Főmenü megnyitása

Medzihradszky Kálmán

magyar kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1928–2019)

Medzihradszky Kálmán (Rákoscsaba, 1928. április 20.Budapest, 2019. május 20.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A peptidkémia, ezen belül a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata nemzetközi hírű tudósa. 1983 és 1989 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja.

Medzihradszky Kálmán
Született 1928. április 20.
Rákoscsaba
Elhunyt 2019. május 20. (91 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség
  • rektorhelyettes (1980–1983, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • dékán (1983–1989, ELTE Természettudományi Kar)
Iskolái
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület szerves kémia
Tudományos fokozat
  • A kémiai tudományok kandidátusa (1967)
  • A kémiai tudományok doktora (1970)
  • professor emeritus (1999)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1950–1998
Tudományos publikációk száma 91 (2019. június 8.)[1]
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1990)

ÉletpályájaSzerkesztés

1946-ban érettségizett a budapesti Állami Zrínyi Miklós Gimnáziumban, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar vegyész szakára, ahol az addigra Eötvös Loránd Tudományegyetemmé átnevezett intézmény Természettudományi Karán szerzett diplomát 1950-ben. Diplomájának megszerzése után az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének oktatója lett Bruckner Győző mellett. Kezdeti kutatói korszakában az anthrax-poliglutaminsav szerkezetvizsgálata, 1960 és 1964 között pedig a humán adrenokortikotrop hormon megvalósított teljes szintézise állt. Ezért 1970-ben Állami Díjjal tüntették ki. Az oktatói ranglétrát végigjárva 1971-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1976-ban a TTK Vegyész Szakbizottságának vezetője lett, majd 1980-ban az egyetem rektorhelyettesévé választották. 1983-ban megválasztották a kar dékáni tisztségébe. Hivatali idején kezdődött meg az ELTE lágymányosi épületegyüttesének építése, a kémiai részleget 1989-ben vehette át. Ebben az évben járt le a mandátuma is. Ezután a kar Kémiai Tanszékcsoportjának vezetője volt 1993-ig. 1998-ban nyugdíjba vonult, egy évre rá professor emeritus címet kapott. 2003-ban az ELTE díszdoktorává avatta. Egyetemi pályafutása mellett 1970-től az MTA Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkáját irányította, 1990–1998 között annak szervezeti vezetője is volt. 1976 és 1991 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet Molekulárfarmakológiai Osztályát vezette.

1967-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1970-ben akadémiai doktori értekezését. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. Korábban már az MTA Szerves Kémiai Bizottságának tagja, majd hat éven át elnöke volt. 2005-ben az MTA Kémiai Tudományok Osztálya elnökévé választották. Emellett a Hálózati Tanácsba is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett az Európai Peptid Társaság (European Peptide Society) egyik alapító tagja.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe az aminosavak, peptidek és fehérjék kémiája, a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata.

Több magyarországi gyógyszergyár kutatóival közösen az emberi adrenokortikotrop hormon (azaz a mellékvesekéreg működését serkentő hormonok) teljes kémiai szintézisét hajtotta végre. Az 1970-es évektől vizsgálta az alfa-melanotropin (szintén hormon) szerkezeti és biológiai hatása közti összefüggéseket és az ebből származó kísérleti eredményei alapján felállította és igazolta a többszörös aktív centrumok elméletét.

Munkája során több citosztatikus peptidszármazékot állított elő, valamint az opioid receptorok affinitásának vizsgálatához egy peptidtípus, az enkefalin egyes származékait szintetizálta. Fontos felfedezése volt továbbá 1954-ben a glutaminsav-peptidek molekulán belüli keresztkötődésének (intramolekuláris transzpeptidáció) felismerése.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Effect of Secondary Enzyme-Substrate Interaction on the Cleavage of Synthetic Peptides by Pepsin (társszerző, 1970)
  • The Bio-Ogranic Chemistry of Alfa-Melanotropin (1982)
  • A New Potential Affinity Label for the Opiate Receptor (társszerző, 1983)
  • Irreversible Labeling of Rat Brain Opioid Receptors by Enkephalin Chlolomethyl Ketones (társszerző, 1986)
  • Electrostatic Complementarity within the Substrate-Binding Pocket of Trypsin (társszerző, 1988)
  • A peptidszintézis szerepe az opioid rendszerek kialakulásában (1990)
  • A Novel Opioid Structure Which Accepts Protonated as well as Non-Protonated Nitrogen (társszerző, 1992)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Medzihradszky Kálmán publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. június 8. (Hozzáférés: 2019. június 8.)

ForrásokSzerkesztés