Főmenü megnyitása

Managua Nicaragua fővárosa és egyben legnépesebb városa. Itt van az ország közigazgatási, politikai és gazdasági központja.

Managua
Managua.jpg
Managua címere
Managua címere
Managua zászlaja
Managua zászlaja
Közigazgatás
Ország Nicaragua
Alapítás éve1819
Polgármester Dionisio Marenco
Irányítószám 10000–14338
Körzethívószám 2
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1 028 808 fő (2012)
Népsűrűség2536,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület544 km²
IdőzónaUTC−6
Elhelyezkedése
Managua (Nicaragua)
Managua
Managua
Pozíció Nicaragua térképén
é. sz. 12° 09′, ny. h. 86° 16′Koordináták: é. sz. 12° 09′, ny. h. 86° 16′
Managua weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Managua témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

Managua átlagosan 56 méteres tengerszint feletti magasságban, az ország szárazabb nyugati részén, az itt nyújtózó Managuai (más néven: Xolotlán-) tó déli oldalán, egy kis öböl mentén, sík terepen fekszik.

ÉghajlatSzerkesztés

Managua a trópusi szavannaövben található. Az évi középhőmérséklet átlagosan 26,9 °C. A legmelegebb hónap a május, ekkor a hőmérséklet átlaga 28,3 °C, míg leghűvösebb januárban van, ekkor az átlaghőmérséklet 25,7 Celsius-fok.

A szinte egyenletesnek mondható nyár bágyasztóan fülledt melege nem szab évszakos ritmust sem a vegetációnak, sem a kultúrnövények életfolyamatainak.

A csapadék évi átlaga 1200 milliméter. A Csendes-óceánhoz közel fekvő fővároshoz az északkeleti passzát ide már száraz bukószélként érkezik. A csapadék nagy része körülbelül 95%-a a májustól októberig tartó esős évszakban hull le, ebből egyedül októberben 300 milliméternyi eső esik, míg a novembertől áprilisig tartó száraz évszakban összesen csak 60 milliméter.

Managua éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,032,133,634,334,031,430,931,430,330,830,630,831,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)20,420,621,722,623,423,022,622,422,222,120,920,021,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)95381302241441362152804281204
Havi napsütéses órák száma2632542912762291861511952102232312482757
Forrás: Wetter Spiegel


TörténelemSzerkesztés

1502-ben Kolumbusz Kristóf negyedik, s egyben utolsó útja során hajózott el Nicaragua partjainál. A terület gyarmatosítására az 1520-as években került sor. Francisco Fernández de Córdoba vezetésével a spanyolok véres háborúban verték le az országnak nevet adó Nicaro indián törzsfőnököt, majd 1523-ban elfoglalták a mai főváros helyén álló 40 000 lakosú indián települést, Managuát, amely a hódítók brutalitása miatt majdnem néptelenné vált.

A város nevének jelentésére kétféle változat maradt fenn; az egyik szerint a guarani elnevezés jelentése: az eső szeme, míg a másik változat szerint ahol a vízfelület van jelentéssel bír.

GazdaságSzerkesztés

 
Santiago de Managua katedrális

Az ország fővárosa 1858 előtt León volt, Managua az 1800-as évek közepéig csupán poros kis falu volt, még az 1846-os függetlenség kikiáltása táján is. 1858-ban 6000 lakosú kisváros, Managua lett az ország új fővárosa, s ettől kezdve gyors fejlődésnek indult, a fejlődését időnként visszafogó természeti csapások ellenére is. Az itt kialakult építkezések tíz- és tízezreket vonzottak ide még az ország legtávolabbi zugából is. 1972-ben már 409 ezer lakosa volt a fővárosnak. 1972 végén azonban egy hatalmas földrengésben több mint tízezer ember lelte itt halálát. A legnagyobb károkat a Nicaragua tó partján álló egykori belváros szenvedte el. Elpusztultak az egykor itt álló elegáns üzletek, éttermek is.

A helyreállítások során elsőként az ipari üzemeket és a lakóházak ezreit állították helyre. Managua lakossága 1985-re megkétszereződött 1972-höz képest, s elérte a 850 ezer főt.

A város Nicaragua gazdasági centruma, legnagyobb iparvárosa, s közlekedési gócpontja lett. A környező fejlett agrárvidékre támaszkodó élelmiszereket és élvezeti cikkeket előállító ipara különösen jelentős; rizshántolás, cukor-, sör-, növényolaj-, gyümölcskonzerv- és dohányipar, kávé- és kakaófeldolgozás. De számottevő textilipara; gyapot, juta, és kenal feldolgozása, valamint faipara is. Újabb keletű itt a gépgyártás, a kőolaj-finomítás, a gyógyszer- és cementgyártás. Az ország szerény méretű ipari termelésének a felét a főváros üzemei szolgáltatják. A nyersanyagellátást és a késztermékek elszállítását a főváros kedvező közlekedés-földrajzi helyzete nagyban megkönnyíti.

KözlekedésSzerkesztés

 
Managua autóbuszvonalai

Repülőtere az Augusto C. Sandino nemzetközi repülőtér, a város központjától 13 km-re helyezkedik el.

A fővároson áthaladó Carretera Interamericana (pánamerikai autóút) és a jól kiépített belső úthálózat az ország legfejlettebb területeivel köti össze.

A Granada-Managua-León-Corinto vasútvonal a Csendes-óceán felé teremt kapcsolatot. A kőolajat csővezetéken keresztül Puerto Sandinóból kapja.

A főváros legforgalmasabb útvonala a tóparttól a déli városrészbe vezető Sandíno sugárút.

Kultúra, oktatásSzerkesztés

Managua az ország szellemi életének egyik nagy központja. Számos könyvtára, múzeuma mellett kihelyezett tagozata van itt az 1812-ben Leonban alapított Nicaraguai Nemzeti egyetemnek is. Itt működik a Közép-amerikai Katolikus Egyetem kihelyezett tagozata, de több főiskolája is van, mint például a mezőgazdasági-, tanárképző-, képzőművészeti főiskola, katonai akadémia.

A város nevezetességei a több mint 6000 éves acahualincai lábnyomok, amelyek a ma ismert legrégebbi bizonyítékok az ember közép-amerikai jelenlétére.[1]

TestvértelepülésekSzerkesztés

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Huellas de Acahualinca tiene más de seis mil años (spanyol nyelven). La Prensa, 2017. január 25. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Managua témájú médiaállományokat.