapcsolatoknak köszönhetően nagyon gyorsan integrálódott a város területébe. Az 1945 és 1952 közötti időszakban a mai városrész területének nagy része az akkori Zágráb III. kerületének részét képezte. A mai Maksimir néhány részét azonban csak ebben az időszakban csatolták fokozatosan Zágráb városához.

Nevezetességei szerkesztés

  • A 18. század végén Maksimirban vadasparkot alapítottak. 1925-ben a Labuđi-szigeten az első maksimiri tó közepén megalapították a mai Állatkertet. Ez volt az első állatkert Európának ezen a részén. Mindez közvetlenül Mijo Filipović építészmérnöknek köszönhető, akit a város akkori polgármestere Vjekoslav Heinzel bíztott meg a Maksimir park rendezésével.
  • A Maksimir park déli peremén található a Maksimir Stadion – a zágrábi és a horvát sportélet, elsősorban a futball kultuszhelye. Az első stadiont ezen a helyen majdnem száz évvel ezelőtt – 1912-ben építették. A számos nemzetközi labdarúgó-mérkőzésnek és más jelentős sporteseményeknek köszönhetően, amelyeket évtizedek óta tartanak itt, a Maksimir neve világhírű lett.

Kultúra szerkesztés

Remete lakói a 20. század eleje óta őrzik szervezetten környékük népi hagyományait. Már 1908-ban megalapították a „Podgorec” énekkart. 1920-ban létrehozták a „Frankopan” Remete – Bukovac népi énekes társaságot.

Oktatás szerkesztés

  • A. G. Matoš Általános Iskola
  • Vladimir Nazor Általános Iskola
  • August Harabašić Általános Iskola

Sport szerkesztés

A GNK Dinamo Zagreb labdarúgóklubot 1911. április 26-án alapították Gradjanski néven, bár hivatalosan 1945. június 5-ét tekintik az alapítás dátumának, ugyanis akkor egyesült a HASK-kal és a Concordiával. Ettől kezdve, egészen 1991. június 26-ig Dinamo néven szerepelt az egyesület, majd 1993-ig HASK Gradjanskinak hívták, 2000-ig Croatia Zagreb néven szerepelt, végül újra felvette a Dinamo nevet. Az utolsó névváltoztatásra 2011-ben került sor, amikor is a "Gradjanski" visszakerült a nevükbe, ezóta GNK Dinamo Zagreb a csapat neve. A csapat otthona a 37168 férőhelyes Maksimir Stadion.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Franz Schücht építész, Michael Sebastian Riedl kertépítész, Leopold Phillipp építésvezető, Josip Kassmann szobrász, Anton Kothgasser híres svájci ház ólomüveg alkotója és Franjo Serafin Korbler főkertész.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés