Mallász Gitta

magyar úszóbajnok, grafikus, írónő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 3.

Mallász Margit Eugénia[5] (Gitta, férjezett nevén Walder) (Ljubljana, 1907. június 21.Ampuis, Franciaország, 1992. május 25.) magyar úszóbajnok, grafikus, írónő, aki utóbbi minőségében az Az angyal válaszol című könyvével vált ismertté.

Mallász Gitta
Mallász Gitta gyermekkorában a testvérével, Ottomárral (1914 körül)
Mallász Gitta gyermekkorában a testvérével, Ottomárral (1914 körül)
SzületettMargit Eugenie Mallasz[1]
1907. június 21.[2][3][1]
Ljubljana[1]
Elhunyt1992. május 25. (84 évesen)[2][3][1]
Ampuis[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • író
  • úszó
  • grafikusművész
  • festőművész
KitüntetéseiVilág Igaza díj (2011. február 16.)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallász Gitta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

1907-ben született osztrák-magyar családban. Édesapja magyar ezredes volt a k. u. k. osztrák–magyar hadseregben, édesanyja osztrák volt. Apját Trianon után Budapestre vezényelték, Gitta 16 évesen az Iparművészeti Főiskolára került, ahol összebarátkozott Dallos Hannával. Nagyon jól úszott, bronzérmet nyert a női 4 × 100 méteres gyorsváltóban Párizsban az 1931-es úszó-Európa-bajnokságon.[6] A zsidó Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát, relaxációt és masszázst tanított, a „Fedettben” ismerkedett meg. Sportsikerei ellenére Gitta mégis inkább a rajzoláshoz tért vissza. Felelevenítette kapcsolatát Hannával és férjével, Kreutzer Józseffel, akiknek a Szabó Ilonka utcában (ma Ilona utca), a Halászbástya alatt volt a műtermük.[7] Az antiszemitizmus fellángolt Budapesten, ezért a keresztény úszóbajnoknő saját nevén szerzett megrendeléseket Hanna és József számára, ui. a zsidók ilyen munkát már nem kaphattak.[5]

A második világháború kitörésekor a hangulat nyomott és gyötrelmes volt. Hanna és József bérelt egy kis parasztházat Budapest környékén és a minimálisra csökkentették tevékenységüket, hogy a lényegre, a túlélésre összpontosíthassanak. Gitta és Lili csatlakozott hozzájuk. Így alakult meg az abszolút teljességre és a spiritualitásra törekvő fiatalok négyese.[5]

1943. június 25-én, a napi beszélgetések közben, míg Gitta bemutatta a gondolatait Hannának, az figyelmeztette Gittát: „Vigyázz, már nem én beszélek!”[8] Így kezdődött az Az angyal válaszol, a tizenhét hónapon át adott és kapott spirituális tanítás, aminek a befejező része már egy olyan volt iskolában kapott helyet, amit közel száz zsidó nő megmentése érdekében katonai ruházati gyárrá alakítottak át.[9] Ennek a vezetését Gitta (egy katolikus pap, Klinda atya közreműködésével[10]) azért vállalta el, hogy megvédje a zsidó származású barátait (megkapta érte a Világ Igaza címet 2011 júniusában[11]). Magyarországon azonban 1944-ben a húrt a nácizmus tovább feszítette. Józsefet június 3-án, Hannát és Lilit pedig december 2-án Ravensbrückbe deportálták, ahonnan egyikük sem tért vissza.[5] Gitta egyedül maradt a beszélgetéseket lejegyző füzeteivel.[12]

A német terror után, a szovjet totalitarizmus alatt Mallász Gitta új műhelyt nyitott Budapesten, a Batthyányi utca 4. alatt, és a Rábai Miklós vezette Magyar Állami Népi Együttes díszlet- és jelmeztervezője, valamint tolmácsa lett.[7][13] Azokban az években, annak ellenére, hogy szakmai sikereket ért el, maga mondta, olyan volt, mint egy élőhalott. 1960-ban a szabadság mellett döntött, és Franciaországban telepedett le.[5]

Annak érdekében, hogy a családját itthon ne üldözzék, érdekházasságot kötött Walder László zsidó kommunistával, a Nemzetközi Brigádok(en) egykori tagjával. Ebből később mégis szerelmi házasság lett. Férjével, Hélène Boyer-val és sok barátjával elkészítették a lejegyzett beszélgetések francia fordítását, Dialogues avec l'ange („Dialógusok az angyallal”) címen. A kiadás késett, de akkor Claude Mettra író, a France Culture producere az 1976. március 22-i adását Mallász Gittának és a „spirituális felfedező útjának” szentelte. Ennek hatásaként kiadta a szöveget az Aubier kiadó. A France Inter rádióban Jacques Chancel Radioscopie című híres műsorsorozata 1977. március 10-én megismertette a könyvet a nagyközönséggel.[5][14]

Walder 1982-ben meghalt. Gitta makacsul elutasította a guru szerepét, de 1983 júniusában meghívást kapott egy konferenciára a zürichi Jung Intézetbe, és akkor már ráállt arra, hogy ettől kezdve életét Az angyal válaszol című mű magyarázatára szánja és konferenciákon, vagy könyvekben megcáfolja a félreértelmezését.[15] 1988-ban súlyos balesetben eltörte mindkét csuklóját. Ezután elhagyta kis périgord-i házát, és a Côte Rôtie szőlővidéken levő Tartaras kis faluba költözött (Ampuis község, Rhône megye), Patricia és Bernard Montaud szomszédságába, akikkel szoros barátságot kötött. Gitta előadásait 1985-től Bernard szervezte. Utolsó éveit csendesen, könyveit írva, továbbra is tanítással töltötte el. 1992. május 25-én hunyt el, hamvait a Rhône-ba szórták, s miként barátainak, sírja neki sincs.[5]

Sporteredményei

szerkesztés

A magyar női úszósport úttörőjeként az első nemzetközi hírű női hátúszó. Az FTC-nek 1927–1935 között, a magyarországi női válogatott úszócsapatnak 1929–1934 között volt a tagja. 4 × 100 m gyorson az 1931-es Európa bajnokságon Párizsban bronzérmet szerzett. Hatszoros magyar bajnok:

  • 1931: 100 m hát és 4 × 100 m gyors
  • 1932: 100 m hát- és folyamúszás
  • 1933: 100 m hát
  • 1934: 4 × 100 m gyors

Magyar csúcstartó 100 m hát (1’28”8) és 200 m hát (3’19”0), 1930[16]

Művészi tevékenysége

szerkesztés

Mallász Gitta először Dallos Hanna grafikai és iparművészeti műhelyében dolgozott Budapesten. Együtt reklám- és turisztikai plakátokat,[17] anyagokat készítettek, könyveket és üdvözlőlapokat illusztráltak. A háború után Gittának saját műterme lett, ahol sokféle terméket készített. Az ötvenes években a Magyar Állami Népi Együttesnél dolgozott jelmeztervezőként. Franciaországban a hatvanas években lemezborítókat, gyermekkönyveket illusztrált és bútorokat festett a magyar hagyományoknak megfelelő stílusban.[7]

  • Az angyal válaszol francia kiadásai:
    • Dialogues avec l'ange: Les quatre messagers. (franciául) Fordító, a megjegyzések szerzője Mallász Gitta, előszó Claude Mettra, a fordításban együttműködött Hélène Boyer. Párizs: Aubier-Montaigne. 1976. ISBN 2-7007-0052-X („Dialógusok az angyallal: A négy üzenethordó”)  
    • Dialogues avec l'ange. (franciául) Ford. Mallász Gitta és Hélène Boyer, lektor Dominique Raoul-Duval. Párizs: Aubier. 1990. ISBN 2-7007-2833-5 Édition intégrale (teljes, bővített kiadás)  
  • Az angyal válaszol magyar kiadásai:
  • Mallász Gitta – Françoise Maupin: Les Dialogues tels que je les ai vécus. (franciául) Párizs: Aubier. 1984. ISBN 2-7007-0378-2 („Ahogyan megéltem a Dialógusokat”)  
  • Mallász Gitta – Roger Bret: Les Dialogues, ou l'enfant né sans parents. (franciául) Párizs: Aubier. 1986. ISBN 2-7007-2630-8 („A Dialógusok, avagy a szülők nélkül született gyermek”)  
  • Mallász Gitta – Dominique Raoul-Duval: Les Dialogues, ou le saut dans l'inconnu. (franciául) Párizs: Aubier. 1989. ISBN 2-7007-2816-5 („A Dialógusok, avagy ugrás az ismeretlenbe”)  
  • Mallász Gitta – Bernard Montaud – Patricia Montaud: Quand l'ange s'en mêle. (franciául) Párizs: Dervy. 1990. ISBN 2-85076-321-7 („Amikor az angyal beavatkozik”) Interjúk Gittával   (és 1993-ban, ISBN 2-8507-6591-0)
  • Mallász Gitta – Dominique Raoul-Duval: Petits Dialogues d'hier et d'aujourd'hui. (franciául) Párizs: Aubier. 1991. ISBN 2-7007-2841-6 („Rövid Dialógusok tegnap és ma”)  [5]

Érdekesség

szerkesztés

Az angyal válaszol című könyvének saját szavaival élve „csak írnoka és nem szerzője” volt.[19]

  1. a b c d e Fichier des personnes décédées mirror. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Babelio (francia nyelven)
  4. The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  5. a b c d e f g h i Mallász Gitta. Az angyal válaszol (dokumentumok) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.) arch
  6. Swimming - 1931 European Championships - Results Women. The-Sports.org (angolul)
  7. a b c Mallász Gitta művei. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  8. Attention ! ce n'est plus moi qui parle !” – Mallász 1990, 23. o.
  9. Dominic Bliss: The story of Ernö Erbstein, who survived Hungary’s Holocaust to coach Torino. (angolul) The Guardian, (2015. január 22.) („Erbstein Ernő története, aki túlélte a magyar holokausztot és a torinói [futball]csapatot edzette”)
  10. Budaligettől Budapestig. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  11. Righteous recognized by June 2011. Jad Vasem (angolul) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.) arch
  12. Gitta füzetei. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  13. Montaud & Müller 2001, 43. o.
  14. Gitta Mallasz. Institut national de l'audiovisuel (franciául) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.) arch
  15. Gitta Mallasz : interviews et conférences. Az angyal válaszol (dokumentumok) (franciául) [„Mallász Gitta interjúi és konferenciái”].
  16. Forrás: RUL 61. oldal[5]
  17. Katona Anikó: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. Dallos Hanna és Mallász Gitta. Artmagazin, 7. sz. (2013) 38–44. o. ISSN 1785-3060
  18. Az angyal válaszol. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  19. Gitta Mallasz ou le scribe des anges Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben („Mallász Gitta, az angyalok írnoka”), videó interjú Michel Cazenave-val, FR3, 1993 (franciául)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gitta Mallasz című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés