Wikipédia

Meszlény Artúr

(1875–1937) magyar jogász

Meszlény Artúr, dr., (született Messer Artúr; (Budapest, 1875. október 11.[3] – Budapest, 1937. március 23.) bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, jogi szakíró.

Meszlény Artúr
Született 1875. október 10.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1937. március 23. (61 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Messer Fülöp ügyvéd és Heim Berta fiaként született izraelita családban. Jogtudományi doktorátust 1898-ban Budapesten kapta. 1898-tól bírósági szolgálatot teljesített. 1902-ben az ügyvédi vizsgát is itt tette le. 1907 júliusában a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar magánjogból magántanári képesítést szerzett. Rövid ügyvédi gyakorlat után 1900 januárjától törvényszéki aljegyzőként indult a pályán, utána a Pestvidéki Járásbíróság albíróként alkalmazta. 1914-től az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán teljesített szolgálatot. Egyidejűleg 1911-1917 között a Keleti Kereskedelmi Akadémia rendes tanáraként tevékenykedett. 1917-től Budapesti Ítélőtáblán bíró volt. 1921-ben saját kérésére nyugdíjazták, majd 1921 és 1937 között ügyvédként dolgozott. Közben Szegedre költözött.Házastársa Cseikel Margit volt, Cseikel Fülöp és Tänzer Regina lánya, akivel 1924. augusztus 2-án Budapesten kötött házasságot.[4] A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen elnyerte 1929-ben az egyetemi címzetes rendkívüli tanári címet.

Meszlény 1909-től 1919-ig a Magyar Jogászegylet titkára, majd válaszmányi tagja volt. Ő volt 1910-től a Magyar Jogászegyleti Értekezések új folyamának szerkesztője. Részt vett a Révai nagy lexikona szerkesztési munkálataiban. 1915-től a Pester Lloyd című német nyelvű lap munkatársa és vezércikkírója is volt. Az I. világháború idején az Igazságügyminisztériumban aktívan bekapcsolódott a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásról, valamint a pénzintézetek felszámolásáról szóló jogszabályok megalkotásába, majd az 1920-as években a tisztességtelen versennyel, a versenyjog fizetésképtelenséggel kapcsolatos kérdéseinek első szakértője és kodifikátora lett. Miniszteri felkérésre, az évtized második felétől sokat foglalkozott a részvényjog reformjával és a polgári törvénykönyv javaslatával. 1925-ben a Polgári Jog című jogi szakfolyóirat egyik alapítója és főszerkesztője volt, Beck Salamonnal és Varannai Istvánnal együtt, majd haláláig a szerkesztőbizottság tagja maradt.[5] 1929 februárjában kormánytanácsosi címmel tüntették ki.

A Polgári Jog első számába írt beköszöntőjében írta:

„ ne legyen a jog — minden társadalom erkölcsi alapfelfogásának elkerülhetetlenül igazmondó tükre — a jogtiprás szurtos és szolgálatkész pesztonkája, hanem legyen az Igazság büszke tartásu papnője. S a törvény ne legyen az erőszak .végrehajtásának formája, hanem legyen az a biztos védelmet nyujtó pajzs, amely készségesen befogad mindenkit, aki az eröszak elől menekül.[6]”

Elsősorban polgári jogi – magánjogi szakírói munkássága jelentős; írásai a Polgári Jogon túl főként a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny és a Magyar Jogászegyleti Értekezések című szakfolyóiratokban jelentek meg. Gazdag jogászi életműve hozzájárult a szociális magánjog irányzatának kiteljesedéséhez, a magyar civilisztika 20. századi fellendüléséhez, a kereskedelmi jogi törvényhozás színvonalának emeléséhez.

60. születésnapjára Budapesten 1936-ban emlékkönyvet jelentettek meg.

1937. március 23-án hunyt el Budapesten.

Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés

Az 1920-as években választmányi tagja volt a Magyar Külügyi Társaságnak, 1924-től elnöke az Országos Ügyvédszövetség fővárosi szakosztályának és a Civiljogászok Vitatársaságának.[7]

Főbb műveiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Meszlény Artúr beköszöntője a Polgári Jog 1. évf. 1. számból[halott link]
  • Meszlényi Artúr. In: A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. 735. p.
  • Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. 3–5. p.
  • Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. 6. p.
  • Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 201–203. p.
  • Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.
  • Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. 51. p.
  • Meszlény Artúr. In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. 874–875. p.
  • Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. 325–351. p.
  • Meszlény Artúr digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban

JegyzetekSzerkesztés

  • Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, p.201–203.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. p.874–875.
  • Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. p.3–5.
  • A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. p.735.
  • Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. p.6.
  • Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. p.51.
  • Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. p.325–351.
  • Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meszlény_Artúr&oldid=26033283”