Messzaliánusok

(Messzalianizmus szócikkből átirányítva)

A messzaliánusok vagy eukhitészek keresztény aszketikus csoportosulás volt, amely a 4. század közepén Szíriában és Örményországban jelentkezett. [1] Sok tekintetben hasonlítottak az audiánusokhoz (wd). [2] Nevük a szír ܡܨܠܝܢܐ (mṣallyānā) szóból származik, amely imádkozót jelent.[3]

A messzaliánusok elvetették a keresztséget, az oltári szentséget [2] és az egyház-szervezetet.[4] Tanításuk szerint a keresztség révén nem űzhető el a minden ember lelkét megszállva tartó démon; csak imádság és szigorú aszkézis révén költözhet be az emberi lélekbe a Szentlélek, s szabadítja meg azt a szenvedélyektől.[1]

A már korábban megkezdődött polémia során és zsinati elítélő határozatokban (melyek többsége a 431-es epheszoszi zsinaton született) azt hozták fel ellenük – a szíriai nyelv ismeretében alighanem jogtalanul – hogy lenézik a szentségeket, megvetik a munkát és az alvásba menekülnek. [1] Elűzték őket és templomaikat, kolostoraikat elpusztították. Ifj. Theodosius 428-ban az eretnekek ellen kiadott törvény alá fogta őket, de mindazonáltal még évszázadokig fennmaradtak és olyan későbbi csoportokat befolyásoltak, mint a bogumilok és a katharok. [2][5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
  2. a b c Pallas
  3. Payne Smith, Jessie. A Compendious Syriac Dictionary. pp. 294, 478
  4. http://lexikon.katolikus.hu/M/messzalianizmus.html
  5. S. Runciman, The Mediaeval Manichee: A Study of the Christian Dualist Heresy (Cambridge, 1947)