Martos Ferenc (író)

(1875–1938) író, költő, színpadi szerző

Martos Ferenc, született Mittelmann[5] (Arad, 1875. január 10.Budapest, Erzsébetváros, 1938. november 24.)[6][7] magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.

Martos Ferenc
Martos Ferenc.jpg
Született Mittelmann Ferenc
1875. január 10.[1][2][3]
Arad
Elhunyt 1938. november 24. (63 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Házastársa Deutsch Gizella
(h. 1908–1938)
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél[8] fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az Egyetemi Lapokat. 1896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hírlapnak, 1900 és 1902 között Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.

Házastársa Deutsch Gizella volt, akivel 1908. július 8-án Budapesten kötött házasságot.[9] Gyermekük: Martos Veronika.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Iza (versek, Budapest, 1896)
  • Mariette (regény, Budapest, 1900)
  • Titánia (versek, Budapest, 1902)
  • Balassa Bálint (verses színmű, Budapest, 1902)
  • Simonyi óbester (vígjáték, Budapest, 1903)
  • Muskátli (vígjáték, Budapest, 1906)
  • Szent Péter esernyője (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Budapest, 1907)

Operettlibrettók és egyéb zenés darabokSzerkesztés

  • Bob herceg (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1902)
  • Aranyvirág (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1903)
  • A granadai vőlegény (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Budapest, 1905)
  • Gül Baba (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1905)
  • Tüske rózsa (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1907)
  • Tündérszerelem (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1907)
  • Van, de nincs (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
  • 100 év múlva (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
  • Jánoska (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1909)
  • A kis gróf (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1911)
  • Leányvásár (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1911)
  • Szökik a nagysága (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Budapest, 1913)
  • A kis király (operett, társszerző: Bakonyi Károly, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest 1914)
  • Sybill (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest 1914)
  • Zsuzsi kisasszony (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest, 1915)
  • A pacsirta (operett, zeneszerző: Lehár Ferenc, bemutató: Budapest, 1918)
  • Pillangó főhadnagy (operett, társszerző: Harmath Imre, zeneszerző: Komjáthy Imre, bemutató: Budapest, 1918)
  • Cigánygrófné (operett, verseit írta: Kulinyi Ernő, zeneszerző: Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1920)
  • Lili bárónő (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1919)
  • Anna-bál (operett, zeneszerző: Volkmann Róbert művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1925)
  • Alexandra (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1925)
  • Kitty és Kató (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1926)
  • Hajtóvadászat (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1926)
  • Éva grófnő (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1928)
  • Katica (operett, zeneszerző: Márkus Alfréd, bemutató: Budapest, 1929)

FordításokSzerkesztés

  • Katonadolog (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Budapest, 1897)
  • A veréb (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Budapest, 1906)
  • A múlt (verses játék, írta: Victorien Sardou, bemutató: Budapest, 1907)
  • A kék egér (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Budapest, 1915)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10158.htm, Martos Ferenc, 2017. október 9.
  2. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 94529/1890 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 8. oldal 18. sor
  6. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1161/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  7. Martos Ferenc meghalt (1938. november 25.) Magyar Nemzet, 79. szám, 13. o.
  8. A Gulyás-féle 1999-es kiadás kihangsúlyozza, hogy Hertschka és nem Hertzka.
  9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 298/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)

ForrásokSzerkesztés