Wikipédia

Meister Éva

erdélyi származású magyar színésznő

Meister Éva (Olthévíz, 1956. május 2. –) Magyar Művészetért Ex Libris-díjas színművésznő, a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa.[1] Szépanyja anyai nagyapai ágon Gálffy Mária, Gálffy Mihály székely vértanú húga volt.

Meister Éva
2021-ben, a Trianoni harangok egyik budapesti előadása után
2021-ben, a Trianoni harangok egyik budapesti előadása után
Életrajzi adatok
Született 1956. május 2. (67 éves)
Olthévíz
Házastársa Molnár H. Lajos (1985–2007)
Gyermekei Molnár H. Magor (1986)
Molnár H. Boglárka (1990)
Pályafutása
Iskolái Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Aktív évek 1978–
Híres szerepei Pattanó Rozi (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci)
Vivie (George Bernard Shaw: Warrenné mestersége)
Bethlen Kata (Kocsis István: Árva Bethlen Kata)
Díjai
További díjaka Magyar Kultúra Lovagja, 2019
A Wikimédia Commons tartalmaz Meister Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

 
Ercsiben, 2018. augusztus 20-án

Édesapja Erdélyben körzeti orvos, édesanyja pedagógus volt. Magyar–szász–székely felmenői között több művész is akadt. Sepsiszentgyörgyön járt a református Székely Mikó Kollégiumba, ahová korábban édesapja is, majd a brassói magyar gimnáziumban érettségizett. Megfordult a fejében a jogi pálya is, de aztán száz közül elsőként felvették a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. Diplomázása után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja lett. Férjhez ment Molnár H. Lajos íróhoz. Gyermekeikː Magor, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas költő, folyóirat-szerkesztő és Boglárka, szerkesztő-riporter, dokumentum- és rövidfilmrendező. 1987-ben a romániai üldöztetés elől családjával Magyarországra menekült. A szolnoki Szigligeti Színházban kezdett dolgozni, ahol férje dramaturg lett. Egy évad után, magyarsága miatt, a liberális vezetés az utcára tette. Tíz évig vezette a Kölyök Színpadot, ahol gyerekszínészekkel rendezett darabokat, gyerekeknek. Emellett drámajátékot, színjátszást, beszéd- és mozgásgyakorlatot, vers- és prózamondást tanított az ország legnagyobb színjátéktanszékkel működő művészeti iskolájában, a Teátrumban. Sok növendéke nyert dráma- és színjátékversenyeket, valamint városi, megyei, országos szavalóversenyeket. Miután megszüntették az iskolát, létrehozta a Stúdió-M amatőr ifjúsági és felnőttszínházat, amit három évig vezetett. 1989 óta szabadfoglalkozású színművészként – intézmény és támogatottság nélkül – egyéni előadásaival járja a Kárpát-medence magyar településeit és a külföldön élő magyar közösségeket.

Főbb szerepei MarosvásárhelyenSzerkesztés

  • Anya (Federico García Lorca: Vérnász. R.: Kincses Elemér)
  • Halál (Lorca: Vérnász. R.: Kincses Elemér)
  • Doktornő (D. R. Popescu: Andilandi. R.: Gergely Géza)
  • Janice Veckery (P. Zindel: A gammasugarak… R.: Szabó József)
  • Feleség (Tomcsa Sándor: Kánikula. R.: Gergely Géza)
  • Maricica Tunsu (Baranga: Közvélemény. R.: Gergely Géza)
  • Mári néni ( Kodolányi János: Földindulás. R.: Csorba András (színművész))
  • Mici (Musatescu: Szélkakas. R.: Hunyadi András)
  • Riporternő (Guga: Egy öngyilkos világa. R.: Dan Alecsandrescu)
  • Újságírónő (Csávossy Gy.: Év végi négykezes. R.: Hunyadi András)
  • Izidóra (Katona József: Bánk bán. R.: Kincses Elemér)
  • Bolette (Henrik Ibsen: A tenger asszonya. R.: Dan Alecsandrescu)
  • Vera – tévéfilm (Szíjgyártó S. Sándor: Akácfa út 92. R.: Kovács Levente)
  • Klárika (Méhes György: Dupla kanyar. R.: Hunyadi András)
  • Énekesnő – zenés darab (Emlékek Kávéháza. R.: Kovács Levente)
  • Arany Hédi – musical (Szép Ernő: Lila ákác. R.: Kovács Levente)
  • Pattanó Rozi – musical (Tersánszky: Kakuk Marci. R.: Kovács Levente)
  • Linka – musical (Tersánszky: Kakuk Marci. R.: Kovács Levente)
  • Vivie (G. B. Shaw: Warrenné mestersége. R.: Dan Alecsandrescu)

Szerepei Budapesten és a Kárpát-medencébenSzerkesztés

  • Bethlen Kata (Kocsis István Árva Bethlen Kata monodráma, R: Meister Éva, 1999)
  • Bolyai Jánosné, kibédi Orbán Róza (Kocsis István: A kitüntetés, R: Meister Éva, 2022.)

ElőadásaiSzerkesztés

A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti IntézetbenSzerkesztés

  • Kánikula – 1977. 06. 02.
  • 1907 (versműsor) – 1977. 04. 29.
  • Közvélemény – 1978. 11. 03.
  • Vérnász – 1978. 12. 07., 1979. 05. 27.
  • Földindulás – 1979. 02. 02.
  • Csapodár madárka – 1979. 04. 19.

A Marosvásárhelyi Nemzeti SzínházbanSzerkesztés

  • A gammasugarak hatása a százszorszépekre – III. éves m. v. – 1978. 02. 24.
  • Balgák a holdfényben – 1979. 09. 21.
  • A szélkakas – 1979. 06. 30.
  • A tenger asszonya – 1980. 06. 25.
  • Bánk bán – 1981. 06. 05.
  • Lila ákác – 1981. 10. 11.
  • Év végi négykezes – 1981. 01. 30.
  • Dupla kanyar – 1982. 03. 05.
  • Csillag a máglyán – 1982. 05. 28.
  • Egy öngyilkos világa – 1983. 02. 04.
  • Egy roppant kényes ügy – 1983. 12. 16.
  • Az emlékek kávéháza – 1983. 12. 28.
  • Kakuk Marci – 1984. 07. 11.
  • Warrenné mestersége – 1987. 05. 30.

A szolnoki Szigligeti SzínházbanSzerkesztés

  • 1988–1989-es évad
  • Caligula helytartója
  • Marica grófnő
  • A kastély
  • C. kisasszony szenvedései

Rendezései és dramatizálásai – MagyarországonSzerkesztés

Kölyök SzínpadSzerkesztés

  • 2. Üzenet – musical, 1997
  • 3. Itt járt Mátyás király – zenés gyermekbohózat, 1999
  • 4. Trón alatt a király – mesejáték, 2001
  • 5. A szépség és a szörnyeteg – zenés mesejáték, 2002
  • 6. Óz, a csodák csodája – mesejáték, 2003
  • 7. Csongor és Tünde – mesedráma, 2004
  • 8. A pofon – zenés vígjáték, 2006
  • 9. Kádár Kata – ballada, zenés feldolgozás, 2006

A „Stúdió-M” Ifjúsági- és Felnőtt SzínházbanSzerkesztés

Budapest - Art's Harmony Stúdióban:

Önálló estek – 1989-től napjainkigSzerkesztés

  • 1. Csöndes kiáltvány a vesztesekért – zenés versszínház kortárs erdélyi költők verseiből, a menni-maradni kételyekkel
  • 2. Árva Bethlen Kata – Kocsis István monodrámája
  • 3. Kék Angyal – sanzonest (Marléne Dietrich életéről)
  • 4. Psalmus Hungaricus – irodalmi, zenés összeállítás a magyarság közös szabadságharcairól, 1703-tól napjainkig
  • 5. Vadrózsák – a székely néplélekről Kriza János „Vadrózsák” című gyűjteményéből, erdélyi népzenével, rádióműsor
  • 6. A Tűz Márciusa – 1848-ra emlékezve
  • 7. Trianoni harangok – a szégyenteljes diktátum napjára
  • 8. Trianoni ének – a magyarság szülőföldjéről való elűzetéséről
  • 9. Ez a világ olyan világ – arról a székely sorsról, amelyet írófejedelmeink, mint Wass Albert, Nyirő József oly sokszor és oly fájdalmas-gyönyörűen megírtak
  • 10. Ima Magyarországért – századok imái, fohászai, himnuszai a nemzetért
  • 11. Túl ötven erdőn – a trianoni diktátum után szétszakított magyarság életérzéséről, egyéni és kollektív tragédiákról
  • 12. A magyarok vére – az 56-os szabadságharcunkra
  • 13. Neveket akarok hallani – az 56-os szabadságharcunkra
  • 14. Most már jöhetsz, Jézuska! – karácsonyi műsor az elfelejtett karácsony szellemében
  • 15. Dalok, amiken felnőttünk – önvallomás 3 generáció magyar slágereivel
  • 16. Magyar ének 1919-ben – a kommunizmus áldozatainak emlékére
  • 17. Tangó, Cseh Tamás-est
  • 18. Kegyelem, zenés irodalmi műsor – az Erdélyi Helikon költői istenes versei[2]
  • 19. Erdély lelke, Nyirő József - Tamási Áron - Wass Albert műveiből, az erdélyi ember lelkiségéről

DíjaiSzerkesztés

  • Magyar Művészetért Ex Libris-díj (2015, Gubcsi Lajos)[3]
  • A Magyar Kultúra Lovagja (2019, Falvak Kultúrájáért Alapítvány)
  • Prima díj (2020, jelölés a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi listán)
  • Magyar Művészetért Díj (2023)
  • EMKE-életműdíj (2023)[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Meister Éva a Magyar Kultúra Lovagja alkotohazak.hu
  2. ↑ XVI. Ars Sacra Fesztivál ars-sacra.hu
  3. ↑ A Magyar Művészetért
  4. ↑ Szombaton adják át az EMKE-díjakat, közzétették az idei díjazottak névsorát, Szabadság, 2023. április 12. Online hozzáférés

ForrásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meister_Éva&oldid=26101175”