Főmenü megnyitása

Mecsekszabolcs (korábban Szabolcsfalu, Pécsszabolcs vagy egyszerűen Szabolcs, németül Seibolds) egykor önálló község, 1947 óta Pécshez tartozike. Meszestől északkeletre található. Lakóinak száma 1910-ben 4081 fő volt.

Mecsekszabolcs
A pécsszabolcsi Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom
A pécsszabolcsi Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom
Közigazgatás
Település Pécs
Városhoz csatolás 1947
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Mecsekszabolcs (Pécs)
Mecsekszabolcs
Mecsekszabolcs
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 06′ 37″, k. h. 18° 16′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 37″, k. h. 18° 16′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecsekszabolcs témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

A Szabolcs név puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Szabolcs személynév etimológiája nincs tisztázva. Némelyek egy szláv személynévre vezetik vissza. Szabolcs vezérről (fejedelemről) monda is maradt fenn.[1]

TörténeteSzerkesztés

 
Mecsekszabolcs Pécs térképén

Szabolcs középkori falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt.[2] A Baranya megyei levéltárban őrzött török adófizetési defterek alapján tudjuk, hogy a faluban 23 ház állt, amelyekből 22 volt lakott. A 19. század közepéig csak rövid ideig volt nem magyar anyanyelvű lakosa. A század utolsó harmadában kezdtek itt német és cseh nyelvű bányászok letelepedni. Az akkori új lakótelepek és bányák (aknák) a magyar nevükön kívül német nevet is kaptak.[3] Szabolcs területén a 19. század végén indult meg a kőszénbányászat és ekkorra tehető a külföldről érkező gránërok letelepedése.

István-akna bányatelepSzerkesztés

 
Istvánakna

A Gróf Széchenyi István-akna épületeit a 20. század elején épültették (1906) a Duna Gőzhajózási Társaság megrendelésére. Az 1925-ben épült bányatelephez aknaház, aknatorony, kompresszorház és kapcsolóház tartozik, amelyeket Gut Árpád és Gergely Jenő irodája terveztek. Az aknaház négy külön tömegből áll össze a különböző funkcióknak megfelelően. A földszinten történt a szén és a bányászok fogadása. A középső teraszos részből emelkednek ki a torony vasbeton pillérei. A manzárd tetős torony három felső szintjén helyezkednek el a szállítógépek. Az aknatoronytól délre áll a kompresszorház, keleti oldalához híddal kapcsolódik a kapcsolóház. Az akna keleti felén álló eredeti épületektől nyugatra és délre voltak az István II. akna épületei, amelyeket a közelmúltban lebontottak. István-akna is a rendszerváltás után felszámolt bányászati létesítmények sorsára jutott. István-akna 2004-ig üzemelt. Az István akna egy évtizede használaton kívül van, az épületek üresen állnak, állaguk romlik.[4]

A dombos területen fekvő őrizetlenül hagyott ipari műemlék Mecsekszabolcstól északkeletre helyezkedik el, azonban közigazgatásilag ahhoz a városrészhez tartozik. A Szent-István akna megközelíthető helyi járatokkal, a 12-es és a 80-as buszjárattal valamint a Széchenyi akna a 11-es járattal. Szent István akna egykor egy virágzó bányásztelepülés volt, olyan mint például ma a Kertváros egy része. Ma már csak egy "elfelejtett" városrész.[5]

Nevezetes szülöttei és lakóiSzerkesztés

KözlekedéseSzerkesztés

Mecsekszabolcson áthalad a 66-os főút. Autóbusszal a városrész déli sarkát el lehet érni a 2A- járattal, a falu központjáig jár a 2-es járat, míg az északi területekre a 12-es, és a 4-es járatokkal lehet eljutni.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés