Főmenü megnyitása

Meszlény Artúr

(1875–1937) magyar jogász

Meszlény Artúr, dr., született Meszer Artúr (Budapest, 1875. október 11.[2] – Budapest, 1937. március 23.) magyar jogász, jogi szakíró.

Meszlény Artúr
Született 1875. október 10.[1]
Budapest
Elhunyt 1937. március 23. (61 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

ÉletpályájaSzerkesztés

Meszer Fülöp ügyvéd és Heim Berta fiaként született izraelita családban. 1898-tól bírósági szolgálatot teljesített. 1914-től az Igazságügyi minisztériumba berendelt budapesti törvényszéki bíró, 1917-től ítélőtáblai bíró volt. Nyugdíjba vonulása után, 1921 és 1937 között ügyvédként dolgozott. 1929-ben egyetemi címzetes rendkívüli tanár lett.

Meszlény 1909-től 1919-ig a Magyar Jogászegylet titkára, utána válaszmányi tagja volt. Ő volt 1910-től a Magyar Jogászegyleti Értekezések új folyamának szerkesztője. Részt vett a Révai nagy lexikona szerkesztési munkálataiban. 1915-től a Pester Lloyd című német nyelvű lap munkatársa és vezércikkírója is volt. 1925-ben a Polgári Jog című jogi szakfolyóirat egyik alapítója és főszerkesztője volt, Beck Salamonnal és Varannai Istvánnal együtt. Meszlény Artúr az alapítástól számított egy évtizedig a főszerkesztői teendőket is ellátta, majd haláláig a szerkesztőbizottság tagja maradt.[3]

A Polgári Jog első számába írt beköszöntőjében írta:

„ ne legyen a jog — minden társadalom erkölcsi alapfelfogásának elkerülhetetlenül igazmondó tükre — a jogtiprás szurtos és szolgálatkész pesztonkája, hanem legyen az Igazság büszke tartásu papnője. S a törvény ne legyen az erőszak .végrehajtásának formája, hanem legyen az a biztos védelmet nyujtó pajzs, amely készségesen befogad mindenkit, aki az eröszak elől menekül.[4]

Elsősorban polgári jogi - magánjogi szakírói munkássága jelentős; írásai a Polgári Jogon túl főként a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny és a Magyar Jogászegyleti Értekezések című szakfolyóiratokban jelentek meg.

60. születésnapjára Budapesten 1936-ban emlékkönyvet jelentettek meg.

Házastársa Cseikel Margit volt, Cseikel Fülöp és Tänzer Regina lánya, akivel 1924. augusztus 2-án Budapesten kötött házasságot.[5]

Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés

Az 1920-as években választmányi tagja volt a Magyar Külügyi Társaságnak, 1924-től elnöke az Országos Ügyvédszövetség fővárosi szakosztályának és a Civiljogászok Vitatársaságának.[6]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Mutató és forrásgyüjtemény valamint egyéb segédeszközök Zsögöd Benő "Fejezetek kötelmi jogunk köréből" c. művéhez. (Budapest, Politzer, 1902. 143 p.)
  • Kartellek és trösztök (Bp., 1906);
  • A svájci polgári törvénykönyvről – magánjogi tanulmány társadalomtudományi alapon (Bp., 1909);
  • A polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve (Jancsó György munkájának átdolgozott 2. kiadása, 1-2. Budapest, Athenaeum, 1912-1915.);
  • Csődön kívüli kényszeregyezség és kényszerfelszámolás (Bp., 1916);
  • Tisztességtelen verseny (Bp., 1923);
  • The Influence of War upon Contracts (Bp., 1932).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Meszlény Artúr beköszöntője a Polgári Jog 1. évf. 1. számból[halott link]
  • Meszlényi Artúr. In: A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. 735. p.
  • Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. 3–5. p.
  • Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. 6. p.
  • Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 201–203. p.
  • Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.
  • Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. 51. p.
  • Meszlény Artúr. In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. 874–875. p.
  • Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. 325–351. p.