Marsz–4
A Marsz–4 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73SZ típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette meg.
Marsz–4 | |
Űrügynökség | NPO Lavocskin |
Típus | |
Indítás dátuma | 1973. július 21. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 81/23 indítóállás |
Hordozórakéta | Proton-K |
COSPAR azonosító | 1973-047A |
SCN | 06742 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Küldetés
szerkesztésA második generációs űrszondát 1973. július 21-én egy háromfokozatú Proton hordozórakétával a Bajkonuri űrrepülőtérről indították Föld körüli parkolópályára, majd egy gyorsító fokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Automatikus pályakorrekciót hajtott végre. 1974. február 10-ig 203 napig repült céljáig.
Műszaki meghibásodás – a fékező hajtómű nem indult be – miatt bolygó körüli pályára állás helyett 2200 kilométerrel elrepült a Mars mellett és mesterséges bolygó lett.
Jellemzői
szerkesztésMéretei, műszerezettsége megegyezett ikertestvérével, a Marsz–5 űrszondával. Feladata ugyancsak a bolygóközi térség fizikai viszonyainak vizsgálata. Leszállóegység nélküli kutató űrszonda volt. Repülés közben mérte a kozmikus gamma-sugárzást, a napszelet, az interplanetáris mágneses teret és a meteoráramok jelenlétét. Mesterséges bolygóként folytatta az interplanetáris tér vizsgálatát.
Az orbitális egység műszerparkját képezte:
- IR-radiométer – a 8-26 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére.
- IR-fotométer – a 2 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére.
- Fotométer a látható tartományra (320-900 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére.
- Páratartalom-mérő berendezés az 1,38 mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján.
- Rádióteleszkóp a felszín és a 3,5 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére.
- UV-fotométer a 121,5 nanométeres Lyman-alfa vonalban történő ultraibolya fényszórás vizsgálata.
- Két fotótelevíziós kamera különböző fókuszos fényképezésre.
- Két koherens monokromatikus rádióadó 8 és 32 centiméteren a légkör rádiószondázása.
- IR-spektrométer a 2-5 mikrométerre.
- UV-fotométer 260 nanométerre, az ózontartalom méréséhez.
- Két polariméter, amely 350-800 nanométer tartományban a felszíni talajréteg szerkezetét és a légkör aeroszoltartalmát vizsgálta.
- Gamma-spektrométer a talaj összetételének vizsgálatára.
- Magnetométer.
- Plazmacsapdák.
- Sokcsatornás elektrosztatikus analizátor.
- Optikai-mechanikai letapogató rendszerű tv-felvevő kamera.
Források
szerkesztés- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Az M–73 típusú űrszonda az NPO Lavocskin vállalat honlapján (oroszul)