Diakritikus jel

olyan írott nyelvtani mellékjel, ami az adott hang értékét módosítja
(Mellékjel szócikkből átirányítva)

Diakritikus jelnek (görög διακριτικός a. m. „megkülönböztető”) nevezünk minden olyan, betű fölé vagy alá helyezett mellékjelet, amelynek feladata, hogy az adott betű általános hangértékét – kisebb vagy nagyobb mértékben – módosítsa. A diakritikus jelek közé tartoznak a különböző ékezetek (éles: ´, tompa: `, circumflex: ^, hacsek: ˇ, hullámos vagy tilde: ~, kettős: ˝) és egyéb magánhangzójelek (félkör: ˘, tréma: ¨, karika: °), valamint a betűk alá helyezett jelek (horgok: ¸, ˛), illetve egyéb jelek (áthúzás: ł, ø stb.).

A magánhangzók esetében jelölhetnek hangsúlyt, nyílt, zárt, vagy orrhangú ejtést, hosszúságot, hangszínt, palatalizációt, hiátust stb. A mássalhangzóknál többnyire csak eltérő hangértéket jelentenek, főként olyan betűknél, amelyeket csak történeti okokból tartott meg a helyesírás.

Egyes diakritikus jelek ejtése az alaphang (mai) ejtéséétől meglehetősen eltérő lehet. Ezeknek általában történelmi, vagy nyelvtani jelentőségük van. A lengyelben példa a ł betű, amelyet [w]-nek ejtenek, vagy az ó, amelyet [u]-nak. A németben az ä-t is [e]-nek (hätte), vagy [ε:]-nek (spät) ejtik.

A magyarban a következő betűkön találunk diakritikus jeleket: á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű. Ma már teljesen kikopott a zárt e írására alkalmazott ë. Nem terjedt el az Akadémiai Nagyszótárban a Czuczor Gergely és Fogarasi János által az i-hang különböző ejtéseire javasolt további hat diakritikus jelű i-betű.[1] Fontos megjegyezni, hogy egyes nyelvekben még megvan – a magyarral ellentétben – az ún. mély i hang, IPA jele: ɨ. A törökben ezt a hangot ı-vel jelölik, azaz az i-n lévő pont is diakritikus jelnek tekinthető (legalábbis a török nyelvben). Ennek a hangnak az egykori meglétét őrzik a híd, nyíl, kín stb. szavak ragozott alakjai (pl. hídnál, nyíllal, kínos).

Érdekesség szerkesztés

A legtöbb ékezetet tartalmazó szó rekordját a magyar nyelv tartja az „újjáépítéséről” szavunkkal.[2]

Számítástechnikában az „árvíztűrő tükörfúrógép” / „ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP”-el tesztelik, hogy megfelelő-e a tárolása illetve átvitele az ékezetes karaktereinknek.

A diakritikus jelek összefoglalása szerkesztés

A következőkben a latin ábécé o betűjéhez kapcsolódó diakritikus jelek láthatók:

  • ò o tompa ékezet (0x00F2)
  • ó o éles ékezet (0x00F3)
  • ô o kúpos ékezet (kalap, circumflex; 0x00F4)
  • õ o tilde (0x00F5)
  • ö o tréma (umlaut) (0x00F6)
  • ø o áthúzás (0x00F8)
  • ō o macron (vonal; 0x014D)
  • ŏ o breve (csónak; 0x014F)
  • ő o kettős éles ékezet (0x0151)
  • ơ o kampó (0x01A1)
  • ǒ o hacsek (0x01D2)
  • ǫ o jobb farok (ogonek; 0x01EB)
  • ǭ o jobb farok, vonal (0x01ED)
  • ǿ o áthúzás, éles ékezet (0x01FF)
  • ȍ o dupla tompa ékezet (0x020D)
  • ȏ o fordított csónak (0x020F)
  • ȫ o umlaut, vonal (0x022B)
  • ȭ o tilde, vonal (0x022D)
  • ȯ o felső pont (0x022F)
  • ȱ o felső pont és vonal (0x0231)
  • ṍ o tilde, éles ékezet (0x1E4D)
  • ṏ o tilde, umlaut (0x1E4F)
  • ṑ o vonal és tompa ékezet (0x1E51)
  • ṓ o vonal és éles ékezet (0x1E53)
  • ọ o alsó pont (0x1ECD)
  • ỏ o felső kérdőjel (hook; 0x1ECF)
  • ố o kalap és éles ékezet (0x1ED1)
  • ồ o kalap és tompa ékezet (0x1ED3)
  • ổ o kalap, felső kérdőjel (0x1ED5)
  • ỗ o kalap, tilde (0x1ED7)
  • ộ o kalap, alsó pont (0x1ED9)
  • ớ o kampó, éles ékezet (0x1EDB)
  • ờ o kampó, tompa ékezet (0x1EDD)
  • ở o kampó, felső kérdőjel (0x1EDF)
  • ỡ o kampó, tilde (0x1EE1)
  • ợ o kampó, alsó pont (0x1EE3)
  • ɵ o áthúzással (0x0275)

Jegyzetek szerkesztés

  1. A magyar nyelv szótára, III. kötet, 1–2. col.
  2. Guinness Rekordok Könyve, 1990, Vianco Stúdió, 1988, 104. o. ISBN 963-02-7323-3.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Ékezettan (in: Láng Attila D.: Íráskalauz)
  • Ékezetek az ELTE BTK Szabadbölcsészet honlapján

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés