Marót Károly
Marót Károly, született Kronstein Károly[1] (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.[2]) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).
Marót Károly | |
![]() | |
Arcképe a SZTE Klasszika-Filológiai tanszék honlapjáról | |
Született |
Kronstein Károly 1885. március 2. Arad, Magyarország |
Elhunyt |
1963. október 27. (78 évesen) Budapest, Magyarország |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa |
Strasser Terézia (h. 1945–1963) |
Szülei | Kronstein Dániel Hubert Karolina |
Foglalkozása |
Klasszika-filológus egyetemi tanár MTA-tag |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1961) |
Sírhely | Farkasréti temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marót Károly témájú médiaállományokat. |
Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet.
ÉletpályájaSzerkesztés
Kronstein Dániel és Hubert Karolina (1867–1945)[3] gyermekeként született. A Budapesti Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait görög-latin szakon, egyetemi doktorátusát már 1907-ben[4] megszerezte, 1908-ban kézhez kapta középiskolai tanári oklevelét. Vidékre ment középiskolai tanári beosztásba. 1917-ben a kolozsvári egyetemen Görög folklore és vallástörténet témakörből egyetemi magántanárrá habilitálták. 1924-től a középiskolai tanári tevékenység mellett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Klasszika-Filológiai Intézetben is tanított, sőt az 1930-as években a tanszékre rendelték szolgálattételre. Néhány rövidebb tanulmányutat is tett ebben az időszakban Nyugat-Európában, Svédországban (1929) és Franciaországban (1937).
A rasszista üldöztetés elől a második világháború utolsó éveiben bujkálnia kellett,[5] de mihelyt Szegedet 1944. októberében elfoglalták a szovjet csapatok, Marót is hamarosan visszatért, s megkezdte a tanszék újraindítását. 1946 januárjában nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az 1945/46-os[6] tanévre őt bízták meg a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetésével, s megválasztották prodékánnak. 1947. augusztus 27-én a budapesti egyetemre távozott, ahol a Klasszika-Filológia Tanszéken professzori állást kapott, majd tanszékvezető volt 1962. júliusi nyugdíjazásáig. Pesti működése idején is tett néhány rövidebb tanulmányutat Nyugat-Európába, Belgiumba (1948) és Olaszországba (1955, 1958).
1958-tól elnöke volt az Ókortudományi Társaságnak. Nagy irodalmi működést fejtett ki. Tanulmányainak többsége a görög eposz korát és etnográfiai vonatkozásait tárgyalja.
MunkásságaSzerkesztés
Kutatásainak középpontjába a homéroszi eposzokat állította. "Ezek számos sajátosságát egy olyan egyénileg kimunkált költészetelmélet keretébe ágyazta, amely az angol etnológiai-antropológiai iskola (főleg J. G. Frazer[7] The Golden Bough-ja) és a mélylélektan ösztönvizsgálatai tanulságaira támaszkodott, s a görög naiv eposzok alakulásának társadalmi gyökerét keresve egy új terminus, a 'közköltészet' bevezetését javasolta. Oktatóként is rendkívüli igényesség jellemezte Marót Károlyt."[8]
MűveiSzerkesztés
- Fejezetek a Homeros kérdéshez (Budapest, 1907)
- A vallás egyénlélektani gyökerei (Budapest, 1919)
- Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Szeged, 1926)
- Goethe görögsége (Szeged, 1932)
- Hornyánszky Gyula (Budapest, 1934)
- Faj- és fejlődés az ethnológiában (1936)
- Szent Iván Napja. In: Ethnographia-Népélet, 1939, 254—296 11.
- Rítus és Ünnep. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 143—187 11.
- A magyar néprajzkutatás feladatai. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 273—308. 11.
- A magyar "Szent Iván" tanítása. In: Szellem és Élet 4. évf. 4. szám (1941. június) A fentiek előadásként hangzottak el a Budapesti Philologiai Társaság 1940. dec. 18-i felolvasó ülésén.[1]
- Homeros „a legrégibb és legjobb” (Budapest, 1948)
- A népköltészet elmélete és magyar problémái (Budapest, 1949)
- A görög irodalom kezdetei (Budapest, 1956, német: 1960)
- Az epopeia helye a hősi epikában (Budapest, 1964)
Tudományos tisztségSzerkesztés
- MTA Klasszika-filológia Bizottság, tag
- Int. Association for the History of Religions, végrehajtó bizottsági tag, magyar nemzeti bizottság elnöke
Társasági tagságSzerkesztés
- Ókortudományi Társaság, elnök, 1958-
- Philológiai Társaság, választmányi tag
- Magyar Néprajzi Társaság, választmányi tag
- Dugonics Társaság, tag
Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés
- Munkaérdemrend (két alkalommal)
- Kossuth-díj (1961)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 131381/1902. sz. rendelete alapján.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1598/1967. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Kronstein Dánielné Hubert Karolina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 233/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Magyarországon a 20. század közepéig lehetett előbb doktorátust, majd utána diplomát szerezni, 1949-től ez már többé nem volt lehetséges.
- ↑ Az is lehet, hogy munkaszolgálatos volt, nincs adat.
- ↑ A szegedi tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 (1999) i. m. 272. p.
- ↑ James George Frazer (1854-1941) skót származású szociálantropológus, aki mitológiával és vallástörténettel is foglalkozott.
- ↑ Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. 206. p.
- ↑ görögül
ForrásokSzerkesztés
- Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 523., 526. o. ISBN 963-05-1288-2
- Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Marót Károly lásd 161. p. ISBN 963 482 037 9
További információkSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon
- SZTE Klasszika-Filológiai Tanszék története
- Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete
- Magyarország a XX. században. V. kötet. Tudomány 2. Társadalomtudományok. Az ókortudomány oktatási intézményei. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000.
- Havasréti József: A kulturális emlékezet mechanizmusai Aby Warburg és Marót Károly ókorszemléletében.