A mar, állatoknál az első hátcsigolyák tövisnyúlványai és a lapocka holdasporca által alapozott izomrész, amely a nyak- és gerinc találkozási pontjától (lónál: baltavágástól) kiindulva, domború profilvonalú kezdeti része a hátvonalnak. E domborulat legmagasabb pontjának a talajtól függőlegesen mért távolsága a marmamagasság, az állati testméret legfontosabb adata, ugyanis a marmagasság százalékában kifejezett hosszúsági, szélességi és körméretek a test arányairól nyújtanak tájékoztatást.

Jellemző marmagasságokSzerkesztés

A lónálSzerkesztés

A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar (az állat hátán a lapocka fölött kidomborodó rész) magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.[1] Fajtától függően 140 és 220 cm között lehet. A lovak magasságát angolszász országokban tenyérben és hüvelykben adják meg, a „tenyér” körülbelül a deciméternek felel meg. Pontos mérete 101,6 mm.[2] A kisebb hátaslovak marmagassága 142–163 cm, testsúlyuk 380–550 kg.[3] A nagyobb hátaslovak marmagassága 157–173 cm, testsúlyuk 500–600 kg.[4] A még nehezebb kocsilovak marmagassága 163–183 cm, testsúlyuk 700–1000 kg.[5]

A szimmentáli tehénnélSzerkesztés

Marmagassága 138–142 cm.

ForrásSzerkesztés

Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940) 4411. old.

  1. Whitaker, Julie; Whitelaw, Ian, 77. o.
  2. Ensminger, M. E., 51. o.
  3. Bongianni, Maurizio, entries 1, 68, 69. o.
  4. Bongianni, Maurizio, entries 12, 30, 31, 32, 75. o.
  5. Bongianni, Maurizio, entries 86, 96, 97. o.