Malmizs

város Oroszország

Malmizs (oroszul: Малмыж) város Oroszország Kirovi területén, a Malmizsi járás székhelye. Lakosságának jelentős része tatár, akiknek ősei Kazany bevétele után telepedtek le ezen a vidéken.

Malmizs (Малмыж)
Malmizs címere
Malmizs címere
Malmizs zászlaja
Malmizs zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásMalmizsi
Irányítószám 612920
Körzethívószám 83347
Népesség
Teljes népesség7422 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Malmizs (Oroszország)
Malmizs
Malmizs
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 31′, k. h. 50° 40′Koordináták: é. sz. 56° 31′, k. h. 50° 40′
Malmizs (Kirovi terület)
Malmizs
Malmizs
Pozíció a Kirovi terület térképén
Malmizs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malmizs témájú médiaállományokat.

Lakossága: 8265 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

FekvéseSzerkesztés

A Kirovi terület délkeleti részén, Kirov területi székhelytől 294 km-re, a Sosma partján fekszik, a kis folyó vjatkai torkolata közelében. A legközelebbi vasútállomás az 57 km-re délkeletre lévő Vjatszkije Poljani, a Kazany–AgrizJekatyerinburg vasútvonalon. A városon vezet át a P-169 (R-169) jelű, északnyugat-délkeleti irányú Kirov–Vjatszkije Poljani országút.

TörténeteSzerkesztés

Kezdetben udmurtok lakták a területet (odo-marik), akiket fokozatosan kiszorítottak a Vjatka túlsó partjára. Az évkönyvek Malmizst mari faluként először a 15. századdal kapcsolatban említik. Neve mari nyelven 'pihenőhely'-et jelent. A 16. század elején Boltus mari fejedelem székhelye volt. Kazany bevétele után, 1553-ban orosz sztrelecek (lövészek) foglalták el, a csatában Boltus fejedelem életét vesztette. A tatárok és a marik gyakori támadásai miatt 1580-ban palánkokkal körülvett orosz erőddé képezték ki (néha ezt tartják a városalapítás évének). Négy évvel később a mari földeken újabb orosz faerődöket létesítettek (a legnagyobbak: Urzsum, Jaranszk, Carevoszancsurszk) és Malmizs helyőrségét is megerősítették. A „civilek” száma egyre gyarapodott, a városban nemzetiségi és vallási szempontból is vegyes összetételű lakosság alakult ki, csoportjaik között olykor összetűzések robbantak ki.

1780-ban városi rangban ujezd székhelye lett, 1785-ben egy nagy tűzvészben a fából épült erőd teljesen leégett. Bár a település a régi szibériai útvonalon feküdt, kereskedelme, kézműipara jelentéktelen maradt. Távíróállomását 1861-ben létesítették. A komolyabb gazdasági fejlődést meggátolta, hogy a 20. század elején kiépített Kazany–Jakatyerinburg vasútvonal elkerülte.

A szovjet korszakban, 1931-ben itt alakították ki a folyami flotta javító, karbantartási bázisát. A világháború idején Malmizsba evakuálták a Moszkvai terület tanítóképző főiskolájának teljes személyzetét. Az 1950-es években téglagyár, néhány élelmiszerfeldolgozó üzem, konzervgyár, sörgyár létesült, ezek egy része azóta bezárt. A város nevezetessége a 19. század elején épített nagy székesegyház.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

ForrásokSzerkesztés

  • Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
  • Malmizs (orosz nyelven). Kirovobl.ru
  • Malmizs (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2015. január 18.)