Mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk. A köznyelvben több külön jelentésben használják:
- A mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság) – az egyszerű szoftverágens ilyen;
- A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg (TI szimuláltság – ilyen értelemben beszélhetünk pl. a számítógépes játékok gép irányította karaktereinek „intelligenciájáról”);
- Végül, a mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás) – ez utóbbi jelentés az, ami a modern MI-kutatásban előtérbe került, és jelenleg az MI fogalmával legjobban azonosítható.
Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterségesintelligencia-rendszereket napjainkban elterjedten használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok elterjedt számítógépes programban és videójátékban, de az online szövegírásban is.[1]
Megközelítések Szerkesztés
A mesterségesintelligencia-kutatást két fő csoportra oszthatjuk: a hagyományos MI-re és a számítási intelligenciára.
A hagyományos MI főleg a jelenleg gépi tanulásként osztályozott módszerekből áll, amelyet a formalizmus és a statisztikai analízis jellemez. A terület ismert még szimbolikus MI, logikai MI, tiszta MI, és GOFAI (jó, régimódi mesterséges intelligencia) neveken is. A terület a következő módszereket foglalja magába:
- Szakértői rendszerek, amelyek egy szűk szakmai területen érvényes érvelési szabályokat alkalmaznak következtetések levonásához. A működése során tényekkel, és további tények kikövetkeztetéséhez alkalmas szabályokkal operál. Az egyik legismertebb az 1970-es években létrehozott MYCIN, ami a vér betegségeinek diagnózisához adott segítséget.
- Esetalapú érvelés
- Bayes-statisztikán alapuló hálózatok
- Viselkedésalapú MI: egy moduláris módszer, MI-rendszerek kézi létrehozásához.
A számítási intelligencia az iterációs (lépésenkénti) fejlődést vagy tanulást helyezi előtérbe (például a paraméter hangolást a kapcsolat alapú rendszerekben). A tanulási folyamat gyakorlati tapasztalatokon alapul és nem szimbolikus, koszos MI vagy puha számítási technikai módszereket használ.
- Neuronhálózatok: nagyon erős mintafelismerési képességű rendszerek.
- Fuzzy rendszerek: technikák a kockázat melletti érveléshez, amelyeket elterjedten használnak modern ipari és fogyasztói szabályozási rendszerekben.
- Evolúciós számítási technikák, amely a biológia által inspirált fogalmakat (például populáció, mutáció, a legjobb túlélése) alkalmaz egyes problémák egyre jobb megoldásához. Ezek a módszerek az evolúciós algoritmusok (például genetikus algoritmusok) és a raj-intelligencia (például hangya algoritmus) területekre oszthatók.
A két fő irányvonal elemeit próbálták ötvözni a hibrid intelligens rendszerekben, amelyekben a szakértői rendszerek következtetési szabályait hozzák létre neuronhálózatok vagy a statisztikai tanulás képzési szabályainak segítségével.
Története Szerkesztés
A 17. század elején René Descartes úgy gondolta, hogy az állatok teste nem több egy összetett gépnél. 1642-ben Blaise Pascal létrehozta az első mechanikus, digitális számológépet. A 19. században Charles Babbage és Ada Lovelace programozható számológépeken dolgoztak.
Az 1910-es években Bertrand Russell és Alfred North Whitehead kiadta a Principia Mathematica-t, ami forradalmasította a formális logikát. 1943-ban Warren McCulloch és Walter Pitts kiadták Az idegi működés logikai alapjai (A Logical Calculus of the Ideas Immanent in Nervous Activity) című művüket, amellyel megalapították a neuronhálózatok elméletét.
Az 1950-es évek meglehetősen aktív időszak volt a mesterségesintelligencia-kutatásban. John McCarthy megalkotta a „mesterséges intelligencia” kifejezést az első, a témának szentelt konferencián. Szintén ő fejlesztette ki a Lisp programozási nyelvet. Alan Turing megalkotta a Turing-teszt koncepcióját – egy adott gépezet képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember –, amit a téma szakértői jobb híján az intelligens viselkedés emulációjára vonatkozó legalapvetőbb gyakorlati jellegű paradigmának tartanak.
Az 1960-as és 1970-es évek alatt Joel Moses bemutatta a szimbolikus érvelés hatékonyságát az első sikeres tudásrendszer-alapú programjában, melyet Macsymának nevez el. Marvin Minsky és Seymour Papert kiadták Perceptrons című művüket, amelyben az egyszerű neuronhálózatok lehetőségeinek határait mutatták be. Alain Colmerauer kifejleszti a Prolog programozási nyelvet. Ted Shortliffe az első szakértői rendszerként is emlegetett munkájában bemutatja a szabályalapú rendszerek jelentőségét a tudásábrázolásban és az orvosi diagnózisban és terápiában alkalmazott következtetésekben. Hans Moravec kifejlesztette az első számítógépvezérelt járművet, amely önállóan navigál elszórt akadályokkal berendezett pályákon.
Az 1980-as években általánosan elterjedtté válik az először 1970-ben Paul John Werbos által leírt neuronhálózatok és a visszaterjesztés algoritmusok együttes alkalmazása. Az 1990-es években több jelentős eredményt ér el a mesterségesintelligencia-kutatás és több fontos MI alkalmazást mutattak be. A DARPA kijelenti, hogy az első öbölháborúban végrehajtott logisztikai műveletek mesterséges intelligenciai módszerekkel történt támogatása több megtakarítást eredményezett, mint az amerikai kormány addigi összes mesterségesintelligencia-kutatásra fordított kiadása. 2017-ben a Google DeepMind programja pusztán az alapszabályok betanulása utáni önálló tanulással 4 óra után képes volt megverni bármilyen sakkjátékost, 8 óra tanulás után a legkomplexebb szellemi sportban, a góban is a legerősebbé válik.[3]
A digitális forradalom egyik eredményeként a 2000-es évektől elkezdődik az önvezető járművek fejlesztése, a legnagyobb fejlesztő a Tesla, Inc. és az Audi, valamint a Google.
2017: a mesterséges intelligencia világszerte nagy ütemben kezdett el fejlődni. A Huawei piacra dobja az első A.I. mobiltelefonját, (Huawei Mate 10 néven, Kirin 970 A.I. chippel). A világon először kap egy A.I. humanoid robot állampolgárságot. A humanoid robot neve Sophia,[4] állampolgársága szaúdi.
Művészi ábrázolása Szerkesztés
- A. I. – Mesterséges értelem (2001) című film. Rendező: Steven Spielberg
- 2001: Űrodüsszeia (1968) című film híres intelligens számítógépe, HAL 9000 viselkedése a film egyik alapkonfliktusa
- Csillagközi romboló és a Caprica c. spinoff sorozatok középpontjában a lázadó mesterséges intelligencia (cylonok) és az emberi létezés esetleges konfliktusa áll
- A Disney által készített Tron, avagy a számítógép lázadása c. kultuszfilm;
- A Terminátor c. mozifilm-sorozat és spinoffjai
- Isaac Asimov regényei, novellái
- Mass Effect (1, 2, 3): EDI, gethek, kaszások – akció-szerepjáték
- Ex Machina (2015) című film
- William Gibson Neurománc-regénysorozatában (Neurománc, Számláló nullára, Mona Lisa Overdrive) a cselekményszálakat mesterséges intelligenciák szervezik és irányítják
- Detroit: Become human – videójáték
- Mátrix sci-fi film – feltehetően mesterséges intelligencia által irányított világ, amelyben az emberiséget virtuális valóság-szimulációban tartják
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Mesterséges intelligencia és a szövegírás jövője (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ Áttörés: 64 év után átment egy számítógép a Turing-teszten
- ↑ Google DeepMind: AI becomes more alien - bbc.com
- ↑ http://www.origo.hu/techbazis/20171028-eloszor-kapott-allampolgarsagot-egy-robot-szaud-arabia-sophie.html
További információk Szerkesztés
Magyarul Szerkesztés
- Ágens Portál
- Működő példák mesterséges intelligenciára 2017-ben
- Milyen új állásokat teremt a mesterséges intelligencia?
