Főmenü megnyitása

Omán

állam Délnyugat-Ázsiában
(Maszkat és Omán szócikkből átirányítva)

Az Ománi Szultanátus, röviden Omán Magyarországnál háromszor nagyobb ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos. Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádi muszlim többségű a lakossága. Jelenlegi uralkodója Kábúsz szultán.

Ománi Szultanátus
Szaltana Omán
سلطنة عُمان
Omán zászlaja
Omán zászlaja
Omán címere
Omán címere
Nemzeti himnusz: Nashid as-Salaam as-Sultani
LocationOman.png

Fővárosa Maszkat
é. sz. 21° 30′, k. h. 55° 00′
Államforma monarchia
Vezetők
Szultán Kábúsz bin Szaíd al-Búszaídi
Miniszterelnök Kábúsz bin Szaíd al-Búszaídi
Miniszterelnök-helyettes Fáhd bin Mahmúd al-Szaíd
Az Állami Tanács elnöke Jáhja bin Mahfudh Almántheri
A Tanácsadó Testület elnöke Khálid al-Maváli
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol, perzsa, hindi, urdu
függetlenség Egyesült Királyságtól
elnyerése 1970

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint3 632 444 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban129
Becsült4 020 000[2] fő (2014. május)
Rangsorban129
Népsűrűség8,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület309 500 km²
Rangsorban 82
IdőzónaUTC+04:00 (UTC+4)
Egyéb adatok
Pénznem Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel OM
Hívószám 968
Segélyhívó telefonszám
Internet TLD.om
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ománi Szultanátus témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzaSzerkesztés

Omán domborzati térképe:
 
 
 
 
 
 

DomborzatSzerkesztés

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.[3]

VízrajzSzerkesztés

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Salalah város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.

ÉghajlatSzerkesztés

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Volt Ománban egy - az UNESCO által számontartott - természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.

TörténelemSzerkesztés

 
Nakhal erőd

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

 
Kábúsz bin Szaíd jelenlegi ománi szultán

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Abszolút monarchia, szultánság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság:

2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik:[4]

  • Ad Dakhiliyah
  • Ad Dhahirah
  • Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah)
  • Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah)
  • Al Buraimi
  • Al Wusta
  • Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah)
  • Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah)
  • Dhofar
  • Masqat
  • Musandam

A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Ománi emberek

Általános adatokSzerkesztés

  • Városi lakosság aránya: 77%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
  • Népességnövekedés: 3,38%.
  • Írástudatlanság: 24,2%.

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásSzerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindít.

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzs, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 94%-a muszlim (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Kőolaj-tartályok Szuhar mellett
 
A világ országaiba irányuló ománi export nagysága 2006-ban. A kivitelben a legfontosabb partner Kína és Japán
Képek

Általános adatokSzerkesztés

  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 24 760 USD (nominális, 2012-ben)[5]

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).

IparSzerkesztés

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

KereskedelemSzerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

 
Al-Hamra egy utcája

KözlekedésSzerkesztés

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139 ebből 3 nemzetközi. A jó minőségű úthálózat ellenére nagyon sok a közúti baleset az egyik legrosszabb statisztikával rendelkező ország.

LégitársaságSzerkesztés

A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.

Az ománi állam légitársasága az Omán air

KultúraSzerkesztés

A kultúra képekben
 
Asszony szájkötőben

Oktatási rendszerSzerkesztés

Az Ománi állampolgárok közel 60%-a beszél angolul. Híres egyetemük a Sultan Quaboos University (Kábúsz szultán), ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.

Az ország lakosságának közel 20%-a írástudatlan.[6]

Kulturális intézményekSzerkesztés

Ománban sok kulturális intézmény van például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház, A magyar operaházból is léptek fel előadók.

Kulturális világörökségSzerkesztés

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

Képek

Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat kínálnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.

SportSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.

Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).

Dátum Ünnep
1 Muharram iszlám újév
12 Rabi'-ul-Awwal Maulid (A Próféta születésnapja)
27 Rajab Iszra’ wal-Ma’radzs (A Próféta mennybemenetele)
1-3 Shawwal A ramadán vége (3 napos)
10-13 Dhu al-Hijjah Eid al-Adha (Áldozati ünnep) (4 napos)
Január 1 Újév
Július 23 Reneszánsz nap
November 18 Nemzeti ünnep

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Omán témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés