Melchior von Redern
Melchior Reichsfreiherr von Redern (magyarosan: Rédern Menyhért;[1] Boroszló, 1555. január 6. − Deutsch Brod, 1600. szeptember 20.) császári tábornok a török háborúkban.
| Melchior von Redern | |
 | |
| Született | 1555. január 6. Wrocław |
| Meghalt | 1600. szeptember 20. (45 évesen) Havlíčkův Brod |
| Sírhely | Church of the Finding of the True Cross |
| Rendfokozata | tábornagy |
| Csatái | európai oszmán háborúk |
| Halál oka | pestis |
| Házastársa | Kateřina z Redernu |
| Gyermekei | Christoph von Redern |
| Szülei | Friedrich Freiherr von Rödern |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melchior von Redern témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Redern az ősi von Redern nemesi családból származott. Apja, idősebb Friedrich von Redern († 1564-ben) a sziléziai Ruppersdorf, Tost és Peiskretscham, valamint a csehországi Friedland birtokosa volt. Salomena nevű anyja a Schönaich családból származott.
Redern 1575 óta a Habsburgok katonai szolgálatában harcolt a törökök ellen a királyi Magyarországon. Ezután lengyelországi és hollandiai csatákban vett részt. 1581-ben II. Rudolf a friedlandi birtokokat, köztük Reichenberget és Seidenberget Melchiornak és testvéreinek, Hansnak, Georgnak és Christophnak adta. 1582-ben Melchior von Redern feleségül vette Katharina Schlicket. Ugyanebben az évben visszatért a császári hadseregbe, és 1588-ban ezredessé léptették elő.
1585 és 1587 között Melchior és testvére, Christoph († 1591. szeptember 3.) felépíttette Reichenberg várát. Reichenberget a polgármestere (és valószínűleg féltestvére), Joachim Ulrich von Rosenfeld fejlesztette fel.
Testvérei halála után Melchior von Redern lett a friedlandi uradalom egyedüli tulajdonosa 1591-től. Ugyanebben az évben született egyetlen fia, Christoph. Az 1300 fős sziléziai lovasezred parancsnokaként 1593. június 22-én a sziszeki csatában legyőzte a török túlerőt. Ugyanezt tette 1593. szeptember 30-án a pápai csatában.
A protestáns Redern elősegítette a friedlandi uradalom és különösen a Jizera-hegység gazdasági fejlődését. 1584-ben megalapította Böhmisch Neustadt bányavárost, 1594-ben pedig Weißbach falut.
1598-ban Redern 2000 emberrel védte Nagyváradot 60 000 török és tatár ellen, akik öt héten át (szeptember 29-től – november 3-ig) tartó ostrom után elvonultak. E szolgálatért 1599. május 16-án Prágában II. Rudolf lovaggá ütötte, és báróvá tette. Ezzel egyidőben az Udvari Haditanács elnökévé nevezték ki, és a legjelentősebb magyar erődítmény, a győri vár parancsnokságát kapta.
Schwarzenberg Adolf gróf a pápai csatában való halála után Redern 1600-ban vette át a parancsnokságot a lázadó francia és vallon zsoldosok által elfoglalt pápai vár megrohanására, amit augusztus 9-én egy napon belül egy véres mészárlás során el is foglalt. 1600. augusztus 11-én Melchior von Redern titkos tanácsost Bécsben tábornaggyá léptették elő.
Halála szerkesztés
1600-ban Redern Győrből Friedlandba utazott, hogy kigyógyíttassa magát egy betegségéből, amelyet a Bécsbe vezető úton kapott el. Útközben meghalt a Deutsch Brod-i Zum Goldenen Hirsch fogadóban. Földi maradványait Friedlandba szállították, és ott temették el 1601. január 6-án a friedlandi esperesi templom Redern családi kriptájában. A díszített ónkoporsót 1601-ben, Georg Wildt harangöntő készítette.
Emlékezete szerkesztés
1605-ben márványsírt építettek Redern számára, bronzszoborral.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. 657. o.
Forrás szerkesztés
Felix Stieve: Rödern, Melchior Freiherr von. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 29. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1889, 23–25. oldal (németül)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Melchior von Redern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
