Mangalia
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Mangalia (törökül: Mankalya) város Romániában, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében, a Fekete-tenger partján. Lakóinak száma 40 150, melynek majdnem tizede török vagy tatár nemzetiségű és muszlim vallású. Fontos tengerparti üdülőhely és kikötő. A hozzá tartozó települések: Cap Aurora, Jupiter, Neptun, Olimp, Saturn és Venus.
Mangalia | |||
Mangalia, esti látkép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Dobrudzsa | ||
Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Constanța | ||
Rang | megyei jogú város | ||
Községközpont | Mangalia | ||
Beosztott falvak | |||
Polgármester | Mihai Claudiu Tusac (PSD) | ||
Irányítószám | 905500 | ||
SIRUTA-kód | 60482 | ||
Népesség | |||
Népesség | 30 853 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
Magyar lakosság | 40 (0%, 2021)[3] | ||
Község népessége | 31 950 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 584 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 320 m | ||
Terület | 62,26 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 28° 34′ 58″43.817222°N 28.582778°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 28° 34′ 58″43.817222°N 28.582778°E | |||
Mangalia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mangalia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA település az ország délkeleti részén helyezkedik el, negyvenkét kilométerre délre a megyeszékhelytől, Konstancától, a Fekete-tenger partján. Északi részén a Saturn-tó, a város déli részén pedig a Limanu-tó található.
Története
szerkesztésA város eredeti neve idősebb Plinius szerint kezdetben Cerbatis vagy Acerbatis volt, ez a görögöket megelőző lakosságtól, valószínűleg a dóroktól származik. Az időszámításunk előtti 4. századból fennmaradt szövegek már Kallatis-nak említik, későbbi latin írásmódja Callatis lett. Az időszámításunk előtti 4. század második felében a település virágzásnak indult, erről a jelentős építészeti alkotások és az ekkor kezdődő ezüstpénzverés is tanúskodik. A század végén a város egy makedónellenes felkelés központja lett, ami arra enged következtetni, hogy politikailag is az egyik legjelentősebb település volt ebben a korban a fekete-tengeri görög kolóniák között.
Az időszámításunk előtti 2. században itt született Isztrosz görög gramatikus. időszámításunk előtt 180-ban a város sikeresen ellenállt a trákok támadásának, 100 évvel később azonban kényszerült elismerni a növekvő Római Birodalom fennhatóságát. Később ugyan még egyszer kivívta önállóságát, a többi pontoszi kolóniával együtt, de időszámításunk előtt 29-28-ban végérvényesen behódolt a római birodalomnak és Moesia Inferior provincia része lett.
A rómaik idején itt volt a tengerpart legerősebb castruma, amely a régi Tomis városától délre az egész tartomány védelmét biztosította. Az egykori római erődítmény maradványai a mai napig fennmaradtak, a téglalap alapú vár faragott kőből épült, hosszanti oldalai észak-dél irányúak, a falak vastagsága megközelítette a két métert. A vár többször elpusztult, de újjá is építették, hogy védelmet biztosítson a külső támadások és parasztfelkelések ellen. Végső pusztulása a 6. században következett be, amikor az avarok megtámadták a várost. A szétrombolt vár maradványait 1960-ban tárták fel.
Az avarok támadásait követően a város majdnem teljesen elpusztul, kis halászfalu marad belőle, a 11. században bizánci uralom alá kerül, akárcsak egész Dobrudzsa. 1225-ben a települést a tatárok felégették, és egy kolóniát hoztak létre, ahol főleg ló és juh tenyésztésével foglalkoztak valamint a megmaradt kis számú görög halászokkal kereskedtek.
A 16. század elején mint az Oszmán Birodalom egyik új városát említik. Ebből az időből való az Eszmehán szultána-mecset, melyet 1525-ben nyitottak meg, s Románia legrégebbi máig is működő muzulmán imaháza. 1593-as útleírásokban jelenik először törökül Mankalya néven.
1878-ban Románia uralma alá került, és a nagy számban betelepített román lakosságnak köszönhetően az alig 1000-1500 lakosú település 10 000-es lélekszámú várossá nőtte ki magát. A második világháborút követően néhány évig katonai övezetté vált, az idegenforgalom teljes megszüntetésével. De 1954-től a kommunista vezetés újból engedélyezte a turizmus beindítását, az ezt követő két évtizedben sorban nyitották meg kapuikat az üdülőtelepek Mangalia körül: Jupiter, Olimp, Neptun, Saturn, Venus és Cap Aurora.
Pártok a 2008-as választásokon | Tanácsosok száma |
---|---|
Szociáldemokrata Párt | 5 |
Demokrata Liberális Párt | 5 |
Nemzeti Liberális Párt | 4 |
Konzervatív Párt | 2 |
Demokratikus Erő | 2 |
Nagy-Románia Párt | 1 |
Látnivalók
szerkesztés- Esmahan szultán mecset. Románia legrégebbi török mecsete, 1575-ben alapították, körülötte egy több mint háromszáz éves muzulmán temető található. II. Szelim oszmán szultán lánya, Szokoli Mehmed pasa felesége, Esmahan építette. A hozzá való köveket Callatis egykori várfalaiból hordták össze, a dzsámi udvarán található kutat pedig egy római kori síremlékből építették. 2008-ban az épületet és a temetőt is felújították.
- Movile-barlang. 1986-ban feltárt barlang a város közelében, ahol a világon egyedülálló ökoszisztéma alakult ki, köszönhetően annak hogy mintegy 5,5 millió évig teljesen el volt zárva a külvilágtól.
- Kikötő. Európai uniós forrásokból újították fel. A midiai kikötővel együtt a konstancai kikötő mellékkikötőjének számít.
- Lóversenypálya
- „Callatis” Régészeti Múzeum
- Az ókori Kallatis városfalainak maradványai
- Tengerészeti Múzeum
- Hősök emlékműve. 1998-ban avatták fel.
- Görög temető
- Tengerparti strand
- Városi gyógyfürdő. vize 25-28 °C-os
- Labdarúgó-stadion. 1960-ban épült
Lakossága
szerkesztésLakosságának változása | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1912 | 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | |||||||
1929 | 2764 | 4547 | 4792 | 12 674 | 27 129 | 43 960 | 40 150 |
A nemzetiségi megoszlás a következő:
2002 | ||
---|---|---|
Románok | 36220 | 90,21% |
Törökök | 1709 | 4,25% |
Tatárok | 1415 | 3,52% |
Romák | 339 | 0,84% |
Lipovánok | 191 | 0,47% |
Magyarok | 186 | 0,46% |
Ukránok | 18 | 0,04% |
Németek | 15 | 0,03% |
Görögök | 10 | 0,02% |
Örmények | 6 | 0,01% |
Egyéb vagy nem nyilatkozott |
41 | 0,08% |
Összesen | 40.150 | 100,0% |
Éghajlata
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,0 | 4,0 | 7,0 | 12,0 | 17,0 | 22,0 | 24,0 | 24,0 | 21,0 | 16,0 | 10,0 | 6,0 | 14,0 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 1,0 | 2,0 | 5,0 | 10,0 | 15,0 | 19,0 | 21,0 | 21,0 | 18,0 | 13,0 | 7,0 | 3,0 | 11,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | 0,0 | 2,0 | 6,0 | 11,0 | 16,0 | 17,0 | 17,0 | 14,0 | 9,0 | 4,0 | 1,0 | 8,0 |
Forrás: Weatherbase.com |
Híres emberek
szerkesztés- Elena Alexandra Apostoleanu művésznevén Inna (Mangalia, 1986. október 16. –) énekesnő.
- Denis Alibec (Mangalia, 1991. január 5. –) labdarúgó, az FC Internazionale Milano tulajdonában lévő csatár.
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)