Maratonfutás a nyári olimpiai játékokon
A maratonfutás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A versenyszámot – Pierre de Coubertin jó barátja és az olimpiai eszme lelkes híve – Michel Bréal francia akadémikus javaslatára iktatták műsorba, egy ókori görög harcos emlékére, aki a legenda szerint a perzsák felett i. e. 490-ben aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára, és utána a kimerültségtől holtan esett össze. A maratoni futás – 1921-ig többször kisebb mértékben változott – távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maraton az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.
Érdekességek a versenyszám történetéből
szerkesztésAz eddig lezajlott huszonöt verseny – különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre – bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Szpirídon Lúisz, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban.[1] A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek – ha az görög versenyző lesz – leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.
1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.
Az 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összeesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták és az egyesült államokbeli John Hayest nyilvánították bajnoknak.
Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.
1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első – azóta Európa egyik legrangosabb maratoni versenyévé vált – kassai maratont.
Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Szon Kidzsong nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán színekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.
Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.
Az 1950-es évek legendás cseh futója, Emil Zátopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte – olimpiai csúccsal – a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zátopek mögött alig több mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.
1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.
1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett – mezítláb futva – elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal.[3] Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.
Az 1984. évi olimpia óta női atlétikában is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az egyesült államokbeli Joan Benoit lett.
2004-ben az athéni olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon – az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán – rendezték. A férfi versenyen az olasz Stefano Baldini, a női versenyen a japán Nogucsi Mizuki ért elsőnek célba.
Időeredmények
szerkesztésAz első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50-es idővel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez 2:09:21-es eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében – az 1976. évi olimpián –, aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette.
A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az egyesült államokbeli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében számos alkalommal javították meg a világrekordot (l. a táblázatot lentebb). A jelenleg érvényes világcsúcsot Patrick Makau futotta a 2011. szeptember 25-i berlini maratonin 2:03:38-as idővel.[4]
Az első hivatalos női világrekordot – 3:40:22 – a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot – 2:23:14-et – a japán Takahasi Naoko futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.
Részletes eredmények
szerkesztésFérfi maratonfutás
szerkesztésÉremtáblázat
szerkesztés(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve)
| A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata férfi maratonfutásban | 
| ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország |  Arany
|
 Ezüst
|
 Bronz
|
Összesen | |
| 1. |  Etiópia (ETH)
|
4 | 1 | 3 | 8 |
| 2. |  Egyesült Államok (USA)
|
3 | 3 | 5 | 11 |
| 3. |  Franciaország (FRA)
|
3 | 2 | 0 | 5 |
| 4. |  Kenya (KEN)
|
2 | 3 | 2 | 7 |
| 5. |  Dél-afrikai Unió (RSA)
|
2 | 2 | 0 | 4 |
| 6. |  Olaszország (ITA)
|
2 | 1 | 1 | 4 |
| 7. |  Finnország (FIN)
|
2 | 0 | 3 | 5 |
| 8. |  Argentína (ARG)
|
2 | 0 | 0 | 2 |
 NDK (GDR)
|
2 | 0 | 0 | 2 | |
| 10. |  Japán (JPN)[5]
|
1 | 2 | 2 | 5 |
| 11. |  Dél-Korea (KOR)
|
1 | 1 | 0 | 2 |
 Görögország (GRE)
|
1 | 1 | 0 | 2 | |
| 13. |  Csehszlovákia (TCH)
|
1 | 0 | 0 | 1 |
 Portugália (POR)
|
1 | 0 | 0 | 1 | |
 Uganda (UGA)
|
1 | 0 | 0 | 1 | |
| 16. |  Nagy-Britannia (GBR)
|
0 | 4 | 1 | 5 |
| 17. |  Marokkó (MAR)
|
0 | 2 | 0 | 2 |
| 18. |  Belgium (BEL)
|
0 | 1 | 2 | 3 |
| 19. |  Chile (CHI)
|
0 | 1 | 0 | 1 |
 Észtország (EST)
|
0 | 1 | 0 | 1 | |
 Hollandia (NED)
|
0 | 1 | 0 | 1 | |
 Írország (IRL)
|
0 | 1 | 0 | 1 | |
 Jugoszlávia (YUG)
|
0 | 1 | 0 | 1 | |
| 24. |  Svédország (SWE)
|
0 | 0 | 2 | 2 |
 Új-Zéland (NZL)
|
0 | 0 | 2 | 2 | |
| 26. |  Brazília (BRA)
|
0 | 0 | 1 | 1 |
 Dzsibuti (DJI)
|
0 | 0 | 1 | 1 | |
 Magyarország (HUN)
|
0 | 0 | 1 | 1 | |
 Németország (GER)
|
0 | 0 | 1 | 1 | |
 Szovjetunió (URS)
|
0 | 0 | 1 | 1 | |
| Összesen | 28 | 28 | 28 | 84 | |
Érmesek
szerkesztés- Az időeredmények megadása óra:perc:másodperc alakban történik.
