A mandzsu daru vagy japán daru (Grus japonensis) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj.[1][2] A család egyik leginkább veszélyeztetett faja. A Kínai Népköztársaság 2004-ben hivatalos madarává választotta a fajt.[3]

Infobox info icon.svg
Mandzsu daru
Mandschurenkranich.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Darufélék (Gruidae)
Nem: Grus
Faj: G. japonensis
Tudományos név
Grus japonensis
(Müller, 1776)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mandzsu daru témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mandzsu daru témájú médiaállományokat és Mandzsu daru témájú kategóriát.

Portré
Grus japonensis in flight at Akan International Crane Center.jpg

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Statius Müller német zoológus írta le 1876-ban, az Ardea nembe Ardea (Grus) Japonensis néven.[4]

ElőfordulásaSzerkesztés

Japánban, Szibéria keleti és Kína északi részén költ, Telelni Koreába, Kína északkeleti és Japán déli részére vonul.

Természetes élőhelyei a édesvizű mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, valamint tengerpartok, szikes lagúnák és sós mocsarak.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 150 centiméter, szárnyfesztávolsága 220-250 centiméter, testtömege 7000-10000 gramm.[6] A tojó valamivel kisebb, mint a hím.

Feje teteje piros, arcrésze fehér, nyaka és farka fekete, testének többi része fehér. Csőre hegyes, mellyel tökéletesen alkalmazkodott a táplálékát jelentő vízi élőlények elfogásához. Várható élettartama elérheti a 30 évet.

ÉletmódjaSzerkesztés

Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkozik. Kinyújtott nyakkal és lábbakkal repülnek.

SzaporodásaSzerkesztés

A hím a nászidején kinyújtott nyakkal, feltartott fejjel udvarol a tojónak. A tojó a földre, többnyire valamely mélyebb víz közepén épített növényi anyagokból rakott kisebb halomra rakja tojásait. Többnyire két tojást rak, melyekből 26-34 nap múlva kelnek ki a fiókák. A fiókák tollazata barnás színű. Fészekhagyóak és nem sokkal kikelésük után követik szüleiket a mocsárba. Három hónapos korukra lesznek röpképesek és 3-4 éves korukra válnak ivaréretté.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Mint a békesség és a szerencse egyik jelképét, sokáig komolyan tisztelték a keleti emberek és emiatt állományai stabilak voltak. Mára azonban az életterüket jelentő mocsaras élőhelyek lecsapolása és a vadászat miatt állományai drasztikusan visszaestek. A Természetvédelmi Világszövetség becslései alapján a faj állománya nem több 2400-2700 egyednél, emiatt a Vörös Könyvben a "veszélyeztetett" kategóriába sorolták.

Mint a darufélék egyik impozáns, ugyanakkor veszélyeztetett képviselőjét gyakran tartják állatkertekben. Az európai állatkertekben nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretében tartják nagyjából 200-250 egyedét. Kultúrtörténeti vonatkozásai miatt a Távol-Keleten az uralkodók már több száz éve tartanak palotáik udvarán mandzsu darvakat.

Magyarországon jelenleg néhány pár található, magángyűjteményben, Dévaványán, valamint egy tenyészpár a Nyíregyházi Állatparkban él. A Szegedi Vadasparkba 2013 őszén került egy pár a fajból, melyek a japán makákók közé költöztek.[7]

A faj tartásához hazánkban "sárga CITES-bizonylat" szükséges, melyről bővebb felvilágosítást a Vidékfejlesztési Minisztériumban kaphatunk.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  3. China Considers Red-crowned Crane for National Bird. china.org.cn, 2007. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  7. Mandzsu darvak Szegeden! (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark, 2013. október 11. (Hozzáférés: 2021. február 13.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés