Főmenü megnyitása

Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat

(Mechlabor szócikkből átirányítva)

A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai kísérleti Vállalat (rövidítése: ML, rövid neve: Mechanikai Laboratórium, általánosan használt neve: Mechlabor) a szocialista Magyarország egyik, részben katonai, részben stúdiótechnikai berendezéseket gyártó állami vállalata volt.

Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat
Típus üzleti vállalkozás
Alapító

Az eredetileg 18 főt foglalkoztató vállalatot 1947 körül az akkori Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium alapította, hogy a testületeket az akkori embargó miatt nekik elérhetetlen korszerű, de hazai fejlesztésű és gyártású elektronikai berendezésekkel ellássák.

A rendszerváltás után, a ML által gyártott katonai berendezések piaca (volt szocialista és harmadik világbeli országok) nem bizonyult fizetőképesnek, ezért a vállalatot a rendszerváltó kormány felszámolta. A stúdiótechnikai ág sorsát pedig a digitális hang- és képtechnikai eszközök elterjedése pecsételte meg.

Székhelye, telephelyeiSzerkesztés

A vállalat központja Budapest VII., Gorkij (ma: Városligeti) fasor 25–27. sz. alatt volt. Alagon (Dunakeszi), valamint Dunaföldváron[1] s végül 1972-től Pécsen is létesült gyáregysége, ahol a magnógyártás folyt.

TörténeteSzerkesztés

A vállalat működésének jellemzőiSzerkesztés

A számítógépek korai használatba vétele, amivel lerövidítették a fejlesztés idejét. Öntvények megmunkálásához numerikus vezérlésű gépeket alkalmaztak. Volt a Laborban mini asztalosműhely, könnyűfémöntöde, homokfúvó-, lakatos-, hegesztő-, forgácsoló-, galvanizáló- és festőműhely, volt fröccsöntőgép, transzformátor-, mechanikus alkatrészgyártó és -szerelő műhely. A technológiát klímavizsgáló, foto-, és elektromos-, valamint mechanikai laboratóriumok támogatták.

Jól képzett szakembergárda, akik nem csak saját területükhöz értettek kiválóan, hanem a gyártmányok valamennyi szerkesztési, konstrukciós, technológiai, áramköri, de még esztétikai kérdéseihez is. Egyesek teljesítményét Kossuth-, és Állami Díjakkal, a céget pedig kitüntetések sokaságával ismerték el.[forrás?]

A vállalat termékeiSzerkesztés

 
STM–700
 
STM–850
 
STM–90
 
Tv-kamera

Katonai rádióvevő-készülékekSzerkesztés

Vevőberendezések képei és rövid leírásai ([1][halott link]):

– Rövidhullámú – 30 MHz-ig:

  • ML–213
  • ML–400 1957-től
  • ML–1250 1960-tól
  • REV–251 1978-tól, [2]

– Ultrarövid-hullámú – UHF 20–100 MHz és VHF 100–500 MHz:

  • VU–21M 1967-től
  • VU–32
  • UP–3MA panorámavevő
  • VREV
  • UREV
  • UREV–P panorámavevő
  • VREV–P panorámavevő

– Iránymérő vevők

  • R–1301 rövidhullámú távkeretes
  • REV–22
  • IU–60 ultrarövid, 20–100
  • IU–70, 100–500

MagnókSzerkesztés

  • ML EHR–11, [3]

Tv stúdióberendezésekSzerkesztés

  • 8 csatornás fekete-fehér tv-stúdió 1957

StúdiómagnókSzerkesztés

A Mechlabornak az évtizedek folyamán (1958–93) készült több ezer stúdiómagnója nem csak a Magyar Rádió, ill. Televízió szükségleteit fedezte. A készülékek nagy része a KGST-n belül talált gazdára. Európán kívül Ázsiába, Afrikába, s Kuba révén Amerikába is jutott belőlük.

A 200-astól kezdve elektromosan és mechanikusan is modulrendszerű készülékcsaládok monó (x00), sztereó (x10), pilot, később TC (x50), vágóasztal (x31) változatokban készültek. Szalagsebességük, az európai stúdiókban szokásos 19,05, ill. 38,1 cm/s.

  • M6: [4]
  • STM–6J: [5]
  • STM–10: [6]
  • STM–100/STM–110: 1972.
  • STM–200/STM–210/STM–224/STM–226/STM–250/STM–231 1966.
  • STM–300/STM–301/STM–310 1974 [7]
  • STM–4016: 0,6–19 cm/s
  • STM–500/STM–510
  • STM–600/STM–610/STM–650/STM–631
  • STM–700: 1985, 8/16/24 sáv, varyspeed
  • STM–800/STM–810/STM–812/STM–850: 1988, 4,7–76 cm/s, varyspeed /−50,+33%/
  • STM–90 1992


Az STM–10 elektroncsöves, a 200-asok tranzisztoros, a 300-as sorozattól kezdve az újabbak részben integrált áramkörös elektronikával készültek.
A legsikeresebb, s egyben leggyakoribb típusok a 200-as és 600-as sorozat tagjai voltak. Ezekből több ezer darabos sorozatok készültek. A megkésett megjelenésének, s a különleges felhasználási területnek köszönhetően a soksávos 700-asból lényegesen kevesebb hagyta el a gyárat. A rendkívül nagy tudású, processzoros vezérlésű 800-as családból a kísérleti darabokon kívül csak párszor 10 darabos sorozatot gyártott a cég. A ML utolsó konstrukciója, az STM–90 már nem jutott el a gyártósorig. Csak pár Mintadarabja épült meg.

Típuscsaládon belül a mechanikai, s elektronikai részegységek nagyrészt cserélhetők. Ezek az egységek folyamatos fejlesztés alatt álltak, de a csereszabatosság fenntartására a konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak. Van rá példa, hogy egy típuscsalád bizonyos egységei másik családba tartozó készülékbe is illeszkednek. Pl. a 600-as család mechanikai egységei (motoregységek, fejegység) a régebbi 200-as sorozatban is megállják a helyüket. A 300-as és 600-as sorozat hangfrekvenciás áramkörei azonosak. Csakúgy, mint a 700-asok és a 800-asok erősítői.

StúdiólemezjátszókSzerkesztés

  • SL–100: 1976
  • SL–101: 1979
  • SL–102: 1984

RiportermagnókSzerkesztés

  • Riporter 5
  • Riporter 6
  • R–7

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest lexikon II. k., 126. o.
  • lazarbibi.hu
  • Heckenast Gábor: A stúdiók világa
  • Mechanikai Laboratórium: STM–200 mágneses hangrögzítő berendezés karbantartási leírása, 1965
  • Mechanikai Laboratórium: STM–600 kezelési utasítás
  • Mechanikai Laboratórium: STM–600 karbantartási utasítás
  • Mechanikai Laboratórium: STM–310 stúdiómagnetofon-család műszaki leírása, Kezelése és karbantartása, 1974
  • Mechanikai Laboratórium: STM–700 sokcsatornás stúdiómagnetofon műszaki kézikönyv, 1985
  • Mechanikai Laboratórium: STM–800 stúdiómagnetofon-család műszaki kézikönyv, 1989
  • Rádiótechnika évkönyv, 1973
  • Rádiótechnika, 1976
  • [8]
  • Germuska Pál: Kadhafi „fülei”. Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon 1965–85 (Történelmi Szemle 2008/1. sz.)
  • [9], Líbiában rendszerátadás [10] , Kadhafi fülei [11]
  • Dékány István – Szőnyi István: A magyar katonai rádiófelderítés története (Zrínyi Kiadó 2009)[12], [13]
  • A külkereskedelmét a Technika Külkereskedelmi Vállalat bonyolította [14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Budapest lexikon II. k., 126. o.

További információkSzerkesztés