Malonyai Dezső (író)

(1866–1916) író, történész, néprajzkutató

Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3.Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész.

Malonyai Dezső
Született 1866. május 3.[1][2]
Pest
Elhunyt 1916. április 22. (49 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író, művészettörténész, néprajzkutató, pedagógus, újságíró
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (20-1-19)
A Wikimédia Commons tartalmaz Malonyai Dezső témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Sírja a Kerepesi temetőben: 20-1-19

A gimnázium II–V. osztályait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte 1877 és 1881 között, majd a VI. osztályt a pesti piaristáknál folytatta, de a VII. osztályból félévkor, 1883 februárjában rossz tanulmányi eredménye és fegyelmi okok miatt kimaradt.[3] Érettségi után Kolozsvárott szerzett filozófiai doktori és magyar–francia szakos tanári diplomát. Ezután, 1892-től itt is tanított. A Pesti Napló, később a Budapesti Hírlap tudósítója volt. 1893-tól Párizsban élt, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott. Munkácsy Mihály titkáraként, az Ecce Homo budapesti 1896-os millenniumi ünnepségeken való bemutatását követően visszautazott Párizsba, és leltárba vette a mester ottani műtermi állományát. Francia lapokba írt cikkeiért irodalmi díjat is kapott. Írásaiban a nagyvárosi, főként budapesti életet jeleníti meg. A 20. századi hangulatlíra előfutárának tekinthető. Rákosi Viktor Elnémult harangok című, az erdélyi nemzetiségi kérdést taglaló regényét dramatizálta, nagy közönségsikerrel. (A színműből később három filmadaptáció is készült.) 1897-től Budapesten tanított. A Petőfi Társaság tagja volt.

Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebb az 1904-től, hivatalos támogatással és 25 művésszel közösen végzett népművészeti gyűjtése, melynek eredménye 1907-től jelent meg a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.-nél, öt kötetben, A magyar nép művészete címmel.[4] A munka mindmáig pótolhatatlan forráskiadvány.

Munkái szerkesztés

 
A fiatalok
  • Az utolsó (regény, Bp., 1895)
  • Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898) Online
  • Az a szamár Domokos meg az a másik (regény, Bp., 1901)
  • A tartódi medvehajtás (regény, Bp., 1902)
  • Katóka kegyelmes asszony. Színjáték három felvonásban (Bp., 1904)
  • Mednyánszky (Bp., 1905) Online (Művészeti Könyvtár)
  • A magyar képírás úttörői (tanulmányok Kupeczky Jánosról, Mányoki Ádámról, Markó Károlyról, Brocky Károlyról, Barabás Miklósról, Ligeti Antalról, Thán Mórról, Liezen-Mayer Sándorról, Mészöly Gézáról, Munkácsy Mihályról, Bp., 1905) Online
  • Az ifiur és a többi (elbeszélések, Bp., 1905)
  • Elnémult harangok (színmű, Rákosi Viktor regényéből, Bp., 1905)
  • A fiatalok (tanulmányok Ferenczy Károlyról, Grünwald Béláról, Katona Nándorról, Magyar-Mannheimer Gusztávról, Rippl-Rónai Józsefről, Bp., 1906) Online (Művészeti Könyvtár)
  • Munkácsy Mihály (Bp., 1907) Első kötet; Második kötet (Művészeti Könyvtár)
  • A Csák nemzetség (regény, Bp., 1907)
  • A gyáva (regény, Bp., ?)
  • A virtus (regény, Bp., ?)
  • Az ordító tanyán (regény, Bp., ?)
  • A Nílus országa (gyermekkönyv, Bp., ?)
  • Az Öreg Méltósága. Egy pesti gavallér története (regény, Bp., ?)
  • Szinyei Merse Pál (Bp., 1910) (Művészeti Könyvtár)
  • Polgártársak (elbeszélések, Bp., ?)
  • Rodostóba!... Majdnem mese (regény, Bp., 1912)
  • Az akt. Művészekről és művészetről az akt kapcsán (Bp., 1914)
  • A magyar nép művészete, I – V. (Bp., 19071922) Első kötet Második kötet

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium iratai, Anyakönyvek, 1882/1883. „Az órák előtt lármás és verekedő” – írta az anyakönyvbe osztályfőnöke, Maywald József.
  4. A magyar nép művészete I–V. Eredeti nyomat szkennelt változata[halott link]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak