Maratonfutás a nyári olimpiai játékokon

sportág a nyári olimpiai játékokon

A maratonfutás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A versenyszámot – Pierre de Coubertin jó barátja és az olimpiai eszme lelkes híve – Michel Bréal francia akadémikus javaslatára iktatták műsorba, egy ókori görög harcos emlékére, aki a legenda szerint a perzsák felett i. e. 490-ben aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára, és utána a kimerültségtől holtan esett össze. A maratoni futás – 1921-ig többször kisebb mértékben változott – távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maraton az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.

Szpirídon Lúisz, a maratoni futás első olimpiai bajnoka

Érdekességek a versenyszám történetéből szerkesztés

Az eddig lezajlott huszonöt verseny – különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre – bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Szpirídon Lúisz, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban.[1] A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek – ha az görög versenyző lesz – leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.

1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.

 
Dorando Pietri célba érkezése az 1908. évi olimpián. A diszkvalifikált olasz versenyző másnap az angol királyi családtól fájdalomdíjként egy aranyserleget kapott.[2]

Az 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összeesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták és az egyesült államokbeli John Hayest nyilvánították bajnoknak.

Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.

1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első – azóta Európa egyik legrangosabb maratoni versenyévé vált – kassai maratont.

Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Szon Kidzsong nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán színekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.

Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.

Az 1950-es évek legendás cseh futója, Emil Zátopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte – olimpiai csúccsal – a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zátopek mögött alig több mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.

1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.

1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett – mezítláb futva – elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal.[3] Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.

Az 1984. évi olimpia óta női atlétikában is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az egyesült államokbeli Joan Benoit lett.

 
John Hayes, az 1908-as londoni olimpia győztese és a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója

2004-ben az athéni olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon – az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán – rendezték. A férfi versenyen az olasz Stefano Baldini, a női versenyen a japán Nogucsi Mizuki ért elsőnek célba.

Időeredmények szerkesztés

Az első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50-es idővel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez 2:09:21-es eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében – az 1976. évi olimpián –, aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette.

A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az egyesült államokbeli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében számos alkalommal javították meg a világrekordot (l. a táblázatot lentebb). A jelenleg érvényes világcsúcsot Patrick Makau futotta a 2011. szeptember 25-i berlini maratonin 2:03:38-as idővel.[4]

Az első hivatalos női világrekordot – 3:40:22 – a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot – 2:23:14-et – a japán Takahasi Naoko futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.

Részletes eredmények szerkesztés

Férfi maratonfutás szerkesztés

Éremtáblázat szerkesztés

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve)

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata férfi maratonfutásban  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Etiópia (ETH) 4 1 3 8
2.   Egyesült Államok (USA) 3 3 5 11
3.   Franciaország (FRA) 3 2 0 5
4.   Kenya (KEN) 2 3 2 7
5.   Dél-afrikai Köztársaság (RSA) 2 2 0 4
6.   Olaszország (ITA) 2 1 1 4
7.   Finnország (FIN) 2 0 3 5
8.   Argentína (ARG) 2 0 0 2
  NDK (GDR) 2 0 0 2
10.   Japán (JPN)[5] 1 2 2 5
11.   Dél-Korea (KOR) 1 1 0 2
  Görögország (GRE) 1 1 0 2
13.   Csehszlovákia (TCH) 1 0 0 1
  Portugália (POR) 1 0 0 1
  Uganda (UGA) 1 0 0 1
16.   Nagy-Britannia (GBR) 0 4 1 5
17.   Marokkó (MAR) 0 2 0 2
18.   Belgium (BEL) 0 1 2 3
19.   Chile (CHI) 0 1 0 1
  Észtország (EST) 0 1 0 1
  Hollandia (NED) 0 1 0 1
  Írország (IRL) 0 1 0 1
  Jugoszlávia (YUG) 0 1 0 1
24.   Svédország (SWE) 0 0 2 2
  Új-Zéland (NZL) 0 0 2 2
26.   Brazília (BRA) 0 0 1 1
  Dzsibuti (DJI) 0 0 1 1
  Magyarország (HUN) 0 0 1 1
  Németország (GER) 0 0 1 1
  Szovjetunió (URS) 0 0 1 1
Összesen 28 28 28 84

Érmesek szerkesztés

  • Az időeredmények megadása óra:perc:másodperc alakban történik.
A nyári olimpiai játékok férfi maratonfutás érmesei
Olimpia 1  Arany idő 2  Ezüst idő 3  Bronz idő
1896   Szpirídon Lúisz
Görögország (GRE)
2:58:50
(OR)[6]
  Harílaosz Vaszilákosz
Görögország (GRE)
3:06:03   Kellner Gyula
Magyarország (HUN)
3:06:35
1900   Michel Theato
Franciaország (FRA)
2:59:45   Emile Champion
Franciaország (FRA)
3:04:17   Ernst Fast
Svédország (SWE)
3:37:14
1904   Thomas Hicks
Egyesült Államok (USA)
3:28:53   Albert Corey
Egyesült Államok (USA)
3:34:52   Arthur Newton
Egyesült Államok (USA)
3:47:33
1908   Johnny Hayes
Egyesült Államok (USA)
2:55:19
(VR)
  Charles Hefferon
Fokföld (SAF)
2:56:06   Joseph Forshaw
Egyesült Államok (USA)
2:57:11
1912   Kenneth MacArthur
Dél-afrikai Unió (SAF)
2:36:55
(OR)
  Christian Gitsham
Dél-afrikai Unió (SAF)
2:37:52   Gaston Strobino
Egyesült Államok (USA)
2:38:43
1920   Hannes Kolehmainen
Finnország (FIN)
2:32:36
(VR)
  Juri Lossman
Észtország (EST)
2:32:49   Valerio Arri
Olaszország (ITA)
2:36:33
1924   Albin Stenroos
Finnország (FIN)
2:41:23   Romeo Bertini
Olaszország (ITA)
2:47:20   Clarence DeMar
Egyesült Államok (USA)
2:48:14
1928   Boughera El Ouafi
Franciaország (FRA)
2:23:57
(OR)
  Miguel Plaza
Chile (CHI)
2:33:23   Martti Marttelin
Finnország (FIN)
2:35:02
1932   Juan Carlos Zabala
Argentína (ARG)
2:31:36   Sam Ferris
Nagy-Britannia (GBR)
2:31:55   Armas Toivonen
Finnország (FIN)
2:32:12
1936   Szon Gidzsong
Japán (JPN)
2:29:20   Ernest Harper
Nagy-Britannia (GBR)
2:31:24   Nam Szungnjong
Japán (JPN)
2:31:42
1948   Delfo Cabrera
Argentína (ARG)
2:34:52   Tom Richards
Nagy-Britannia (GBR)
2:35:08   Etienne Gailly
Belgium (BEL)
2:35:34
1952   Emil Zátopek
Csehszlovákia (TCH)
2:23:04
(OR)
  Reinaldo Goron
Franciaország (FRA)
2:25:35   Gustaf Jansson
Svédország (SWE)
2:26:07
1956   Alain Mimoun
Franciaország (FRA)
2:25:00   Franjo Mihalic
Jugoszlávia (YUG)
2:26:32   Veikko Karvonen
Finnország (FIN)
2:27:47
1960   Abebe Bikila
Etiópia (ETI)
2:15:16
(VR)
  Rhadi Ben Abdesselem
Marokkó (MAR)
2:15:42   Barry Magee
Új-Zéland (NZL)
2:17:19
1964   Abebe Bikila
Etiópia (ETI)
2:12:12
(VR)
  Basil Heatley
Nagy-Britannia (GBI)
2:16:20   Cuburaja Kókicsi
Japán (JPN)
2:16:23
1968   Mamo Wolde
Etiópia (ETI)
2:20:27   Kimihara Kendzsi
Japán (JPN)
2:23:31   Michael Ryan
Új-Zéland (NZL)
2:23:45
1972   Frank Shorter
Egyesült Államok (USA)
2:12:20   Karel Lismont
Belgium (BEL)
2:14:32   Mamo Wolde
Etiópia (ETH)
2:15:09
1976   Waldemar Cierpinski
NDK (GDR)
2:09:55
(OR)
  Frank Shorter
Egyesült Államok (USA)
2:10:46   Karel Lismont
Belgium (BEL)
2:11:13
1980   Waldemar Cierpinski
NDK (GDR)
2:11:03   Gerard Nijboer
Hollandia (HOL)
2:11:20   Szatimkul Dzsumanazarov
Szovjetunió (URS)
2:11:35
1984   Carlos Lopes
Portugália (POR)
2:09:21
(OR)
  John Treacy
Írország (IRL)
2:09:56   Charlie Spedding
Nagy-Britannia (GBR)
2:09:58
1988   Gelindo Bordin
Olaszország (ITA)
2:10:32   Douglas Wakiihuri
Kenya (KEN)
2:10:47   Ahmed Salah
Dzsibuti (DJI)
2:10:59
1992   Hwang Young-Jo
Dél-Korea (KOR)
2:13:23   Morisita Kóicsi
Japán (JPN)
2:13:45   Stephan Freigang
Németország (GER)
2:14:00
1996   Josia Thugwane
Dél-afrikai Köztársaság (RSA)
2:12:36   I Bongdzsu
Dél-Korea (KOR)
2:12:39   Eric Wainaina
Kenya (KEN)
2:12:44
2000   Gezahegne Abera
Etiópia (ETH)
2:10:11   Eric Wainaina
Kenya (KEN)
2:10:31   Tesfaye Tola
Etiópia (ETH)
2:11:10
2004   Stefano Baldini
Olaszország (ITA)
2:10:55   Mebrahtom Keflezighi
Egyesült Államok (USA)
2:11:29   Vanderlei de Lima
Brazília (BRA)
2:12:11
2008   Samuel Wanjiru
Kenya (KEN)
2:06:32
(OR)
  Zsavád Garíb
Marokkó (MAR)
2:07:16   Tsegay Kebede
Etiópia (ETH)
2:10:00
2012   Stephen Kiprotich
Uganda (UGA)
2:08:01   Abel Kirui
Kenya (KEN)
2:08:27   Wilson Kipsang Kiprotich
Kenya (KEN)
2:09:37
2016   Eliud Kipchoge
Kenya (KEN)
2:08:44   Feyisa Lilesa
Etiópia (ETH)
2:09:54   Galen Rupp
Egyesült Államok (USA)
2:10:05

Ranglista szerkesztés

Bajnoki címét eddig két futónak sikerült megvédenie. A nyolcvanegy érmen hetvenöt sportoló osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi maratoni futók  
Sportoló Ország 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1. Abebe Bikila   Etiópia (ETH) 2 0 0 2
Waldemar Cierpinski   NDK (GDR) 2 0 0 2
3. Frank Shorter   Egyesült Államok (USA) 1 1 0 2
4. Mamo Wolde   Etiópia (ETH) 1 0 1 2
5. Karel Lismont   Belgium (BEL) 0 1 1 2
Eric Wainaina   Kenya (KEN) 0 1 1 2

Női maratonfutás szerkesztés

 
Női marathon futó a 2016-os riói olimpián

Éremtáblázat szerkesztés

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata női maratonfutásban  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Japán (JPN) 2 1 1 4
2.   Etiópia (ETH) 2 0 1 3
3.   Kenya (KEN) 1 3 1 5
4.   Románia (ROU) 1 1 0 2
5.   Egyesült Államok (USA) 1 0 1 2
  Portugália (POR) 1 0 1 2
7.   Egyesített Csapat (EUN) 1 0 0 1
8.   Oroszország (RUS) 0 1 1 2
9.   Ausztrália (AUS) 0 1 0 1
  Bahrein (BRN) 0 1 0 1
  Norvégia (NOR) 0 1 0 1
12.   Kína (CHN) 0 0 1 1
  NDK (GDR) 0 0 1 1
  Új-Zéland (NZL) 0 0 1 1
Összesen 9 9 9 27

Érmesek szerkesztés

A nyári olimpiai játékok női maratonfutás érmesei
Olimpia 1  Arany idő 2  Ezüst idő 3  Bronz idő
1984 Los Angeles   Joan Benoit
Egyesült Államok (USA)
2:24:52
(OR)
  Grete Waitz
Norvégia (NOR)
2:26:18   Rosa Mota
Portugália (POR)
2:26:57
1988 Szöul   Rosa Mota
Portugália (POR)
2:25:40   Lisa Martin
Ausztrália (AUS)
2:25:53   Katrin Dörre
NDK (GDR)
2:26:21
1992 Barcelona   Valentyina Jegorova
Egyesített Csapat (EUN)
2:32:41   Arimori Júko
Japán (JPN)
2:32:49   Lorraine Moller
Új-Zéland (NZL)
2:33:59
1996 Atlanta   Fatuma Roba
Etiópia (ETH)
2:26:05   Valentyina Jegorova
Oroszország (RUS)
2:28:05   Arimori Júko
Japán (JPN)
2:28:39
2000 Sydney   Takahasi Naoko
Japán (JPN)
2:23:14
(OR)
  Lidia Simon
Románia (ROM)
2:23:22   Joyce Chepchumba
Kenya (KEN)
2:24:45
2004 Athén   Nogucsi Mizuki
Japán (JPN)
2:26:20   Catherine Ndereba
Kenya (KEN)
2:26:32   Deena Kastor
Egyesült Államok (USA)
2:27:20
2008 Peking   Constantina Tomescu
Románia (ROU)
2:26:44   Catherine Ndereba
Kenya (KEN)
2:27:06   Csou Csun-hsziu
Kína (CHN)
2:27:07
2012 London   Tiki Gelana
Etiópia (ETH)
2:23:07
(OR)
  Priscah Jeptoo
Kenya (KEN)
2:23:12   Tatyjana Arhipova
Oroszország (RUS)
2:23:29
2016 Rio de Janeiro   Jemima Sumgong
Kenya (KEN)
2:24:04   Eunice Kirwa
Bahrein (BRN)
2:24:13   Mare Dibaba
Etiópia (ETH)
2:24:30

Ranglista szerkesztés

Bajnoki címét eddig senkinek nem sikerült megvédenie. A huszonnégy érmen húsz sportolónő osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női maratoni futók  
Sportoló Ország 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1. Valentyina Jegorova   Egyesített Csapat (EUN)
  Oroszország (RUS)[7]
1 1 0 2
2. Rosa Mota   Portugália (POR) 1 0 1 2
3. Catherine Ndereba   Kenya (KEN) 0 2 0 2
4. Arimori Júko   Japán (JPN) 0 1 1 2

Magyar részvétel szerkesztés

Tizenkilenc alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el.

A játékok történetében összesen huszonhat – tizennyolc férfi és nyolc női – magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián.

Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést eddig Szabó Karolina az 1992. évi, illetve a legjobb időeredményt Földingné Nagy Judit a 2000. évi olimpián érte el.

Az olimpiák maratoni versenyein a következő magyar sportolók vettek részt:

(Az első három legjobb helyezés és az első három legjobb időeredmény vastagítással kiemelve)

Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok maratonfutás versenyein
olimpia férfi maratoni női maratoni
1896 Kellner Gyula (3. – 3:06:35)
1912 Kárpáti Ödön (31. – 3:25:22)
ifj. Ripszám Henrik (feladta)
1924 Lovas Antal (28. – 3:35:24)
Király Pál (feladta)
1928 Galambos József (49. – 3:05:58)
1948 Kiss József (19. – 2:50:20)
1952 Dobronyi József (7. – 2:28:05)
Esztergomi Mihály (21. – 2:35:10)
1960 Gerhart Hecker (feladta)
1964 Sütő József (5.2:17:56)
Pintér János (37. – 2:30:51)
1968 Tóth Gyula (24. – 2:24:49)
Mecser Lajos (feladta)
Sütő József (feladta)
1972 Tóth Gyula (27. – 2:23:00)
Szekeres Ferenc (33. – 2:25:18)
1980 Szekeres Ferenc (12. – 2:15:18)
1988 Szabó Karolina (13.2:32:26)
1992 Borka Gyula (38. – 2:20:46)
Szűcs Csaba (feladta)
Szabó Karolina (11. – 2:40:10)
1996 Földingné Nagy Judit (36. – 2:38:43)
2000 Földingné Nagy Judit (17.2:30:54)
2004 Bácskai Zsolt (feladta) Kovács Ida (60. – 3:03:21)
Rakonczai Beáta (48. – 2:49:41)
Staicu Simona (45. – 2:48:57)
2008 Rakonczai Beáta (nem ért célba)
Teveli Petra (65. – 2:48:32)
2012 Kovács Tamás (72. – 2:27:48) Erdélyi Zsófia (92. – 2:44:45)
Kálovics Anikó (95. – 2:45:55)
Rakonczai Beáta (85. – 2:41:20)
2016 Csere Gáspár (109. – 2:28:23)
Józsa Gábor (87. – 2:23:22)
Erdélyi Zsófia (52. – 2:39:04)
Papp Krisztina (65. – 2:42:03)
Szabó Tünde (83. – 2:45:37)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az 1896. évi olimpia óta Görögországnak sem sikerült érmet nyerni maratoni futásban
  2. A képen Pietrit egyik oldalról szócsővel a kezében a verseny eredményközlője, másik oldalról Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények írója, az 1908. évi olimpia szervezésének egyik közreműködője támogatja
  3. Bikila ekkor Szergej Popov 1958 óta fennálló világrekordján egy másodpercet javított
  4. Futas.net
  5. Japán egyetlen aranyérmét a koreai Szon Kidzsong nyerte, aki – mivel országa akkor japán fennhatóság alatt állt – 1936-ban Japán színeiben versenyzett.
  6. OR = olimpiai rekord, VR = világrekord
  7. Valentyina Jegorova 1992-ben az Egyesített Csapat, 1996-ban pedig Oroszország csapatának tagjaként nyert érmet.

Források szerkesztés