Medici-Venus
A Medici-Venus a Szemérmes Aphrodité néven ismert görög szobor másolata (Venus Pudica), mely a római ásatások nyomán került elő, s vásárlás útján a Medici-család birtokába jutott.
| Medici-Venus | |
_-_n._2935_-_Venere_dei_Medici,_Firenze.jpg) | |
| Szobrász | Cleomenes |
| Készítés ideje | i. e. 50-es évek |
| Felhasznált anyagok | márvány |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medici-Venus témájú médiaállományokat. | |
LeírásaSzerkesztés
I. Ferdinánd toszkánai nagyherceg vásárolta meg még trónra lépése előtt, római tartózkodása idején. Sokáig a római Medici villa kertjét díszítette, majd a Mediciek firenzei palotáiba került, végül az Uffizi Tribuna termében lett kiállítva, ma is ott látható.
A Medici-Venus Praxitelész knidoszi Aphrodité-szobrának egyik változata után (i. e. 3. század), i. e. 1. századi athéni szobrász által készített római másolat, márványból készült, magassága 1,53 méter. A szobor az i. e. 3. századi hellenisztikus görög szobrászat egyik fontos emléke.
HatásaSzerkesztés
A szobor hatással volt számos művészre, köztük Giorgione Alvó Vénusz c. festményének születésére, s Tiziano Vecellio Urbinói Vénusz c. alkotására, s ezeken keresztül Édouard Manet Olympiájának létrejöttében is szerepet játszott. Ma a Medici Vénuszt, s az Urbinói Vénuszt is a firenzei Uffiziben őrzik.
A szobor sorsaSzerkesztés
A szobornak kalandos sorsa volt. Napóleon császár megbízottjai elrekvirálták Palermóból, ahova az Uffizi igazgatója menekítette, s a Louvre gyűjteményét gyarapította. Franciaország majd csak 1815-ben, a Bourbon-restauráció után adta vissza Itáliának. Míg 1820-ban meg nem jelent a Louvre-ban a Méloszi Aphrodité, addig Európában a Medici-Venus volt a leghíresebb Venus-szobor.
GalériaSzerkesztés
Oldalnézetből, Peterhofnál, Oroszország
Előnézetből, Peterhofnál, Oroszország
Oldal- és előnézet egy régi könyvből
Az Uffizi Tribuna termében, c. 1772-78
ForrásokSzerkesztés
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 277. o.
