Mehedinți megye
Mehedinți (magyarul: Méhed[1] vagy Mehádia,[2] magyarosan: Mehedinc[3]) Románia egyik megyéje. Székhelye Szörényvár. A megye neve valószínűleg a méhészkedésből származik, lásd a címert is.
| Mehedinți megye | |
 | |
 | |
| Mehedinți megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Havasalföld |
| Megyeszékhely | Szörényvár |
| Jelzés | MH |
| Terület | 4933 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0252 |
| Népesség | |
| Népesség |
|
| Népsűrűség | 54 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mehedinți megye témájú médiaállományokat. | |
FöldrajzSzerkesztés
Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Duna bal partján. Területe (2015 óta) 4942 km².[4] Szomszédos megyék: délkeleten Dolj, északon Gorj, nyugaton Krassó-Szörény. Délen Szerbiával és Bulgáriával határos. A megyén áthalad az E70-es európai út, a Rajna–Majna–Duna-csatorna pedig összeköttetést biztosít a megyeszékhelynek Európa összes folyóparti városával.[5]
Domborzata lépcsőzetes jellegű, legmagasabb részei észak-északnyugati irányban vannak, és fokozatosan csökken dél-délkelet felé. Északnyugaton terül el a Mehádiai-hegység és a Orsovai-hegység, a közbülső lépcsó a Mehádiai-hátság(wd), a Motru-dombság és a Bălăciţa-síkság, a legalacsonyabb a Blahnița-síkság. A magasabban fekvő területek medencéket zárnak közre.[5] Legmagasabb pontja a Péter-csúcs(wd) (Vârful lui Stan) a Mehádiai-hegységben (1466 m).[6]
Legfontosabb folyója a Duna, amely 192 kilométeres szakaszon határolja a megyét. Mehedinţi megye területén torkollik a Dunába a Cserna, Bahna, Topolniţa, Blahniţa és Drincea. A megye északkeleti részén található a Motru vízgyűjtő területe; mellékvizei a Coşuştea és Huşniţa.[5]
Éghajlata mérsékelt, kontinentális, a Vaskapu-szoros és Szörényvár környékén mediterrán hatásokkal.[5] Az éves középhőmérséklet 2012 és 2017 között 12,7-13,5 C volt; ugyanebben az időszakban az éves csapadékmennyiség 476-1168 mm között.[4]
NépességSzerkesztés
1930 és 2011 között a lakosság száma az alábbiak szerint alakult:[7]
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 265 390 lakosának 89,3%-a román, 4,1%-a roma volt. Városokban élt a lakosság 46,8%-a.[8]
| Nemzetiségi eloszlás (2011)[8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Román | Roma (cigány) | Szerb Horvát Szlovén |
Cseh | Magyar | Német | |||||||||
| 265 390 | 10 299 | 999 | 466 | 153 | 151 | ||||||||||
| 100% | 89,3 | 4,1% | 0,4% | 0,2% | 0,1% | 0,1% | |||||||||
GazdaságSzerkesztés
| Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Fejlett az energetikai szektor; a Dunán két nagy vízierőmű található (Vaskapu). Jelentős ágazatok még a fafeldolgozás és a gépgyártás (hajóépítés, vasúti gördülőanyag).[9]
Mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket, ipari növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés. Fontos megélhetési lehetőséget biztosít a folyami halászat is (harcsa, sügér, ponty, csuka, süllő).
Északon szenet és rezet bányásznak, továbbá számottevő a bentonit, krómérc, azbeszt és mészkő kitermelése.
TelepülésekSzerkesztés
.PNG)
A megyében 2 municípium, 3 város, 61 község és 344 falu van.[5]
- Municípiumok
- Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Orsova (Orșova)
- Városok
- Strehaia, Vânju Mare, Arámabánya (Baia de Aramă)
- Községek
- Bala, Balta, Bălăcița, Bâcleș, Bâlvănești, Braniștea, Breznița-Motru, Breznița-Ocol, Broșteni, Burila Mare, Butoiești, Căzănești, Cireșu, Corcova, Corlățel, Cujmir, Dârvari, Devesel, Dumbrava, Dubova, Jeselnica (Eșelnița), Florești, Gârla Mare, Godeanu, Gogoșu, Greci, Grozești, Gruia, Hinova, Husnicioara, Ilovăț, Ilovița, Isverna, Izvoru Bârzii, Jiana, Livezile, Malovăț, Obârșia de Câmp, Obârșia-Cloșani, Oprișor, Pădina Mare, Pătulele, Podeni, Ponoarele, Poroina Mare, Pristol, Prunișor, Punghina, Rogova, Salcia, Sisești, Stângăceaua, Szinice (Svinița), Șimian, Șovarna, Tâmna, Vânători, Vânjuleț, Vlădaia, Voloiac, Vrata
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Faragó Imre: Földrajzi nevek, 229. oldal, 29. sor (ELTE Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2014)
- ↑ Telbisz Tamás: Mehádia, 3. oldal, 18-19. sor
- ↑ Az Európai Unió Bizottsági Határozata a Romániában a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2005/710/EK határozat módosításáról (2006. október 3.)
- ↑ a b Anuarul statistic al judetului Mehedinti 2018. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 24.)
- ↑ a b c d e Geografie si statistici. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 24.)
- ↑ Raportul anual privind starea economico-socială a județului Mehedinți - 2017. mh.prefectura.mai.gov.ro (2018. máj.) (Hozzáférés: 2021. feb. 24.)
- ↑ Populaţia şi densitatea populaţiei la recensăminte. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 24.)
- ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Strategia de Dezvoltare a Județului Mehedinți pentru Perioada 2014-2020. www.ardld.ro (Hozzáférés: 2020. feb. 25.)[halott link]
