Merényi Oszkár

(1895–1981) irodalomtörténész, gimnáziumi tanár

Merényi Oszkár (Sóvár, 1895. június 28.[5]Budapest, 1981. március 19.) irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudomány kandidátusa (1960).

Merényi Oszkár
SzületettMerényi Oszkár Ernő
1895. június 28.[1]
Tótsóvár
Elhunyt1981. március 19. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • gimnáziumi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1918)
SírhelyeFarkasréti temető (37/2-1-47)[3][4]
SablonWikidataSegítség
Merényi Oszkár
Nem található szabad kép.(?)
Merényi Oszkár arcképe

Életpályája szerkesztés

Merényi Gyula erdőrendező és Garay Hermina gyermekeként született Tótsóváron, mely ma Eperjeshez tartozik. Középiskolai tanulmányait Eperjesen végezte, majd 1913-tól a Budapesti Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója lett, itt szerzett tanári oklevelet is. Első publikációi verseskötetek voltak.

Körmöcbányán kezdett tanítani, majd 1919 elején a kaposvári gimnáziumba került, majd belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba is. A Tanácsköztársaság alatt gyermeknyaraltatási akciókat szervezett és politikai előadásokat tartott. Ezért később vádat emeltek ellene, de négy hónapi letartóztatás után elengedték, az iskolát azonban el kellett hagynia.

1920–1922 között a nagykállói Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára lett, majd Kaposvárra került, ahol a városi felső-kereskedelmi iskolában oktatott 1922-től 1941-ig.

Bár doktori disszertációját Fáy Andrásról írta, azonban Kaposváron – valószínűleg Nikla közelségének hatására – irodalomtörténeti kutatásainak középpontjába Berzsenyi Dániel munkássága került. Egymást követték szövegkiadásai, sajtó alá rendezései, de kutatásainak eredményei hamarosan önálló művekben is megmutatkoztak (Berzsenyi-tanulmányok, 1936; Berzsenyi Dániel, monográfia, 1938). Közben könyvet írt Bárd Miklós és Kozma Andor Somogy megyei költőkről is.

1928 márciusában bölcsészdoktor lett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen és 1936–1941 között ugyanitt magántanár is volt 1939-től. A pécsi bölcsészkar megszűnése után Nyíregyházára kérte áthelyezését, mert innen a debreceni egyetemen folytathatta magántanári tevékenységét. 1941 szeptemberében a nyíregyházi felső-kereskedelmi iskolába helyezték át, majd 1946-1966 között a közgazdasági technikum igazgatója lett. Közben 1942-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanárává habilitálták.

1966-tól az Magyar Tudományos Akadémia Textológiai Bizottsága megbízásából jelentős Berzsenyi-kutatást folytatott, ekkor jelent meg összefoglaló Berzsenyi-monográfiája is.

Nyugdíjazása után, 1967-ben Budapestre költözött. 1976-ban szerkesztette a hatalmas Berzsenyi Emlékkönyvet, majd haláláig a Berzsenyi Kritikai Kiadás kötetein dolgozott.

Budapesten hunyt el 86 évesen, 1981. március 19-én. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Főbb munkái szerkesztés

  • A vén gyerek álmodik s dalol; Kósch Ny., Eperjes, 1913
  • Óda a boldogabb élethez. Versek. 1918–19.; Szabó L. Ny., Kaposvár, 1920
  • B. Ferke érkezése stb.; in: Vidékről jöttem! Novellák; Táltos, Szombathely, 1922
  • Virágfestő (versek, Kaposvár, 1923)
  • A magyar irodalom története a felső kereskedelmi iskolák 3-4. évfolyama számára; Szabó Ny., Kaposvár, 1929
  • Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv a felső kereskedelmi iskolák 3-4. évfolyama számára; szerk. Merényi Oszkár; Szabó Ny., Kaposvár, 1929
  • A magyar lélek története. Az irodalomtörténet alapján; Szabó, Kaposvár, 1929
  • A magyar lélek és ideáljai a XIX. sz. első évtizedeiben. Irodalomtörténeti vázlat; Steiner Ny., Kaposvár, 1930
  • A lélek igájában. Versantológia; Athenaeum biz., Budapest, 1932
  • Berzsenyi-tanulmányok (Budapest, 1936)
  • Adalékok a magyar kiadástörténethez a XIX. században (Budapest, 1937)
  • Berzsenyi Dániel; Új-Somogy Ny., Kaposvár, 1938 (Csurgói könyvtár)
  • Bárd Miklós. Tanulmányok és adalékok a költő életéhez és műveihez; Új-Somogy Ny., Kaposvár, 1939 (Csurgói könyvtár)
  • Kozma Andor. Adalékok és tanulmányok a költő életének és műveinek ismertetéséhez. A költő posthumus verskötetével; Új-Somogy Ny., Kaposvár, 1941 (Csurgói könyvtár)
  • A legnagyobb magyar. A magyar kereskedelmi középiskolai ifjúság munkaközösségének hódolata gróf Széchenyi István emléke előtt; szerk. Merényi Oszkár; Reménysugár, Nyíregyháza, 1942
  • Bessenyei György (tanulmányok, Nyíregyháza, 1943)
  • Magyar lélek, magyar szellem. Irodalom és nemzeti közösség 1.: Magyar lélek, magyar szellem. Tanulmányok; s.n., Nyíregyháza, 1943
  • Irodalom és nemzeti közösség 2. Bessenyei György. Széplélek, vagy hősi lélek? Magyar föld és magyar irodalom. Tanulmányok; s.n., Nyíregyháza, 1943
  • A magyar lélek története és az irodalom (magyar idealizmus, magyar ideálok). Irodalom és nemzeti közösség 3. r. Adalékok és tanulmányok; Venkovits Ny., Nyíregyháza, 1943
  • Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok (Budapest, 1961)
  • A Nyíregyházi Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozat (egyéb tagozatai) s a Gépíró és Gyorsíró Iskola felszabadulási évkönyve. 1945–1965; összeáll. Merényi Oszkár; Közgazdasági Technikum–Gépíró és Gyorsíró Iskola, Nyíregyháza, 1965
  • Berzsenyi Dániel; Akadémiai, Budapest 1966 (Irodalomtörténeti könyvtár)
  • Újabb Berzsenyi-tanulmányok (Budapest, 1971)
  • Berzsenyi Dániel összes művei (utószó és jegyzetek, Budapest, 1978)
  • Berzsenyi Dániel Összes Műveinek Kritikai Kiadása. I. Költői művei. (szerk., Budapest, 1979)
  • Merényi Oszkár emlékkönyv; összegyűjt., szerk. Acél József és Ódor László; Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, Kaposvár, 1981

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Merényi Oszkár. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 30.)