Marsala
Marsala város Olaszországban, Szicília nyugati csücskén.
Marsala | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Szicília | ||
Megye | Free Municipal Consortium of Trapani | ||
Irányítószám | 91025 | ||
Körzethívószám | 0923 | ||
Forgalmi rendszám | TP | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 79 809 fő (2023. jún. 2.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 3,0 m | ||
Terület | 243,26 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 37° 47′ 53″, k. h. 12° 26′ 03″Koordináták: é. sz. 37° 47′ 53″, k. h. 12° 26′ 03″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Free Municipal Consortium of Trapani térképén | |||
Marsala weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marsala témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Halászváros és bortermelő központ. Garibaldi 1860-ban itt szállt partra és kezdte meg hadjáratát Itália egyesítéséért.
Fekvése Szerkesztés
Palermótól 130 km-rel délnyugatra, Trapanitól délre, Szicília legnyugatibb pontján fekvő, az Afrikai partok közelsége révén fontos kereskedelmi központ.
Marsala Petrosino, Salemi, Trapani, Mazara del Vallo és Misiliscemi községekkel határos.
Népessége Szerkesztés
Lakosok száma | 83 205 | 82 802 | 79 809 |
2016 | 2018 | 2023 |
Története Szerkesztés
A hely már az Ókortól jelentős kikötő, melynek kivételes helyzetét először a föníciaiak használták ki, akik alapjait az i. sz. e. 4. században rakták le. A punok bevehetetlennek gondolt erődítménnyel próbálták megvédeni magukat, az akkor Lylibaeum-ként nevezett helyen. A rómaiak azonban i. e. 241-ben mégiscsak sikerült elfoglalniuk. A szaracénok hódítása, 830 után a várost az arabok Marsa-al-Allah néven (Allah kikötője) nevezték, innen ered mai neve is. A települést később, 1072-ben a normann sereg szabadította fel.
Marsalának Olaszország történelmében is jelentős szerep jutott. 1860-ban partjainál léptek szárazföldre Garibaldi híres vörösingesei, akik visszaszerezték Szicíliát a Bourbonoktól, melynek egyenes következményeként létrejött az Olasz Királyság.[2]
A külföldiek manapság elsősorban a marsalai borral azonosítják a tengerparti várost. Az itteni bort meglepő módon a brit John Woodhouse fedezte fel és tette üzletté 1773-ban. Felfedező munkálatainak hatására hamarosan számtalan kiépített pincészet jött létre, mely mára óriási iparággá fejlődött. A vörös és fekete szőlőből készült nedű ma Marsala első számú gazdasági bevételi forrása.
A marsalaiak büszkék arra, hogy a sziget földrajzi adottságaiból fakadólag Szicíliában náluk a legszebbek a naplementék.
Nevezetességek Szerkesztés
- Katedrális - Canteburi Szent Becket Tamás tiszteletére épült egy 1176-ból való normann szentély helyén.
- Katedrális Múzeum (Museo degli Arazzi Fiamminghi) - benne a 16. századi spanyol uralkodó, II. Fülöp megbízásából készült ókori római témájú flamand falikárpitokkal, s összesen 1500 kiállítási, főként ókori régészeti tárggyal.
- Museo Nazionale Lilibeo - a Via Boleo-n, a part mellett található múzeum egy i. e. 3. századból való 35 méter hosszú, 17 evezős pun hadihajót őriz, benne rengeteg boroskorsóval. A hadihajó 1969-ig pihent hullámsírjában, mikor az öböl iszapjából a felszínre emelték.
- Insula Romana - 3. századi római kori ásatásról a fürdőt borító állatképes-mozaikpadlók, művészi faragások, szobrok kerültek felszínre.
- Garibaldi partraszálása
Galéria Szerkesztés
-
Világítótorony
-
Sólepárló, Marsalán
-
Marsalai borok
-
-
-
-
A Katedrális Múzeum falikárpitjai Szerkesztés
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ http://dati.istat.it/Index.aspx?QueryId=18566
- ↑ Naptárlapok. A marsalai partraszállás. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évf., 5. sz., 11. p. – 2015. május
Források Szerkesztés
- Szántó László: Szicília ISBN 978 963 9331 54 9
- Reader's Digest: Világjárók lexikona