Meidzsi japán császár

japán uralkodó

Meidzsi császár (明治天皇, Meidzsi tennó) (1852. november 3.1912. július 30.) a hagyományos öröklődés alapján Japán császára, aki 1867. február 3-ától haláláig uralkodott.

Meidzsi császár
1872-ben
1872-ben

Japán 122. császára
Mucuhito
Uralkodási ideje
1867. február 3. 1912. július 30.
Elődje Kómei
Utódja Taisó
Korszak Meidzsi-korszak
Életrajzi adatok
Uralkodóház japán császári ház
Gyermekkori név Szacsi no mija
Keresztnév Mucuhito
Posztumusz név Meidzsi
Született 1852. november 3.
Japán Kiotó, Japán
Elhunyt 1912. július 30. (59 évesen)
Japán Tokió, Japán
NyughelyeFushimi Momoyama no Misasagi
Édesapja Kómei
Édesanyja Nakajama Josiko
Házastársa Icsidzsó Maszako
Gyermekei Josihito koronaherceg
Maszako hercegnő
Fuszako hercegnő
Nobuko hercegnő
Tosiko hercegnő
Meidzsi császár aláírása
Meidzsi császár aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Meidzsi császár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elődeihez hasonlóan halála után posztumusz nevén nevezik. Halálakor egy újonnan kialakult szokás szerint posztumusz nevét az alapján határozták meg, hogy melyik korszakban volt császár: mivel a Meidzsi-korszakban (a Meidzsi szó jelentése felvilágosult kormányzat) uralkodott, ezért a Meidzsi császár nevet kapta. Élete során a Mucuhito nevet használta, bár Japánon kívül néha még ma is így emlegetik. Japánon belül azonban csak Meidzsinek hívják, mivel ott személyes nevének használata illetlenségnek számít.

Élete szerkesztés

Meidzsi Kómei császár és udvarhölgye, Nakajama Josiko fiaként született. A császár gyerekei közül ő volt az egyetlen, aki megérte a felnőttkort. Nyolc hónappal Matthew C. Perry sorhajókapitány és az amerikai fekete hajók érkezése és két évvel amerikaijapán szerződés megkötése előtt született. Ifjúkorában Szacsi no mija (Szacsi herceg) volt a neve. Gyermekkora nagy részét a Nakajama-háznál, Kiotóban töltötte: akkoriban szokás volt, hogy a császár gyerekeit előkelő udvarbeliek családjánál nevelték fel.

Meidzsi-restauráció szerkesztés

A Meidzsi-reformok szimbolikus vezéregyénisége maga Meidzsi császár volt. A restauráció véget vetett a Tokugava-sógunátus több mint két és fél évszázados uralmának. Az ötcikkelyes eskü, amely az új kormányzat természetét határozta meg, megszüntette a feudalizmust és új, modern kormányzatot hirdetett ki. Bár megalakult a parlament, annak és a császárnak sem volt jelentős hatalma: az igazi erőt azok a daimjók és szamurájok birtokolták, akik a restaurációt vezették. A császári székhely Kiotó helyett a Tokió nevet felvevő Edó lett. Meidzsi császár hosszú idő után az első uralkodó lett, aki még 50 évesen is a trónon ülhetett.

Mind a mai napig Meidzsi császár szerepe a reformokban vitatott. Biztosan nem ő irányította Japánt, de hogy mekkora befolyása volt, nem tudható. Az sem ismeretes, hogy támogatta-e vagy sem az első kínai–japán háborút vagy az orosz–japán háborút.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


Előző uralkodó:
Kómei
Japán császár
18671912
 
Következő uralkodó:
Taisó