Marczali Henrik

magyar történetíró, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

Marczali Henrik (születési és 1875-ig használt nevén Morgenstern Henrik)[1] (Marcali, 1856. április 3.Budapest, 1940. július 21.)[2] zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1893).

Marczali Henrik
Marczali Henrik.jpg
Életrajzi adatok
Született1856. április 3.
Marcali
Elhunyt1940. július 21. (84 évesen)
Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Ismeretes mint
  • történész
  • tanár
Születési név Morgenstern Henrik
Állampolgárság magyar
SzüleiMarczali Mihály
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület ókor
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marczali Henrik témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Alsóbb iskoláit apja vezetése mellett, magántanulóként otthon, középiskoláit Győrött és Pápán (a Pápai Református Kollégiumban) végezte. 1870-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészeti tanfolyam hallgatói közé iratkozott be, 1875–1878 között külföldi egyetemeken tanult (először Berlinben, majd Párizsban, 1878).

Hazatérése után a budapesti tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában magántanárrá, majd 1880-ban rendes tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1893. május 12-én választotta levelező tagjává. 1895. február 14-étől a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tagja volt. Ugyanebben az évben a Budapesti Tudományegyetemen az Árpád-kori magyar történet nyilvános rendes tanárává nevezték ki.

Mint szaktudós az Árpád-kori és az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. A Pallas nagy lexikona cikkírója volt a magyar történelem újabbkori részéről. 1898-tól szerkesztette és újkori részében írta a Nagy képes világtörténet című sorozatot. Politikai állásfoglalása miatt, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után egy időre szabadságolták, majd 1924-ben végkielégítéssel elbocsátották. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3] Halálát végelgyengülés, dülmirigytúltengés okozta. Felesége Schmiedl Laura volt.

Elsőnek dolgozta fel részletesebb munkákban hazánk 18. századi történelmét.

 
Marczali Henrik sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-1.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Marczali (Morgenstern) Mihály (1824–1889) rabbi és Freyer Rozália (1831–1906). Leánya, May Frigyesné Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító. Unokája, May István János (1915–1996) irodalomtörténész.

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben található. (Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 5/B, N/A, 10, 1) [4]

MűveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1875. évi 59531. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1875. év 4. oldal 24. sor
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 661/1940. folyószáma alatt.
  3. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  4. http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/kozma-utcai-izraelita-temeto/marczali-henrik/

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Hajnal István: Marczali Henrik. In: Századok, 1940. 4 – 6. szám
  • Lederer Emma: Marczali Henrik helye a magyar polgári történettudományban. In: Századok, 1962
  • Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007
  • Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002. , a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004
  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011