Marcus Antonius Orator

Marcus Antonius Orator (i. e. 143 – i. e. 87) római politikus, korának híres szónoka, az Antonia gens, egy előkelő plebejusnemzetség leszármazottja, Marcus Antonius Creticus és Caius Antonius Hybrida apja, a későbbi triumvir Marcus Antonius nagyapja volt.

Marcus Antonius Orator
Élete
Született	i. e. 143 nem ismert
Elhunyt	i. e. 87 (55-56 évesen) Róma, Római Köztársaság
Nemzetiség	római
Szülei	nem ismert Marcus Antonius
Házastársa	anonyma NN
Gyermekei	Marcus Antonius Creticus Antonia Caius Antonius Hybrida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	szónoklattani mű
Fontosabb művei	A szónoklás művészetéről

Cursus honoruma i. e. 113-ban kezdődött. Először quaestor, majd 104-ben praetor volt, 103-ban pedig Cilicia proconsuli rangú helytartója lett. Ilyen minőségben nagy sikereket ért el a kalózok elleni harcban, és 102-ben diadalmenetet tartott. 99-ben lett Aulus Albinus consultársa, 97-ben pedig censor volt. A senatusban mindvégig a konzervatív optimata párt támogatója volt, és ellenezte Lucius Appuleius Saturninus néppárti törekvéseit, így például a Sextus Titius tribunus által beterjesztett földtörvényjavaslatot is. Lucius Cornelius Sulla és Caius Marius polgárháborjúban az előbbi pártját fogta, ezért Kr. e. 87-ben, amikor Marius és Lucius Cornelius Cinna hívei kerítették hatalmukba Róma városát, kivégezték. Levágott fejét a Rostrán tették közszemlére.

Fontos szerepe volt több, politikai szempontból is jelentős perben, ő védte például Manlius Aquiliust, aki a római államnak nagy szolgálatot tett a szicíliai rabszolgafelkelés leverésével. Korának – Crassus mellett – egyik legjelentősebb szónoka volt. Cicero kettejüket tartotta a fiktív vita fő irányítóinak (Vö. A szónokról című műve). Az utókorra csupán a De ratione dicendi (’A szónoklás művészetéről’) című művének néhány töredéke maradt.

Források

• Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 366. o.  
• Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
  Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).