Megaladapis

kihalt emlősnem
(Megaladapidae szócikkből átirányítva)

A Megaladapis az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a megaladapifélék (Megaladapidae) családjába tartozó kihalt nem. A megaladapifélék családjába csak egy emlősnem tartozik.

Infobox info icon.svg
Megaladapis
Evolúciós időszak: Pleisztocén - holocén
A Megaladapis edwardsi rekonstrukciója
A Megaladapis edwardsi rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Status iucn EX icon.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Euarchonta
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Makialkatúak (Lemuriformes)
Család: Megaladapifélék (Megaladapidae)
Forsyth Major, 1894
Nem: Megaladapis
Forsyth Major, 1894
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Megaladapis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Megaladapis témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

A Megaladapis-fajok Madagaszkár endemikus állatai közé tartoznak. Körülbelül 2 588 000 éve, azaz a pleisztocén kor elején jelentek meg és Kr. u. 1500 körül haltak ki, vagyis hamarosan az ember megérkezése után e szigetre.[1][2]

MegjelenésükSzerkesztés

A legnagyobb példányok 1,3-1,5 méter hosszúak voltak. A Megaladapis-fajok nemigen hasonlítottak a ma is élő makifélékre (Lemuridae). Testfelépítésük inkább koalaszerű volt.[3][4] A talajon nehézkesen, behajlított végtagokkal jártak. A hosszú karjaikat, kézujjaikat, lábfejeiket és lábujjaikat főleg a fára mászásra használták. A meggörbült karjaik és lábaik, valamint a boka és csukló ízületeik nem voltak alkalmasak a földön járásra, de könnyedén felmásztak a fák függőleges törzsein.[5] A főemlősök többségétől eltérően, a szemeik nem előre mutattak, hanem a koponya oldalain ültek. A meghosszabbodott szemfogaik és a szarvasmarhaszerű állcsontjaik megnyúlt pofát kölcsönöztek az állatoknak. A szívós növényzet megrágásához az állcsontjaik izmosak és erősek voltak.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 2 alnem és 3 faj tartozik:

  • Peloriadapis
    • Megaladapis edwardsi (G. Grandidier, 1899a)
  • Megaladapis

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Culotta, Elizabeth. Many Suspects to Blame in Madagascar Extinctions, Science, New Series, Vol. 268, No. 5217, 1568-1569. o. (1995) 
  2. Madagaszkárt indonézek népesítették be (2012. március 22.)
  3. Mittermeier, Russell A., et al.. Lemurs of Madagascar, 2nd Edition, Conservation International, 46–49. o. (2006). ISBN 1-881173-88-7 
  4. Nowak, Ronald M.. Walker's Primates of the World. Johns Hopkins University Press, 83. o. (1999). ISBN 0-8018-6251-5 
  5. The Primate Semicircular Canal System and Locomotion, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, Vol. 104, No. 26, 10811. o. (2007) 

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Megaladapis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

  • Megaladapis edwardsi: Scientific information
  • AMNH Bestiary
  • Forsyth Major, C.I. 1894. On Megaladapis madagascariensis, an extinct gigantic lemuroid from Madagascar; with Remarks on the Associated Fauna, and on Its Geological Age. Philosophical Transactions of the Royal Society of London (B) 185: 15-38. doi:10.1098/rstb.1894.0002
  • Karanth, K.P.; Delefosse, T.; Rakotosamimanana, B.; Parsons, T.J.; Yoder, A.D. 2005. Ancient DNA from giant extinct lemurs confirms single origin of Malagasy primates. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (14): 5090–5095. doi:10.1073/pnas.0408354102
  • Orlando, L.; Calvignac, S.; Schnebelen, C.; Douady, C.J.; Godfrey, L.R.; Hänni, C. 2008. DNA from extinct giant lemurs links archaeolemurids to extant indriids. BMC Evolutionary Biology 8: 121. doi:10.1186/1471-2148-8-121