Főmenü megnyitása

A maji csata (馬邑之戰) a Han-dinasztia és a hunok közötti hosszan elhúzódó háború keretei között alakult ki és a Han udvar jellegzetes, offenzív hadi politikáját alapozta meg. Kr. e. 133-ban Vang huj, a hűbéres ügyek minisztere tanácsát követték, akinek ott voltak a tábornokai, hogy csapdát állítsanak Csüncsen Sanjünek. A terv mögött egy nagy hatalmú helyi nemes ember, Maji-i Nie Vengji állt, akit megtévesztően követeltek, hogy ajánlja fel a várost a hunoknak, miután megölte a megyei elöljárót. A tervüknek el kellett csalnia a közelítő Csüncsen Sanjüt Majin keresztül annyira, hogy a Han erők, amiket elrejtettek a város körül, lesből támadhassák őket. A terv megbukott, amikor egy katona, akit elfogtak a hunok, felfedte az egész tervet Csüncsen Sanjünek, aki aztán gyorsan visszavonult, mielőtt a Han erők cselekedhettek volna. Ez vetett véget a békének a Hanok és Hsziungnuk között, és ezen hadi vállalkozás miatt állandó csatározások folytak a határokon.

Mayi csata
Konfliktus Kínai-hsziungnu háborúk
Időpont Kr. e. 133 júniusa
Helyszín Suocsou, Sanhszi
Eredmény kínai kudarc
Szemben álló felek
Hsziungnu BirodalomHan-dinasztia, Kínai Birodalom
Parancsnokok
Csüncsen SanjüVang Huj
Han An-kuo
Li Hszi
Li Kuang
Kungszun Ho
Szemben álló erők
100 000 lovas270 000 gyalogos Mayinál, 30 000 gyalogos Dai prefektúrában
Veszteségek
nincsegy kis erőd parancsnoka fogságba esett

ForrásokSzerkesztés