Főmenü megnyitása

Mangó

növényfaj
(Mangifera indica szócikkből átirányítva)

A mangó (Mangifera indica) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt szömörcefélék (Anacardiaceae) családjában a Mangifera nemzetség típusfaja — édes ízű, egzotikus gyümölcsöt termő fa. Mai neve az indiai man-gay portugál formájából (manga) származik. Az indiaiak szent fája.

Infobox info icon.svg
Mangó
Rajz egy ágról és gyümölcséről
Rajz egy ágról és gyümölcséről
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae)
Alcsalád: Anacardioideae
Nemzetség: Mangifera
L.
Faj: M. indica
Tudományos név
Mangifera indica
L.
Szinonimák
  • Mangifera austroyunnanensis Hu
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mangó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mangó témájú médiaállományokat és Mangó témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Őshazája India, ahonnan a portugálok vitték Afrikába. Európa a 18. században angol utazók beszámolóiból értesült létezéséről.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Akár 20 méter magasra is megnőhet. A 20. század vége felé úgy vélték, hogy a világ legnagyobb gyümölcsfája egy, az indiai Csandígarh közelében álló mangófa, amelynek koronáját 2200 m²-re becsülték (törzsének kerülete 9 m, alsó ágainak körmérete 3 m volt). A földre támaszkodó alsó ágak hossza elérte a 20  m-t.[1]

A ovális, lédús gyümölcs színe többnyire a vörös és sárga között változik.

 
Fogyasztásra készre vágott mangó

Termesztése és betakarításaSzerkesztés

Az ültetés után 4-6 évvel fordul termőre. A századfordulóig magról szaporították, ma már szemzéssel és oltással is.

Csonthéjas gyümölcse nyár végén, ősszel érik.

FelhasználásaSzerkesztés

 
Virágzó mangófa az indiai Keralában

A gyümölcsöt Európában konzerv, illetve nyers formában lehet megvásárolni; egész évben fogyasztható. Legtöbbször gyümölcssalátába keverik, de kiválóan illik rák- és halételekhez is. Gyakran lekvárt főznek belőle és aszalják is. Virága sűrű, édes mézet ad, amely önmagában is fogyasztható. Világosbarna fájából bútort készítenek.

Élettani hatásaSzerkesztés

Kellemes íze mellett vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, enzime gyomorvédő hatású. Rosttartalma segíti az emésztést, jótékony hatással van a szervezetre. Vitaminok közül megtalálható A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, valamint bővelkedik foszforban, kalciumban és nátriumban. Az éretlen gyümölcs C-vitaminban, az érettebb A-vitaminban és béta-karotinban gazdag. Jótékony hatással van a szívre, csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint minimalizálja néhány rákos megbetegedés kockázatát. Mindezek ellenére allergént is tartalmaz.

A hinduk a levelek füstjével légcsőbántalmakat gyógyítottak. A pestis- és kolerajárványok idején az éretlen, megsütött, cukrozott termést fogyasztották, testüket ezzel kenegették.

KultúraSzerkesztés

A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, így nem meglepő, ha sok esküvőn lehet mangóval találkozni, mint a gyermekáldás megsegítőjével.

ForrásokSzerkesztés

  1. Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 25. old.

További információkSzerkesztés