Ranglista
szerkesztésBajnoki címét eddig két futónak sikerült megvédenie. A nyolcvanegy érmen hetvenöt sportoló osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:
| A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi maratoni futók |
| |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Sportoló | Ország | Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen | |
| 1. | Abebe Bikila | Etiópia (ETH)
|
2 | 0 | 0 | 2 |
| Waldemar Cierpinski | NDK (GDR)
|
2 | 0 | 0 | 2 | |
| 3. | Frank Shorter | Egyesült Államok (USA)
|
1 | 1 | 0 | 2 |
| 4. | Mamo Wolde | Etiópia (ETH)
|
1 | 0 | 1 | 2 |
| 5. | Karel Lismont | Belgium (BEL)
|
0 | 1 | 1 | 2 |
| Eric Wainaina | Kenya (KEN)
|
0 | 1 | 1 | 2 | |
Női maratonfutás
szerkesztés
Éremtáblázat
szerkesztés| A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata női maratonfutásban |
| ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen | |
| 1. | Japán (JPN)
|
2 | 1 | 1 | 4 |
| 2. | Etiópia (ETH)
|
2 | 0 | 1 | 3 |
| 3. | Kenya (KEN)
|
1 | 3 | 1 | 5 |
| 4. |  Románia (ROU)
|
1 | 1 | 0 | 2 |
| 5. | Egyesült Államok (USA)
|
1 | 0 | 1 | 2 |
| Portugália (POR)
|
1 | 0 | 1 | 2 | |
| 7. |  Egyesített Csapat (EUN)
|
1 | 0 | 0 | 1 |
| 8. |  Oroszország (RUS)
|
0 | 1 | 1 | 2 |
| 9. |  Ausztrália (AUS)
|
0 | 1 | 0 | 1 |
 Bahrein (BRN)
|
0 | 1 | 0 | 1 | |
 Norvégia (NOR)
|
0 | 1 | 0 | 1 | |
| 12. |  Kína (CHN)
|
0 | 0 | 1 | 1 |
| NDK (GDR)
|
0 | 0 | 1 | 1 | |
| Új-Zéland (NZL)
|
0 | 0 | 1 | 1 | |
| Összesen | 9 | 9 | 9 | 27 | |
Érmesek
szerkesztésRanglista
szerkesztésBajnoki címét eddig senkinek nem sikerült megvédenie. A huszonnégy érmen húsz sportolónő osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:
| A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női maratoni futók |
| |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Sportoló | Ország | Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen | |
| 1. | Valentyina Jegorova | Egyesített Csapat (EUN) Oroszország (RUS)[7]
|
1 | 1 | 0 | 2 |
| 2. | Rosa Mota | Portugália (POR)
|
1 | 0 | 1 | 2 |
| 3. | Catherine Ndereba | Kenya (KEN)
|
0 | 2 | 0 | 2 |
| 4. | Arimori Júko | Japán (JPN)
|
0 | 1 | 1 | 2 |
Magyar részvétel
szerkesztésTizenkilenc alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el.
