Főmenü megnyitása

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata

erdélyi színtársulat

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar TagozataMarosvásárhelyt "állandó kőszínház" a Salamon Ernő Athenaeum beadványa alapján, az MNSZ támogatásával 1946. március 10-én kezdte meg tevékenységét Székely Színház néven. A bemutató előadás a Kultúrpalotában volt, Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettje került színre Lóránt György és Kovács Irén Nagyváradról átszerződött művészek közreműködésével. Karmester Tóth Sándor volt.

Tompa Miklós Társulat
Trupa Tompa Miklós
A társulat otthonául szolgáló Nemzeti Színház épülete
A társulat otthonául szolgáló Nemzeti Színház épülete
Általános adatok
Korábbi nevei Székely Színház, Állami Székely Színház
Névadó Tompa Miklós
Alapítva 1946
Státus nemzeti színház magyar tagozata
Profil művészszínház
Műfaj prózai
Alapító Tompa Miklós
Fenntartó Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma, Románia
Tagozatok magyar
Épületek Nemzeti Színház
Játszóhelyek nagyterem, stúdió, underground terem
Személyzet
Művészeti vezető Kövesdy István
Gazdasági vezető Kárp György
Rendezők Harsányi Zsolt
Kincses Elemér
Király István

Színészek 39
Elérhetőség
Cím 540034 Marosvásárhely, Színház tér 1.
Telefonszám (+4) 0265 261 420
Honlap www.nemzetiszinhaz.ro

Tartalomjegyzék

Igazgatók, színészek, műsorpolitikaSzerkesztés

Tompa Miklósnak, az induláskor kinevezett igazgatónak sikerült egy olyan remek színészgárda szerződtetése, mely évekre gerincét alkotta a színháznak. Kiemelkedő tagjai: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Kovács György, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrásy Márton, Hamvay Lucy, Váradi Rudolf, Kiss László, Lantos Béla, Szabó Duci. Az első évadban többnyire operettek szerepeltek a műsorban, de már a bemutatót követő napokban játszották az első prózai művet: Molnár Ferenc A doktor úr c. szatirikus bohózatát, az őszi évadban pedig olyan jelentős darabokat láthatott a közönség, mint amilyen Machiavelli Mandragóra, Molnár Ferenc Liliom, Heltai Jenő A néma levente, G. B. Shaw Az ördög cimborája c. műve.

1948-ban az államosítás után Állami Székely Színház néven működik tovább. Kialakult művész-színház típusú műsorpolitikája: az operett-előadások helyét hovatovább átvették a magyar és világirodalmi remekművek. Sorra került Katona József Bánk bán, Móricz Zsigmond Úri muri, Csiky Gergely Ingyenélők és Buborékok, Illyés Gyula Fáklyaláng, Bródy Sándor A tanítónő, Kós Károly Budai Nagy Antal, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, Örkény István Tóték c. darabja, közben az orosz irodalomból Makszim Gorkij, Csehov, Gogol, a nagy klasszikusok közül Molière, Shakespeare, Rostand, a modernek közül Tennessee Williams, Dürrenmatt, a román irodalomból Caragiale, Mușatescu drámája, a hazai modern szerzők közül Sütő András Fecskeszárnyú szemöldök, Tékozló szerelem, Pompás Gedeon, Szabó Lajos Menekülés c. darabja. A "házi szerzők" is közönség elé kerültek, így Kiss László-Kováts Dezső Vihar a havason, Eugen Mirea-Kovács György Az utolsó vonat c. színműve.

A színház jeles rendezőkkel emelte az előadások minőségét, ilyen volt Harag György, Kőmíves Nagy Lajos, Farkas István, Hunyadi András, Kincses Elemér, Gergely Géza, Tompa Gábor, a vendégrendezők közül Sică Alexandrescu, Moni Ghelerter, Kovács Ferenc, Szabó József. Találó díszleteket és jelmezeket olyan elismert művészek készítettek, mint Háry Lajos, Szakács György, Kemény Árpád, Edit Schranz-Kunovits, Romulus Fenes, K. Tamás Anna. Az eltelt közel fél évszázad alatt sok jeles színész lépett itt fel meghívott vendégként, köztük Bara Margit, Bisztrai Mária, Csóka József, Gróf László, Senkálszky Endre.

1962-ben alakult meg a színház román tagozata. Az 1972-73-as évadtól kezdve a színház, most már mint Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új, modern épületbe költözött, nézőtere 600 férőhelyes, amfiteátrum-szerű kiképzéssel, légfűtéses, a társalkodókat gobelinek, szőnyegek, bútorok, csillárok teszik hangulatossá.

Az eltelt időszakban nem hiányoztak az önálló előadói estek sem az új épület kistermében, mint amilyen Nemes Levente Dózsa, Illyés Kinga A kis herceg, Fagyöngy, Lírai oratórium vagy Ferenczy István Bolyai János estéje, Boér Ferenc Ki látott engem, Farkas Ibolya Árva Bethlen Kata c. művészi teljesítménye.

A színház számos művésze részesült kitüntetésekben, így Tompa Miklós (állami díj, a művészet érdemes mestere, Tamási Áron-díj), Szabó Ernő (állami díj, érdemes művész), Delly Ferenc (állami díj), Kovács György (állami díj, a nép művésze), Kőszegi Margit (érdemes művész) és Lohinszky Loránd (érdemes művész, az EMKE Kovács György-díja).

Az 1989-es történelmi fordulat után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata bemutathatta Sütő András Az álomkommandó c. korábban betiltott drámáját.

IrodalomSzerkesztés

  • Szentimrei Jenő: Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen. Marosvásárhely, 1957.
  • Polgár István: 25 év. Új Élet 1971/18.
  • Marosi Barna: Marosvásárhely kőszínháza. A Hét Évkönyve, 1981. 209-14.
  • Halász Anna: "Mindig a realista színjátszás újul meg." Beszélgetés Tompa Miklóssal. A Hét Évkönyve, 1981. 203-08.

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés