Mesterszállás

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri járásában.

Mesterszállás
Mesterszállás címere
Mesterszállás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásMezőtúri
Jogállás község
Polgármester Kiss Gábor (független)[1]
Irányítószám 5452
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség651 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mesterszállás (Magyarország)
Mesterszállás
Mesterszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 20° 25′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 20° 25′ 52″
Mesterszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Mesterszállás
Mesterszállás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Mesterszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterszállás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén Békés megye határában fekszik. Alacsony, csaknem tökéletesen sík területe a szabályozás előtt hatalmas ártér volt, melyen összefolyt a Berettyó és a Körös árvize és jellegzetes folyami üledéket hagyott maga után. A szabályozás idején a Körös zegzugos és a Tiszától csak méreteiben különböző kanyarulatait átvágták, áradásait pedig gátakkal a kanyarulatok zugaira korlátozták.

MegközelítéseSzerkesztés

Mesterszállás zsáktelepülés, így lakott területe közúton csak a 4627-es útból Öcsöd és Mezőhék határszélén keletnek kiágazó 46 161-es számú mellékúton érhető el.

TörténeteSzerkesztés

A község neve először az 1524. évi összeírásban található, amikor Kolbázszékhez tartozó kunszállás volt. 1533-ban királyi birtok. Ugyanez év (dec. elején) János király Czibak Imre váradi püspökkel a Szent Koronát magukkal hozva, itt szállt meg, azután Tisza-Varsán felé folytatták útjukat. A község középnagyságú helység lehetett, mert az 1549. évi rovásos adóösszeírás szerint 12 kapu után 13 forint és 20 dénárt fizetett adóul. 1552-ben Egerhez adózott, míg 1558-ban a megye intézkedésére Gyula várához csatolták, ahova 12 forint hadisegélyt fizetett. Továbbra is a királyi korona javadalma maradt, az 1559. évi összeírás szerint jövedelmét Gyula várának kormányzója kezelte. Gazdagsága emelkedett, mert mint királyi birtok 16 kapu után adózott 17 forintot és 60 dénárt. 1566-ban ismét Kolbázszékhez tartozott és az itt lakó kunok a szomszéd birtokokat háborgatták. A nádor ekkor szigorúan megfedte őket. A kun telepek gyarapodtak, mert 1570-ben az akkori rovásos összeírás szerint 14 forint adót fizetett mind külön kunkapitányság, akkor 64 egész telkes lakosa és egy elhagyott telke volt. Tegzes pénzül 36 forintot fizetett. 1567-ben Ungnad Kristóf birtoka, kinek Rátz István és Pettke István nevű tisztjei 1570-ben az egész környéket sanyargatták. Elvittek 80 ökröt és 50 forintot a gyér lakosságtól. 1593-ban a török felégette a községet. Később a jászberényi török katonaság kapta zsold fejében, akik a megmaradt lakosságot egy évre felmentették az adófizetés alól. Mindamellett lassan elnéptelenedett. 1616-ban, sőt még 1629-ben is mint elpusztult helység szerepel az összeírásokban.

A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a labanc-rác csapatok megsarcolták a lakosságot. 1719-ben nagyobb számú telepes jött a községbe.

1897-ig pusztaként Kunszentmártonhoz tartozott. A belügyminiszter 1896-ban engedélyezte önálló nagyközséggé alakulását,[3] ami 1897. július 1-jén történt meg.[4] Az új községet Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága a miniszter által jóváhagyott határozatával a Tiszai alsó járásba osztotta be.[5]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Molnár Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Molnár Mihály (független)[7]
  • 1998–2002: Molnár Mihály (független)[8]
  • 2002–2006: Kiss Gábor (független)[9]
  • 2006–2010: Kiss Gábor (független)[10]
  • 2010–2014: Kiss Gábor (független)[11]
  • 2014–2019: Kiss Gábor (független)[12]
  • 2019-től: Kiss Gábor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 8,5%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 12,4% (14,3% nem nyilatkozott).[14]

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus templom, Fekete halom, Alsómesterszállás.

A községi parkban áll a honfoglalás millecentenáriuma és a községgé válás 100. évfordulójára 1996-ban állított emlékmű, Talamasz Lajos szobrászművész alkotása, továbbá a Táncsics Mg. Tsz. Székely-kapuja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A belügyminiszter 1896. évi 50467. sz. rendelete, Belügyi Közlöny 1896. évi 6. szám, 151. oldal.
  4. Belügyi Közlöny 1897. évi 8. szám, 183. oldal
  5. A belügyminiszter 1897. évi 18991. sz. rendelete, Belügyi Közlöny 1897. évi 8. szám, 183. oldal
  6. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  8. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  10. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  11. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. Mesterszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Mesterszállás Helységnévtár

További információkSzerkesztés