Főmenü megnyitása

A mandarinhal vagy zöld mandarinhal (Synchiropus splendidus) a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, azon belül a Callionymidae családba tartozó faj. A búvárok kedvence és különleges szépsége miatt népszerű sósvízi akváriumi hal, de természetes élőhelyétől távol nehezen tartható.

Infobox info icon.svg
Mandarinhal
Akváriumban tartott mandarinhal (Liège, Belgium)
Akváriumban tartott mandarinhal (Liège, Belgium)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Család: Callionymidae
Nem: Synchiropus
Faj: S. splendidus
Tudományos név
Synchiropus splendidus
(Herre, 1927)
Szinonimák

  • Callionymus splendidus (Herre, 1927)
  • Neosynchiropus splendidus (Herre, 1927)
  • Pterosynchiropus splendidus (Herre, 1927)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mandarinhal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mandarinhal témájú médiaállományokat és Mandarinhal témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

A fajt 1927-ben a Fülöp-szigeteknél végzett természettudományos feltáró munkája során Albert William Herre amerikai ichthiológus fedezte fel. Eredeti élőhelye a Csendes-óceán korallzátonyai, a Rjúkjú-szigetektől Ausztráliáig.

MegjelenéseSzerkesztés

Hossza legfeljebb 6 cm. Egyike a jelenleg ismert két olyan állatfajnak, amelyek kék színét pigmentsejtek (kromatofórák) okozzák (a másik faj a közeli rokona, a pettyes mandarinhal (Synchiropus picturatus)). A kék színű pigmenteket tartalmazó sejteket cianofóráknak nevezik. Minden más állat esetében a kék színért a fényt interferáló purinkristályok felelősek.[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

A mandarinhal napközben kevésbé, inkább alkonyat környékén aktív. Zátonylakó, a védett lagúnákban és a rejtett part menti zátonyokon tartózkodik. Mindenevő, étrendje elsősorban apró rákokból és más gerinctelenekből áll, de fogyaszt ikrát és növényi eredetű táplálékot is.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Goda, M.; R. Fujii (2009). „Blue Chromatophores in Two Species of Callionymid Fish”. Zoological Science 12 (6), 811–813. o. DOI:10.2108/zsj.12.811.  

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Internetes leírások a mandarinhalrólSzerkesztés