Főmenü megnyitása

May István (May István János, Budapest, 1915. december 2.Budapest, 1996. március 23.) irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1990). Marczali Henrik történész unokája, Marczali Mihály rabbi dédunokája.

May István
Született 1915. december 2.
Budapest
Elhunyt 1996. március 23. (80 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

May Frigyes és Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító gyermekeként született. 1938-tól fél évig tanult a párizsi Sorbonne-on. Diplomáját a budapesti egyetemen szerezte 1939-ben magyar-francia szakon, majd 1940-től mint tanár dolgozott. 1957-58-ban ösztöndíjjal járt Moszkvában és Leningrádban, 1963-ban szerzett orosz nyelvtanári diplomát. 1976-ban vonult nyugdíjba. 1983-ban kitüntetésben részesült a magyar nyelv ápolásáért. Számos cikke jelent meg az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Filológiai Közlönyben. Fordított franciából is. A rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra a római katolikus egyház szertartása szerint.

DíjakSzerkesztés

  • Szocialista Kultúráért, 1956

MűveSzerkesztés

  • A magyar heroikus regény története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985)

MűfordításokSzerkesztés

  • R. Laurentin: Labouré Katalin élete: A rue du Bac látnoka és a szegények szolgálója, 1806-1876, 1991.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.