Főmenü megnyitása

Martos Flóra, 1916-ig Mandl[2] (Budapest, 1897. szeptember 28.Prága, 1938. december 30.) vegyésztechnikus, szociáldemokrata, majd kommunista politikus.

Martos Flóra
Született Mandl Flóra[1]
1897. szeptember 28.
Budapest
Elhunyt 1938. december 30. (41 évesen)
Prága
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiMandl Sámson, Breitner Teréz
Foglalkozása vegyésztechnikus, politikus
Halál okabetegség

ÉleteSzerkesztés

Édesanyja a konstantinápolyi születésű Breitner Teréz, apja Mandl Sámson kereskedő, sógora Kilián György.[1][3][4] Fiatalkorában orvos akart lenni, ám a tanuláshoz szükséges költségeket szülei nem tudták fedezni. Így Martos röntgenasszisztens lett a Charité Poliklinikán. 1918-ban lépett be az MSZDP-be, ahol a baloldali ellenzékhez csatlakozott. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a gyermekbarát mozgalomban működött. A kommün leverése után pedig bekapcsolódott a politikai foglyok megsegítésébe. Támogatta az internáltakat, főleg a zalaegerszegi internálótábor lakóit. Időközben kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. Később iparvegyészeti oklevelet szerzett, és a Shell Kőolaj Vállalat csepeli telepének laboratóriumában dolgozott. A Magyarországi Vörös Segély egyik szervezője volt, később pedig e szervezet vezetőjévé vált. 1927-től a KMP tagja. 3 év múlva letartóztatták, s 8 hónapot töltött börtönben. Kiszabadulása után részt vett az illegális KMP munkájában. 1935-ben ismét letartóztatták, s húsz hónapig volt fogságban. 1937 márciusában kiengedték, ám a börtönben szerzett gyógyíthatatlan betegségét nem tudta leküzdeni, s egy prágai szanatóriumban hunyt el 1938. december 30-án.

EmlékezeteSzerkesztés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész- és Biomérnök Karos hallgatóinak kollégiuma az ő nevét viseli.[5] Az Óbudai Gimnázium korábban az ő nevét viselte.[6] Martfűn, Dédestapolcsányban, Szarvason, Velencén és Szekszárdon ma is van róla elnevezett közterület.[7] Budapesten a XIV. kerületben utca viselte nevét (a mai Bolgárkertész utca).[8] Sopronban Egészségügyi Szakközépiskolát,[9] Gyomaendrődön (Endrőd részen) utcát neveztek el róla.[10] Szentendrén (Izbég városrészben) utca viselte a nevét.[forrás?]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok (Teljes, 1-2-3). Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2015. december 26.)
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., 1965, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-, Babits.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.
  • HU BFL - VII.5.c - 5209 - 1932