Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.
Maros-Torda vármegye | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 57% magyar 36% román 4% német | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4 203 km² | ||
Térkép | |||
Maros-Torda vármegye térképe | |||
Maros-Torda vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros-Torda vármegye témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésAz egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.
Történelem
szerkesztésA vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.
Lakosság
szerkesztésA vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 194 072 személy volt, ebből:
Közigazgatás
szerkesztésA vármegye öt járásra volt felosztva:
- Marosi alsó járás és Marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város)
- Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda
- Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város)
- Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen
Jegyzetek
szerkesztés- Gergely Lajos 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.
- ↑ Révai nagy lexikona, 1915