Csőrösrovarok

rovarrend
(Mecoptera szócikkből átirányítva)

A csőrösrovarok vagy skorpiófátyolkák (Mecoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje mintegy 500 recens fajjal.

Csőrösrovarok
Evolúciós időszak: permholocén
Panorpa cognata nőstény
Panorpa cognata nőstény
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Csőrösrovarok (Mecoptera)
Hyatt & Arms, 1891
Szinonimák

Skorpiófátyolkák

Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csőrösrovarok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csőrösrovarok témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük

szerkesztés

Magyarországon 9 fajuk él.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Kis és közepes méretű (legfeljebb 3,5 cm-es) rovarok ősi rendje. Szájszervük rágó-szívó. Nagy, oldalt ülő összetett szemeiken kívül általában 3 pontszemük is van. A fejükön csaknem mindegyikük lefelé irányuló rostrumot visel, ami a megnyúlt fejpajzsból, a pofák alapi részéből és az állkapocs szárából nőtt össze. Csápjuk serte- vagy fonálszerű.

Potrohuk 9–10 szelvényből áll; a hímek potrohának első hat szelvénye normális, a 7. és 8. hosszú nyéllé forrt össze, a 9. és a 10. ivarkészülékké alakult.

Általában két pár, jól fejlett hártyás szárnyukat nyugalomban egy síkban, kissé szétterpesztve tartják. A hótücskök és egyes kapcsos lábú csőrösrovarok szárnyai visszafejlődtek.

Lábaik általában hosszú járólábak. Lábfejük öt ízű.

Lárvájuk:

  • campodeoid,
  • hernyószerű vagy
  • pajorszerű

lehet.

Életmódjuk, élőhelyük

szerkesztés

Hemimetamorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy az újszülöttek — a harmadlagos lárvák — táplálkozása és/vagy élőhelye drasztikusan különbözik az ivarérett egyedekétől, bár testszelvényeik száma megegyezik. Szerveik többsége ideiglenes, úgynevezett lárvaszerv. Az imágókra jellemző végleges szerveik kifejlődéséhez a lárvakori fejlődés végén nyugalmi, azaz bábállapotba vonulnak, tehát fejlődésük lárva–báb–imágó szakaszokra bontható.[1]

A lárvák többnyire a talajban, avarban, illetve mohapárnákban élnek, de egyesek víziek. Fejlődésük legfeljebb két évig tart. A talajban bábozódnak be, a kikelt imágók nyirkos, sűrű növényzetű helyeken élnek. Ragadozók, szaprofágok vagy növényevők.

Rendszerezésük

szerkesztés

A rend családjai:

 
Harpobittacus tillyardi
  1. Ulrich Sedlag, 1979: A csodálatos rovarvilág. Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1982. ISBN 963 231 370 4, p. 182.