Marót Károly

Marót Károly, született Kronstein Károly[1] (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.[2]) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).

Marót Károly
Arcképe a SZTE Klasszika-Filológiai tanszék honlapjáról
Arcképe a SZTE Klasszika-Filológiai tanszék honlapjáról
Született Kronstein Károly
1885. március 2.
Arad, Magyarország
Elhunyt 1963. október 27. (78 évesen)
Budapest, Magyarország
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Strasser Terézia
(h. 1945–1963)
SzüleiKronstein Dániel
Hubert Karolina
Foglalkozása Klasszika-filológus
egyetemi tanár
MTA-tag
Kitüntetései Kossuth-díj (1961)
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Marót Károly témájú médiaállományokat.

Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet.

ÉletpályájaSzerkesztés

Kronstein Dániel és Hubert Karolina (1867–1945)[3] gyermekeként született. A Budapesti Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait görög-latin szakon, egyetemi doktorátusát már 1907-ben[4] megszerezte, 1908-ban kézhez kapta középiskolai tanári oklevelét. Vidékre ment középiskolai tanári beosztásba. 1917-ben a kolozsvári egyetemen Görög folklore és vallástörténet témakörből egyetemi magántanárrá habilitálták. 1924-től a középiskolai tanári tevékenység mellett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Klasszika-Filológiai Intézetben is tanított, sőt az 1930-as években a tanszékre rendelték szolgálattételre. Néhány rövidebb tanulmányutat is tett ebben az időszakban Nyugat-Európában, Svédországban (1929) és Franciaországban (1937).

A rasszista üldöztetés elől a második világháború utolsó éveiben bujkálnia kellett,[5] de mihelyt Szegedet 1944. októberében elfoglalták a szovjet csapatok, Marót is hamarosan visszatért, s megkezdte a tanszék újraindítását. 1946 januárjában nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az 1945/46-os[6] tanévre őt bízták meg a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetésével, s megválasztották prodékánnak. 1947. augusztus 27-én a budapesti egyetemre távozott, ahol a Klasszika-Filológia Tanszéken professzori állást kapott, majd tanszékvezető volt 1962. júliusi nyugdíjazásáig. Pesti működése idején is tett néhány rövidebb tanulmányutat Nyugat-Európába, Belgiumba (1948) és Olaszországba (1955, 1958).

1958-tól elnöke volt az Ókortudományi Társaságnak. Nagy irodalmi működést fejtett ki. Tanulmányainak többsége a görög eposz korát és etnográfiai vonatkozásait tárgyalja.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatásainak középpontjába a homéroszi eposzokat állította. "Ezek számos sajátosságát egy olyan egyénileg kimunkált költészetelmélet keretébe ágyazta, amely az angol etnológiai-antropológiai iskola (főleg J. G. Frazer[7] The Golden Bough-ja) és a mélylélektan ösztönvizsgálatai tanulságaira támaszkodott, s a görög naiv eposzok alakulásának társadalmi gyökerét keresve egy új terminus, a 'közköltészet' bevezetését javasolta. Oktatóként is rendkívüli igényesség jellemezte Marót Károlyt."[8]

MűveiSzerkesztés

 
Ὅμηρος[9] Homérosz
  • Fejezetek a Homeros kérdéshez (Budapest, 1907)
  • A vallás egyénlélektani gyökerei (Budapest, 1919)
  • Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Szeged, 1926)
  • Goethe görögsége (Szeged, 1932)
  • Hornyánszky Gyula (Budapest, 1934)
  • Faj- és fejlődés az ethnológiában (1936)
  • Szent Iván Napja. In: Ethnographia-Népélet, 1939, 254—296 11.
  • Eitus és Ünnep. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 143—187 11.
  • A magyar néprajzkutatás feladatai. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 273—308. 11.
  • A magyar "Szent Iván" tanítása. In: Szellem és Élet 4. évf. 4. szám (1941. június) A fentiek előadásként hangzottak el a Budapesti Philologiai Társaság 1940. dec. 18-i felolvasó ülésén.[1]
  • Homeros „a legrégibb és legjobb” (Budapest, 1948)
  • A népköltészet elmélete és magyar problémái (Budapest, 1949)
  • A görög irodalom kezdetei (Budapest, 1956, német: 1960)
  • Az epopeia helye a hősi epikában (Budapest, 1964)

Tudományos tisztségSzerkesztés

  • MTA Klasszika-filológia Bizottság, tag
  • Int. Association for the History of Religions, végrehajtó bizottsági tag, magyar nemzeti bizottság elnöke

Társasági tagságSzerkesztés

  • Ókortudományi Társaság, elnök, 1958-
  • Philológiai Társaság, választmányi tag
  • Magyar Néprajzi Társaság, választmányi tag
  • Dugonics Társaság, tag

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 131381/1902. sz. rendelete alapján.
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1598/1967. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. ↑ Kronstein Dánielné Hubert Karolina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 233/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. ↑ Magyarországon a 20. század közepéig lehetett előbb doktorátust, majd utána diplomát szerezni, 1949-től ez már többé nem volt lehetséges.
  5. ↑ Az is lehet, hogy munkaszolgálatos volt, nincs adat.
  6. ↑ A szegedi tudományegyetem múltja és és jelene : 1921-1998 (1999) i. m. 272. p.
  7. ↑ James George Frazer (1854-1941) skót származású szociálantropológus, aki mitológiával és vallástörténettel is foglalkozott.
  8. ↑ Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. 206. p.
  9. ↑ görögül

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marót_Károly&oldid=22590840”