Malompatak

község Szlovákiában

Malompatak (1899-ig Mühlenbach, szlovákul Mlynica, korábban Milbachy, németül Mühlenbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Malompatak (Mlynica)
Malompatak
Malompatak
Malompatak címere
Malompatak címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterJúlius Vachmanský
Irányítószám059 91
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség627 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság681 m
Terület7,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 05″, k. h. 20° 18′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 05″, k. h. 20° 18′ 51″
Malompatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malompatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Poprádtól 6 km-re északra, a Poprád-folyó mellett fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Magyar neve a német Mühlenbach (= malompatak) fordítása.

Története szerkesztés

A falu a tatárjárás után keletkezhetett, amikor a 13. század közepén németeket telepítettek ide. Oklevél 1268-ban „Milymbach” alakban említi először. 1289-ben „Muhlbach”, 1298-ban „Millenbach” néven szerepel a korabeli forrásokban. Malompatak a szepesi szász városok közösségéhez tartozott. Egykor gabonaőrlő malmok álltak itt. 1465-ben Szepes várának jobbágyfaluja volt, az uradalommal együtt előbb a Szapolyaiak, 1531-től 1636-ig a Thurzók birtoka. A 16. századtól a 19. századig oppidium, azaz mezővárosi rangot viselt. A Szepességben elsőként vette fel a protestáns hitet 1534-ben. A 17. század elején a Thurzók előbb Horváth Márknak, majd mintegy 30 évre Thököly Istvánnak zálogosították el. A Thurzók után 1636-tól 1848-ig a Csákyak birtoka. 1700-ban az egyházi vizitáció szerint a településen 11 katolikus és 134 evangélikus család élt. A 18. században fűrésztelepe volt. Lakói mezőgazdasággal, fafeldolgozással, kenderfeldolgozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MILLENBACH. Német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Maczdorfhoz 1/4 órányira, határja ollyan mint Zsakóczé.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Műhlenbach, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok alatt, Késmárkhoz délre 1 1/4 órányira: 95 kath. 347 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fűrész- és lisztmalmok. F. u. gr. Csáky Károly.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, melyekre a Lengyelországhoz csatolt területekről szlovákok érkeztek.

Népessége szerkesztés

1910-ben 606-an, többségében németek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 360 lakosából 358 szlovák volt, mindössze egy német lakta.[4]

2011-ben 445 lakosából 437 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)