Mesonyx

fosszilis emlősnem

A Mesonyx az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Mesonychia rendjébe, ezen belül a Mesonychidae családjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Mesonyx
Evolúciós időszak: Középső – kora eocén
Rajz a Mesonyx obtusidensról
Rajz a Mesonyx obtusidensról
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Mesonychia
Család: Mesonychidae
Nem: Mesonyx
Cope, 1872
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mesonyx témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mesonyx témájú kategóriát.

TudnivalókSzerkesztés

A Mesonyx (magyarul: „középső karom”) a Mesonychidae család egyik neme. A Mesonychidae család a típuscsaládja a Mesonychia rendnek. A Mesonyx farkasszerű ragadozó volt, amely a középső eocén korszakban élt Wyoming és Kelet-Ázsia területén, körülbelül 45 millió évvel ezelőtt. A kis kutyaszerű végtagjai gyors vadászra utalnak, amely valószínűleg növényevő patás állatokra vadászott; futás közben inkább a lábujjai érték a földet. A Mesonyx ujjai nem karmokban, hanem kis patákban végződtek. A hosszú koponyán a sagittális varrat mentén, eléggé nagy kiemelkedés volt, amely a nagy állkapocsizmokat tartotta, így harapása igen erős volt.

A Wyoming államban talált felső eocén korszaki állat, Mesonyx uintensis, koponyahossza 42,9 centiméter volt, ebből 20,6 centimétert a pofa tett ki. A felső eocén korszaki rétegben egy másik Mesonyx uintensis példányt is találtak, de ez Utah állam északi részéről származik.[1]

RendszerezéseSzerkesztés

A nembe az alábbi 4 faj tartozik:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Osborn, Henry Fairfield (1924. november 11.). „Andrewsarchus, giant mesonychid of Mongolia”. American Museum Novitates (146), Kiadó: The American Museum of Natural History. (Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 5.)  

ForrásokSzerkesztés

  • Much of the introductory information in the first paragraph is from Dinosaur Encyclopedia