Mesterházi Mónika
Mesterházi Mónika (Budapest, 1967. május 11. –) József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
Mesterházi Mónika | |
Született | Mesterházi Mónika 1967. május 11. (57 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Mesterházi Márton |
Foglalkozása | költő, műfordító, egyetemi tanár |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1985–1990) |
Kitüntetései | Déry Tibor-díj (1996) Wessely László-díj (2005) József Attila-díj (2007) Artisjus-díj (2008) |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Dr. Mesterházi Márton (1941–2022) dramaturg és Pécsvári Ágnes.[1] 1985–1990 között végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar-angol szakán. 1990–1994 között a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított. 1994–1997 között az ELTE BTK ösztöndíjasa, 1997–1998 között az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola oktatója volt. 1998–2002 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola csepeli kihelyezett tagozatán az angol irodalom szemináriumot vezette. 2002 júniusában a kortárs észak-ír költészettel foglalkozó dolgozatáért megkapta a PhD fokozatot. 2002 óta szabadúszó író, műfordító. 2002–2004 között a British Council megbízásából versfordító szemináriumot tartott. 2006–2013 között a Műfordítók Egyesületének elnökségi tagja, 2011–2013-ban elnökhelyettese volt.
Munkássága
szerkesztésRendszeresen fordít magyarra angol és ír irodalmi szövegeket, elsősorban verset. Részt vett Seamus Heaney magyar nyelvű válogatott verseinek szerkesztésében, tanulmányokat írt a kortárs magyar költészet alakjairól. Folyóiratokban rendszeresen publikál. Hosszabb-rövidebb tanulmányt-recenziót írt Géher Istvánról, Takács Zsuzsáról, Ferencz Győzőről, Imreh Andrásról, Szabó T. Annáról, Fodor Ákosról, Falcsik Mariról, Lázár Júliáról, József Attiláról, Petri Györgyről, Nemes Nagy Ágnesről, Szlukovényi Katalinról, Lator Lászlóról, Rába Györgyről és Székely Magdáról.
Művei
szerkesztés- Visszafagyó táblák (versek, 1992)
- Hol nem volt (versek, 1995)
- Nem hittem volna (versek, 1999)
- Sors bona. Új és válogatott versek; Osiris, Bp., 2007
- Evidenciák. Esszék versekről és költőkről; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2019 (Műút-könyvek)
- Nem félek; Magvető, Bp., 2021 (Időmérték)
Díjai
szerkesztés- Zoltán Attila-díj (1994)
- Déry Tibor-díj (1996)
- Új Magyar Hangjáték Díj (1997)
- Soros-ösztöndíj (1999)
- Vas István-díj (2000)
- Wessely László-díj (2005)
- József Attila-díj (2007)
- Artisjus-díj (2008)
- Nizzai Kavics-díj (2010)
- NKA alkotói ösztöndíj (2011)
- Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíj (2020)
- A Szépíró-díj Géher István-díja[2] (2024)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Litera.hu. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- ↑ Szépíró-díjak, 2024. Szépírók Társasága, 2024. október 26. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
szerkesztés- Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján
- KIA – Kortárs Irodalmi Adattár
- Műfordítók Egyesülete
- HUNLIT Archiválva 2015. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Életrajza a PIM.hu-n Archiválva 2022. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben