Mangislak-félsziget
Mangislak, Mangyshlak vagy Mangghyshlaq-félsziget (orosz nyelven: Полуостров Мангышла́к) a nagy Mangysákinh-félsziget nyugati részén található. Nyugaton a Kaszpi-tengerrel határos, északkeleten pedig a Buzacsi-félszigettel, amely a fő félsziget mocsaras részterülete. A Tyulenyij-szigetcsoport a félsziget északi partjainál fekszik.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Mangislak-félsziget | |
 | |
| Ország | Kazahsztán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Mangisztau terület térképe
Pozíció Kazahsztán térképén
| |
 é. sz. 43° 30′, k. h. 52° 15′Koordináták: é. sz. 43° 30′, k. h. 52° 15′ | |
Leírása szerkesztés
A terület a sivatag és a félsivatag között helyezkedik el, kontinentális száraz éghajlattal. Nincsenek folyók és édesvizű források. Geológiailag a félsziget az Ustyurt-fennsík része.
Északon három hegyvonulat húzódik a félszigeten, az Északi és Déli Aktau-hegység, valamint a Mangistau-hegység, melyek legmagasabb pontja az 555 méteres magasságot is eléri. A Kelet-Kazahsztánban található Mangistau-hegység három párhuzamos hegyvonulatban húzódik a Sevcsenko-erőd melletti földnyelvtől (Tyub Karagan) több mint 200 km-re keletre.
A korai lakosok között voltak türkmének, nomád kazahok és transzkaukázusiak, akikhez a cári birodalom idejétől egyre inkább csatlakoztak az oroszok. A legnagyobb települések a tenger partján fekvő Aktau (oroszul Sevcsenko) és a középső hegyvidéki Zhangaozen (oroszul Nowy Usen) városok. A Mangislak-félsziget ma már ritkán lakott, lakói főleg kazahok, türkmének, oroszok, kaukázusiak, de az ókorban különböző kultúrák találkozási pontja volt.
Területén nesztoriánusok, zoroasztriánusok és szúfik régi kegyhelyei találhatók, amelyeket ma főként zarándokok és elszigetelt turistacsoportok látogatnak, és akiknek itt saját vendégházaik vannak. Mangishlak legnagyobb nekropolisza a Schopan Ata zarándokhely a Sauskan homoksivatagban földalatti meditációs szobákkal és a 10. századból való 5000 sírral.
A terület turisztikai célpontjai közé tartozik itt még néhány kanyon is, például: Shakpak Ata, Sultan Epe és Zhygylghan, ahol különböző kövületek és ősi települések találhatók. Szintén a Karatau-hegységben találhatók még Kokala színes agyagképződményei, a Sherkala-hegy és a szomszédos Kyzyl-Kala régészeti lelőhely.
Aktau közelében található az egykori nukleáris kísérleti területen épült, azóta leállított Aktau atomerőmű, ami az áramtermelés mellett tenyésztőreaktorként is üzemelt.
Nevezetességek szerkesztés
- Kyzyl-Kala régészeti lelőhely.
- Kőgolyók völgye a Mamgislak-félszigeten: [1]
Források szerkesztés
- Michael Khodarkovsky (2006. október 1.). Ahol két világ találkozott: Az orosz állam és a Kalmyk nomádok, 1600-1771. Cornell University Press. 83. o. ISBN 0-8014-7340-3.
- Kőgolyók völgye a Mangislak-félszigeten: [2]
- Nimród 1985-01-00 / 1. szám