- Mesterséges Intelligencia folyóirat Archiválva 2019. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Mesterséges intelligenciáról mindenkinek (mi a mesterséges intelligencia, hol tartunk most és milyen messze van az emberi szintű MI)
- Mérő László: Észjárások. A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia; Akadémiai–Optimum, Budapest, 1989
- Darab Tamás: A gépesített értelem. Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról; Áron, Budapest, 1991
- Jenny Raggett–William Bains: Mesterséges intelligencia. A–Z; ford. Kepes János; Akadémiai, Budapest, 1994
- Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia; szerk. Pléh Csaba; Akadémiai, Budapest, 1998 (Pszichológiai szemle könyvtár)
- Mesterséges intelligencia; szerk. Futó Iván; Aula, Budapest, 1999
- Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia. Alapismeretek; ford. Rózsa Tamás; Panem, Budapest, 2002 (Panem információtechnológia)
- Henry Brighton–Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp; ford. Kovács Kristóf; Edge 2000, Budapest, 2004 (SHL képes könyvek)
- Starkné Werner Ágnes: Mesterséges intelligencia; VE, Veszprém, 2004
- Roger C. Schank: Dinamikus emlékezet. A forgatókönyv-elmélet újraértelemzése; ford. Ragó Anett; Vince, Budapest, 2004
- Stuart J. Russell–Peter Norvig: Mesterséges intelligencia. Modern megközelítésben; ford. Antal Péter et al.; 2. átdolg., bőv. kiad.; Panem, Budapest, 2005
- Neurális hálózatok; szerk. Horváth Gábor; Panem, Budapest, 2006
- Mesterséges intelligencia és határterületei. Interjúk kutatókkal; szerk. Kömlődi Ferenc; Akadémiai, Budapest, 2007
- Csató Lehel: Neurális hálók és a gépi tanulás módszerei; Kolozsvári Egyetemi, Cluj-Napoca, 2008
- Borgulya István: Optimalizálás evolúciós számításokkal; Typotex, Budapest, 2012 (Az informatika elmélete)
- Raymond Kurzweil: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Budapest, 2013
- Nick Bostrom: Szuperintelligencia. Utak, veszélyek, stratégiák; ford. Hidy Mátyás; Ad Astra, Budapest, 2015
- Elek István: Az intelligencia spontán megjelenése. A digitális evolúciós gép; ELTE Eötvös, Budapest, 2015
- Martin Ford: Robotok kora. Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?; ford. Garamvölgyi Andrea; HVG Könyvek, Budapest, 2017
- Tim O'Reilly: WTF. Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? What's the future?; Typotex, Budapest, 2018
- Miskolczi Barna–Szathmáry Zoltán: Büntetőjogi kérdések az információk korában. Mesterséges intelligencia, big data, profilozás; HVG ORAC, Budapest, 2018
- Max Tegmark: Élet 3.0. Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában; ford. Weisz Böbe, Garai Attila; HVG Könyvek, Budapest, 2018
- Héder Mihály: Mesterséges intelligencia. Filozófiai kérdések, gyakorlati válaszok; Gondolat, Budapest, 2020
- Abishur Prakash: Go AI. A mesterséges intelligencia geopolitikája; ford. Lokodi Annamária; Pallas Athéné, Budapest, 2020
- Susan Schneider: A mesterséges ember. Az MI és az elme jövője; ford. Unger Imola; Pallas Athéné, Budapest, 2020
- Byron Reese: A negyedik kor. Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője; ford. Dedinszky Zsófia; Typotex, Budapest, 2020
- Paul Davies: Démon a gépezetben. Hogyan oldják meg az információ rejtett hálózatai az élet rejtélyét?; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2021 (Talentum tudományos könyvtár)
- Angie Smibert: Mesterséges intelligencia. Okos gépek, gondolkodó robotok és tudományos gyakorlatok gyerekeknek; ford. Beke Ádám; Cser, Budapest, 2020
- Shelly Fan: Lecserél-e minket a mesterséges intelligencia?; ford. Nattán Balázs; Scolar, Budapest, 2020 (Nagytotál)
- Andreas Schühly–Frank Becker–Florian Klein: Valós idejű stratégia. Amikor a stratégiai előrejelzés és a mesterséges intelligencia találkozik; ford. Nemes Alexandra, Várnai Tímea; Pallas Athéné, Budapest, 2020
- G. Karácsony Gergely: Okoseszközök – okos jog? A mesterséges intelligencia szabályozási kérdései; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2020
- Sebők Miklós–Ring Orsolya–Máté Ákos: Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben; Typotex, Budapest, 2021
- Hannah Fry: Emberek és gépek. Hogyan tartsuk a kezünkben az irányítást a mesterséges intelligencia korában?; ford. Dembinszky Zsófia; HVG Könyvek, Budapest, 2021
- Tilesch György–Omar Hatamleh: Mesterség és intelligencia. Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában; ford. Stemler Miklós; Libri, Budapest, 2021
- Kevin Roose: Jövőbiztos. Kilenc szabály az ember számára az automatizálás korában; ford. Berki Éva; Pallas Athéné, Budapest, 2021
- John C. Lennox: 2084. A mesterséges intelligencia és az emberiség jövője. Szekuláris és bibliai elképzelések; ford. Csiszár István; Harmat, Bp., 2021
- Gondolatok a transzhumanizmusról. A mesterséges intelligencia etikája és hatásai; szerk. Christopher Hrynkow, ford. Berki Éva, Máté Katalin; Pallas Athéné, Bp., 2022
- Martin Ford: Jövőnk a robotok korában. Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az életünket?; ford. Darnyik Judit; HVG Könyvek, Bp., 2022
- Marcus du Sautoy: A kreativitás kódja. Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni és gondolkodni; ford. Seres Iván; Park, Bp., 2022
- Ray Kurzweil: Hogyan alkossunk elmét? Az emberi gondolkodás titkainak nyomában; ford. Nagy Balázs, Pallas Athéné, Bp., 2022
- Li Kaj-Fu–Csen Csiu-Fan: Mesterséges intelligencia 2041. Tíz vízió a technológia és az ember kapcsolatáról; ford. Kozma Dániel; HVG Könyvek, Bp., 2022
- James Bridle: Az emberi intelligencián túl. Állatok, növények gépek: a földi értelem nyomában; ford. Lévai Márta; Libri, Bp., 2022
- Gondolatok a transzhumanizmusról. A mesterséges intelligencia etikája és hatásai; szerk. Christopher Hrynkow, ford. Berki Éva, Máté Katalin; Pallas Athéné, Bp., 2022
Angolul Szerkesztés
- American Association for Artificial Intelligence
- AGIRI – Artificial General Intelligence Research Institute
- European Coordinating Committee for Artificial Intelligence
- German Research Center for Artificial Intelligence, DFKI
- Center for Computational Intelligence, Learning, and Discovery @ Iowa State University Archiválva 2006. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Artificial Intelligence News
- Association for Uncertainty in Artificial Intelligence
- Singularity Institute for Artificial Intelligence
- The Society for the Study of AI and Simulation of Behaviour
- University of California at Berkeley AI Resources links to 868 AI resource pages
- Loebner Prize website Archiválva 2010. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- OpenMind CommonSense
- SourceForge Open Source AI projects – 1139 projects
- A tutorial on AI programming language LISP
- Marvin Minsky's Homepage
- MIT's Computer Science and Artificial Intelligence Lab
- AI research group at Information Sciences Institute
- What is Artificial Intelligence?
- Artificial and biological intelligence
- Stanford Encyclopedia of Philosophy entry on Logic and Artificial Intelligence
- AI-Junkie: Genetic Algorithm and Neural Network tutorials