Merseburg

	Merseburg
	; Merseburg címere
	; Merseburg címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Járás	Saalekreis (2007. július 1. – )
Alapítás éve	9. század
Irányítószám	06217
Körzethívószám	03461
Testvérvárosok	Lista Châtillon; Genzano di Roma; Bottrop (1989–);
	Népesség
Teljes népesség	34 080 fő (2019. szept. 30.) +/-
Népsűrűség	633,93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	88; 98; m
Terület	53,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Merseburg Pozíció Németország térképén
	é. sz. 51° 21′ 16″, k. h. 11° 59′ 34″Koordináták: é. sz. 51° 21′ 16″, k. h. 11° 59′ 34″
	Merseburg Pozíció Szász-Anhalt térképén
	Elhelyezkedése Saalekreis térképén
	Merseburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Merseburg témájú médiaállományokat.

Merseburg település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 34 080 fő (2019. szeptember 30.).^[1] +/- Merseburg Schkopau és Leuna községekkel határos.

TörténelemSzerkesztés

Merseburg homokkőmagaslatán I. Henrik emeltetett először várat.

A hely a magyar történelem lapjain is szerepel. A német király 933-ban olyan döntő csapást mért itt a magyar seregekre, hogy támadásaikat ebben az irányban később már csak szórványosan folytatták.

I. Henrik fia, I. Ottó itt püspökséget alapított és a 13. századig a városban birodalmi gyűléseket is tartottak.

A 13. században Merseburg nagy fejlődésnek indult, de a következő évszázadok tűzvészei és a harmincéves háború pusztításai fejlődésében nagyban visszavetették, utána azonban újból fellendült. A reformáció után az ősi püspöki rezidencia egyben szász világi választófejedelmek adminisztrátorainak székhelyévé vált.

A várost az 1815. évi bécsi kongresszus után Poroszországhoz csatolták, és a szász provincia közigazgatási székhelye lett.

A város fellendülését az iparosodás hozta meg.

NevezetességekSzerkesztés

933-ban itt volt a merseburgi csata.
Kastély - A dómmal összeépített kastély Merseburg püspöki történetének tanújele. Első formáját 1260 körül kapta, ekkor építtette fel első formájában a merseburgi püspök. 1480-ban keleti szárnyát átépítették, nagyrészt késő gótikus stílusban, majd 1604-ben Móric szász választófejedelem újból átépíttette és új díszítőelemekkel gazdagíttatta.
Keresztelő Szent János és Szent Lőrinc székesegyház