Maszák Hugó

(1831-1916) író, újságíró, festőművész, grafikus, litográfus

Maszák Hugó, 1887-től Szegedy-Maszák Hugó (Nagyenyed, 1831. augusztus 10.Budapest, 1916. augusztus 28.)[3] író, újságíró, festőművész, grafikus, litográfus. Az apósa Barabás Miklós volt.

Maszák Hugó
Született1831. augusztus 10.[1]
Nagyenyed
Elhunyt1916. augusztus 28. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBarabás Ilona (1866–1916)
Foglalkozása
  • újságíró
  • író
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • litográfus
  • fotográfus
  • gyorsíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (20-2-61)
A Magyar Távirati Iroda vezetője
Hivatali idő
1880 1897
Elődnem volt
UtódRadó Sámuel
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Nagyenyedi diákként harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, de a román népfelkelők által 1849. január 8-án végrehajtott vérengzés után elmenekült a városból, és csak 1851-ben folytatta tanulmányait a nagyenyedi főiskolán.[4] Nagyenyeden házitanító és tanár volt. 1857-ben Pesten, Barabás Miklós tanítványa. 1858–1859 között a Vasárnapi Ujságban illusztrációs képeket készített. 1861-től újságíró lett; előbb a Magyarország, majd a Pesti Napló és az Ország munkatársaként (1861–1865). 1863-ban báró Kemény Zsigmonddal beutazta Németországot és Dániát. 1865-ben Franciaországban és Olaszországban járt. 1865–1868 között az országgyűlési gyorsirodában dolgozott. 1864-ben Magyar Képzőművész, 1868-ban Műcsarnok címmel indított művészeti lapokat, de ezeket csak rövid ideig tudta fenntartani. 1867-ben Párizsban és Londonban is megfordult. 1868–1884 között a főrendiház és a delegáció naplószerkesztője volt. 1870-ben az állami tanítóképzőben szépírást és rajzot tanított. 1878–1889 között a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács jegyzője volt. 1884-ben Egyesy Gézával megalapította az Országgyűlési Tudósító, 1870-ben pedig az Ungarische Post című kőnyomatost. 1880-ban Egyesy Gézával létrehozta a Magyar Távirati Irodát (MTI), amelyet 1898-ig vezetett. 1887-ben nemességet kapott.

Leginkább arcképeket festett, litográfiákat készített: sok fametszete jelent meg a Vasárnapi Újságban. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (20-2-61).

Szülei: Maszák János a kolozsvári zenede igazgatója és Szegedy Zsuzsanna voltak. 1866. február 10-én házasságot kötött Barabás Miklós festőművész lányával, Barabás Ilona (1844–1929) festőművésszel. Tíz gyermekük született: Aladár (1867–?), Maszák Elemér (1868–1953) orvos, Tihamér Antal (1870–?), Ilona Róza (1871–1872),[5], Árpád János (1872–1930) kereskedő, Szegedy-Maszák Leona (1874–?) festőművész, Viola Petra Mária (1876–?), Flóra Zsuzsanna Ilona (1878–?), Miklós Ferenc Hugó (1881–1898) és Zsuzsa Hermina Alice (1882–?). Barabás Henriette festő sógora. Túry Gyula (1866–1932) festő apósa.[6][7]

  • Wegweiser bei dem Elementarunterrichte im Zeichen. Leitfaden für den Volksschullehrer. 1. (Útmutató az elemi rajztanításban); németre ford. A. Lederer; Druck. Univ., Budapest, 1876
  • Barabás művészi pályája. Verses elbeszélés; Pallas Ny., Budapest, 1887
  • Fordulat a rajzoktatás terén; Pesti Ny., Budapest, 1906
  • Panaszok a nyelvrontás miatt. Levonatok "Az Újság"-ból toldalékokkal; Athenaeum Ny., Budapest, 1910
  • A budai honvédsírnál 1912. évi május hó 21-én rendezett ünnepély alkalmával elmondott beszéd; Athenaeum Ny., Budapest, 1912

További információk

szerkesztés
  • Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek 1840-1880. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988
  • Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916. Tanulmány és okmánytár. Székelyudvarhely, Haáz Rezső Alapítvány, 2001
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3