A játékok történetében összesen huszonhat – tizennyolc férfi és nyolc női – magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián.
Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést eddig Szabó Karolina az 1992. évi, illetve a legjobb időeredményt Földingné Nagy Judit a 2000. évi olimpián érte el.
Az olimpiák maratoni versenyein a következő magyar sportolók vettek részt:
(Az első három legjobb helyezés és az első három legjobb időeredmény vastagítással kiemelve)
| Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok maratonfutás versenyein | ||
|---|---|---|
| olimpia | férfi maratoni | női maratoni |
| 1896 | Kellner Gyula (3. – 3:06:35) | |
| 1912 | Kárpáti Ödön (31. – 3:25:22) ifj. Ripszám Henrik (feladta) | |
| 1924 | Lovas Antal (28. – 3:35:24) Király Pál (feladta) | |
| 1928 | Galambos József (49. – 3:05:58) | |
| 1948 | Kiss József (19. – 2:50:20) | |
| 1952 | Dobronyi József (7. – 2:28:05) Esztergomi Mihály (21. – 2:35:10) | |
| 1960 | Gerhart Hecker (feladta) | |
| 1964 | Sütő József (5. – 2:17:56) Pintér János (37. – 2:30:51) | |
| 1968 | Tóth Gyula (24. – 2:24:49) Mecser Lajos (feladta) Sütő József (feladta) | |
| 1972 | Tóth Gyula (27. – 2:23:00) Szekeres Ferenc (33. – 2:25:18) | |
| 1980 | Szekeres Ferenc (12. – 2:15:18) | |
| 1988 | Szabó Karolina (13. – 2:32:26) | |
| 1992 | Borka Gyula (38. – 2:20:46) Szűcs Csaba (feladta) |
Szabó Karolina (11. – 2:40:10) |
| 1996 | Földingné Nagy Judit (36. – 2:38:43) | |
| 2000 | Földingné Nagy Judit (17. – 2:30:54) | |
| 2004 | Bácskai Zsolt (feladta) | Kovács Ida (60. – 3:03:21) Rakonczai Beáta (48. – 2:49:41) Staicu Simona (45. – 2:48:57) |
| 2008 | Rakonczai Beáta (nem ért célba) Teveli Petra (65. – 2:48:32) | |
| 2012 | Kovács Tamás (72. – 2:27:48) | Erdélyi Zsófia (92. – 2:44:45) Kálovics Anikó (95. – 2:45:55) Rakonczai Beáta (85. – 2:41:20) |
| 2016 | Csere Gáspár (109. – 2:28:23) Józsa Gábor (87. – 2:23:22) |
Erdélyi Zsófia (52. – 2:39:04) Papp Krisztina (65. – 2:42:03) Szabó Tünde (83. – 2:45:37) |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az 1896. évi olimpia óta Görögországnak sem sikerült érmet nyerni maratoni futásban
- ↑ A képen Pietrit egyik oldalról szócsővel a kezében a verseny eredményközlője, másik oldalról Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények írója, az 1908. évi olimpia szervezésének egyik közreműködője támogatja
- ↑ Bikila ekkor Szergej Popov 1958 óta fennálló világrekordján egy másodpercet javított
- ↑ Futas.net
- ↑ Japán egyetlen aranyérmét a koreai Szon Kidzsong nyerte, aki – mivel országa akkor japán fennhatóság alatt állt – 1936-ban Japán színeiben versenyzett.
- ↑ OR = olimpiai rekord, VR = világrekord
- ↑ Valentyina Jegorova 1992-ben az Egyesített Csapat, 1996-ban pedig Oroszország csapatának tagjaként nyert érmet.
