Főmenü megnyitása

A Malomipari Múzeum Budapest egyik jelentős ipar- és technikatörténeti szakmúzeuma a Ferencvárosban, a IX. Soroksári út 24. sz. alatt. Fenntartója a Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.

Malomipari Múzeum
A Malomipari Múzeum épülete
A Malomipari Múzeum épülete
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím 1095, Budapest Soroksári út 24.
Alapítva 1866
Az épület építési ideje.
Megnyílt 1978

A gyűjtemény régebben felszámolt malmok berendezéseiből, tárgyi emlékeiből állt össze. 1978-ban állandó, de zártkörű ipartörténeti kiállításként nyílt meg, 1984-ben hivatalosan szakmúzeummá nyilvánították és megnyitották a nagyközönség számára. Azóta Malomipari Múzeum néven fogadja látogatóit.

Az épületSzerkesztés

 
Kőpad a múzeum kiállításán

Az ötemeletes épület az egykori Concordia Gőzmalom Rt. céljaira épült 1866-ban. A ferencvárosi Duna-parton ez volt az első nagyobb ipartelep és az első nagy gőzmalom, melyet csakhamar több másik követett, köztük a szomszédos Pesti Molnárok és Pékek Gőzmalma és kb. egy évtizeddel később a Gizella Malom. Végül egy egész malomnegyed alakult ki, és az itteni malmoknak meghatározó szerepük volt az iparág gyors fellendülésében.

A védett ipari emlékké nyilvánított, hosszan elnyúló épület keleti, (Vaskapu utca felőli) részében működött egykor a gőzmalom, mellette állt a gépház a kiszolgáló berendezésekkel. A meghosszabbított, Soroksári út felőli épületrész néhány évvel később készült és raktár céljára szolgált. Ennek négy emeletén rendezték be a Malomipari Múzeum kiállítását.

A magyar malomipar történetét bemutató kiállításSzerkesztés

 
A Ganz-gyár hengerszéke 1876-ból

A gyűjtemény rövid áttekintést nyújt a malmok fejlődéséről az ősi kézimalomtól kezdve a hagyományos vízi-, hajó-, száraz- és szélmalmon keresztül a hazai gyáripari jellegű nagymalmokig és a malomgépgyártás virágkoráig.

Az első szinten az egyszerűbb, sok évszázados technikákat tablókon, maketteken, különböző méretű és funkciójú őrlőköveken mutatják be. Ennek a szintnek legnagyobb méretű tárgyi emléke a víz- és szélmalom egyik alapvető részegysége, egy eredeti ún. kőpad, oldalán díszes faragással.

A kiállítás leglátványosabb része a második szinten berendezett eredeti gépgyűjtemény. Legrégibb darabja, egy Ganz-gyártmányú hengerszék 1876-ból való.

Hazánkban a malmi gyáripart a Széchenyi István által kezdeményezett Pesti Hengermalom Társaság gőzmalma hívta életre, mely 1841-ben kezdte meg a termelést. Ebben a gőzgéppel üzemelő malomban működtek az ország első, még külföldön gyártott hengerszékei, melyek a hagyományos eljárásoknál nemcsak több, hanem jóval magasabb minőségű és többféle liszt előállítását tették lehetővé. A 19. század 60-as éveitől robbanásszerűen kialakult malmi nagyipar valóságos „húzóágazattá” vált a gyáripar számára.

A kiállítás több hazai gyártású berendezés mellett bemutatja a feltalálókat és legfontosabb találmányaikat is. A Ganz-gyár műszaki igazgatója, Mechwart András kéregöntésű acélhengerekkel ellátott hengerszéke forradalmasította a gabonaőrlést és a gyár egyik legkeresettebb, sorozatban gyártott terméke lett.

 
Farinográf

Látható a kiállításon az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. igazgatója, Haggenmacher Károly síkszitájának egyik korai darabja is, mely az osztályozás műveletében hozott alapvető változást. Budapesten szabadalmaztatott találmányából szintén világszerte alkalmazott berendezés született.

Az erős piaci verseny a malomiparban is a minőségi követelményeket, az új technológiai megoldásokat helyezte előtérbe. A múzeum felső szintje a 20. század első évtizedeinek néhány újítását mutatja be részben makettek, részben eredeti tárgyi emlékek, köztük egy hektoliter-súlymérő műszer segítségével. Itt ismerkedhetünk meg Hankóczy Jenő gabona- és liszttudós tevékenységével és legfontosabb találmányával, a búzaliszt minőségét meghatározó farinográffal. A kiállításon ennek egyik eredeti példánya látható, a műszert jelenleg is gyártja és fejleszti egy német cég.

ForrásokSzerkesztés