Marsz–4

A Marsz–4 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73SZ típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette meg.

Marsz–4
Űrügynökség	NPO Lavocskin
Típus	űrszonda
Indítás dátuma	1973. július 21.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér, 81/23 indítóállás
Hordozórakéta	Proton-K
COSPAR azonosító	1973-047A
SCN	06742
Sablon • Wikidata • Segítség

A Marsz–4 űrszonda

Küldetés

A második generációs űrszondát 1973. július 21-én egy háromfokozatú Proton hordozórakétával a Bajkonuri űrrepülőtérről indították Föld körüli parkolópályára, majd egy gyorsító fokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Automatikus pályakorrekciót hajtott végre. 1974. február 10-ig 203 napig repült céljáig.

Műszaki meghibásodás – a fékező hajtómű nem indult be – miatt bolygó körüli pályára állás helyett 2200 kilométerrel elrepült a Mars mellett és mesterséges bolygó lett.

Jellemzői

Méretei, műszerezettsége megegyezett ikertestvérével, a Marsz–5 űrszondával. Feladata ugyancsak a bolygóközi térség fizikai viszonyainak vizsgálata. Leszállóegység nélküli kutató űrszonda volt. Repülés közben mérte a kozmikus gamma-sugárzást, a napszelet, az interplanetáris mágneses teret és a meteoráramok jelenlétét. Mesterséges bolygóként folytatta az interplanetáris tér vizsgálatát.

Az orbitális egység műszerparkját képezte:

• IR-radiométer – a 8-26 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére.
• IR-fotométer – a 2 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére.
• Fotométer a látható tartományra (320-900 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére.
• Páratartalom-mérő berendezés az 1,38 mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján.
• Rádióteleszkóp a felszín és a 3,5 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére.
• UV-fotométer a 121,5 nanométeres Lyman-alfa vonalban történő ultraibolya fényszórás vizsgálata.
• Két fotótelevíziós kamera különböző fókuszos fényképezésre.
• Két koherens monokromatikus rádióadó 8 és 32 centiméteren a légkör rádiószondázása.
• IR-spektrométer a 2-5 mikrométerre.
• UV-fotométer 260 nanométerre, az ózontartalom méréséhez.
• Két polariméter, amely 350-800 nanométer tartományban a felszíni talajréteg szerkezetét és a légkör aeroszoltartalmát vizsgálta.
• Gamma-spektrométer a talaj összetételének vizsgálatára.
• Magnetométer.
• Plazmacsapdák.
• Sokcsatornás elektrosztatikus analizátor.
• Optikai-mechanikai letapogató rendszerű tv-felvevő kamera.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
• Az M–73 típusú űrszonda az NPO Lavocskin vállalat honlapján (oroszul)