Mexikó

állam Észak-Amerikában

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos (Hallgat hallgat) vagy México (Hallgat hallgat), navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Fővárosa és legnagyobb városa Mexikóváros. Szövetségi köztársaság, mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (Distrito Federal) áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a Föld 10. legnépesebb országa [4] és egyben a spanyol nyelvűek között a legnépesebb.

Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos
Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl
Mexikó zászlaja
Mexikó zászlaja
Mexikó címere
Mexikó címere
Nemzeti himnusz:
Himno Nacional Mexicano

Fővárosa Mexikóváros
é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 07′Koordináták: é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 07′
Legnagyobb város Mexikóváros
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Andrés Manuel López Obrador
A Szenátus elnöke Oscar Eduardo Ramírez Aguilar
A Képviselőház elnöke Dulce María Sauri Rianco
Törvényhozás
Hivatalos nyelv de facto: spanyol
de jure: nincs
Beszélt nyelvek spanyol (de facto hivatalos nyelv),
valamint további 68 szövetségileg elismert bennszülött nyelv
Függetlenség Spanyolországtól
kikiáltása 1810. szeptember 16.
elismerése 1821. szeptember 27.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint124 777 324 fő (2017)[1]
Rangsorban11
Becsült131 800 000 [2] fő (2022)
Rangsorban11
Népsűrűség66 fő/km²[3]
GDP2008 (forrás: IMF)
Összes1025 milliárd USD (13)
PPP: 1 094 301 millió dollár
Egy főre jutó9741 USD (56)
PPP: 11 249 dollár
HDI (2007) 0,854 (53) – magas
Földrajzi adatok
Terület1 972 550 km²
Rangsorban 14
Víz2,5%
IdőzónaCentral Standard Time (UTC-8 – UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem Mexikói peso (MXN)
Nemzetközi gépkocsijel MEX
Hívószám 52
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.mx
Villamos hálózat 127 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá teszi.[5][6] Gyakran feltörekvő hatalomként és újonnan iparosodott államként utalnak rá.[7][8] Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel, valamint a kormány és a drogbandák közötti konfliktus is folyamatos.[9]

Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

Az országnév írásmódja és eredete szerkesztés

Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz „ksz”-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar „s” hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban „ch”-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.[10] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

Földrajz szerkesztés

térkép szerkesztése
Mexikó domborzati térképe (nyitható térkép)
 
 
 
 
 
 
 

Domborzat szerkesztés

Területének központi része a füves, 1000–2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordillerákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).

Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.

Vízrajz szerkesztés

Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo (Rio Grande), a déli határon az Usumacinta, az ország belsejében a Grijalva, a Balsas, a Pánuco és a Yaqui.

Éghajlat szerkesztés

A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.

A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20–24 °C), mert télen hűvösebb van.

A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.

Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délkeleten trópusi esőerdő található. Területének több mint egyötöde sivatag, félsivatag. Ennek jellegzetes növényei a gömb alakú sünkaktusz, az oszlopkaktuszok, a lapos, levélszerű ízekre tagolt medvetalpkaktusz és az agávék. A csapadékban gazdagabb területeken füves és tüskés bozótos, illetve nedves szavannák vannak. Területének harmadát borítják erdők.[11] A Yucatán-félsziget és a Keleti-Sierra Madre keleti lejtőin trópusi esőerdők, Mexikó keleti részén örökzöld tölgyfajok, magnóliafélék alkotta szubtrópusi erdők élnek. Jellegzetes trópusi és szubtrópusi fái: mahagóni, vanília, gumifa, rágógumifa (Sapotaceae) , liliomfa, jakarandafa. Északon, a csapadékosabb tájakon megtalálható a tölgy, a kőris, a dió, a mamutfenyő, a ciprus. A Kordillerák hegyein az erdők a magassági zónáknak megfelelően alakulnak. A Mexikói-öböl partvidékét sok helyen mangrovemocsarak kísérik. A csapadékban gazdag mocsaras síkságokon mocsárciprus alkot erdőket. [12]

Az országból származik a kukorica, a dohány, a paprika, a paradicsom, a kakaó és a bab. [12]

A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.

A ragadozó állatokat az északi eredetű coyote, a szürke farkas, a virginiai róka, a macskafélékhez tartozó puma, jaguár, ocelot, vörös hiúz képviseli; a mosómedveféléket a közönséges mosómedve, a törpe mosómedve, a fehérorrú ormányosmedve. Előfordulnak a Dél-Amerikában bennszülött vendégízületesek, pl. a kilencöves tatu, a törpehangyász, a mexikói dolmányoshangyász. [12]

Két őshonos mexikói kutyafajta van: csivava, xoloitzcuintle.

Képgaléria az élővilágról (nyitható rész) >>>>>>

Nemzeti parkjai szerkesztés

Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 66 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.[13]

Természeti világörökségei szerkesztés

 
A Sian Ka'an Bioszféra-rezervátum egy része

Történelem szerkesztés

Őstörténet szerkesztés

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmékok, a toltékok, a maja népek és az aztékok civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. Más bennszülött mexikói társadalmakkal ellentétben ezek a civilizációk kiterjesztették politikai és kulturális hatókörüket Mexikó határain túl is.

Az európaiak érkezése előtti mezo-amerikai történelmet prehispán vagy prekolumbiánus korszaknak nevezik.

Az újkor elején az aztékok voltak a domináns népek a mai ország területén. Ekkor az aztékok fővárosa, Tenocstitlan, a mai Mexikóváros helyén a világ egyik legnagyobb városa volt, becsült lakosságát 200–300 ezer fő közé teszik.[14]

Gyarmatosítás szerkesztés

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenocstitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.

19. század szerkesztés

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-es évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.

Benito Juárez, a zapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857–72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.

Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.

Ezután következett az úgynevezett Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

20. század szerkesztés

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot és államosításokat hajtottak végre.

1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.

 
A mexikói kormány a hadsereget is beveti a szervezett bűnözés és a kábítószer ellenes harcban (2007)

A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.

21. század szerkesztés

A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett. 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.

A 2018-as választás után Obrador lett az ország elnöke.

A 21. században hosszú évek óta „háború” folyik a mexikói kormány és a drogkartellek között.[15]

Politika és közigazgatás szerkesztés

A Mexikói Egyesült Államok egy olyan szövetségi köztársaság, amely elnöki rendszeren alapul. Az alkotmány három kormányzati szintet határoz meg: a szövetségi kormány, a tartományi kormányok és a települési önkormányzatok.

Szövetségi szinten kétkamarás parlamenti rendszer működik, a Képviselőházban (Cámara de Diputados) 500 mandátum van, ahova a képviselőket vegyes választási rendszerben szavazzák meg, a Szenátusban (Senado de la República) 128 mandátum van, a szenátorokat állami szinten, összetett rendszerben választják meg.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

A három szövetségi hatalmi ág: végrehajtó, törvényhozó és az igazságszolgáltatás.

A szövetségi törvényhozás Mexikó kétkamarás kongresszusa, amely a Szenátusból és a Képviselőházból áll. A kongresszus szövetségi törvényeket hoz, adót vet ki, jóváhagyja a nemzeti költségvetést és a nemzetközi szerződéseket stb. A végrehajtó hatalom az elnök kezében összpontosul, aki az állam- és kormányfő, valamint a katonai erők főparancsnoka. Az elnököt hat évre választják, és nem választható újra.

Jogállamiság szerkesztés

A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[16]

A hatalmi ágak szétválasztását alkotmányosan rögzítik, és a mexikói elnököt viszonylag gyenge pozícióba helyezik a Kongresszussal szemben, kivéve, ha a kormánynak van többsége ott, mint a 2020-as évek elején. Mivel AMLO egyértelműen uralja a pártját, a végrehajtó hatalom és a Kongresszus közötti elválasztás gyakorlatilag nem létezik. A MORENA elfogadja a kormány törvényeit, és nem kell tárgyalnia más pártokkal.[17]

Andrés Manuel López Obrador (AMLO) kormánya, amely 2018 decemberében lépett hivatalba, kihirdette a „neoliberalizmus végét”. Ennek ellenére egyértelmű jelek érkeztek, hogy elnöksége nem nagyon fog eltérni a korábbi modelltől. A hatalom azonban egyre inkább az elnök kezében összpontosul.[17]

AMLO elnök megtámadta és megfenyegette azokat az autonóm intézményeket, amelyek bizonyos szintű átláthatóságot és éberséget biztosítanak a kormány intézkedései felett. A kormány igen szigorú megszorító programot írt elő, ami jelentősen befolyásolta az állam hatékonyságát.[17]

A Legfelsőbb Bíróságon kívül sem a szövetségi, sem az állami igazságszolgáltatás nem független a végrehajtó hatalomtól. Állami és helyi szinten az igazságszolgáltatás egyértelműen elfogult a végrehajtó hatalommal szemben, és a korrupció tombol. Nem sok minden változott az átlagpolgárok számára, akik továbbra is egy nagyon korrupt igazságszolgáltatási rendszerrel szembesülnek, amelyben a bűnözőket szabadon engedik, ártatlan embereket pedig évekig fogva tartják, mielőtt még bíróság elé állítanák őket.[17]

AMLO kormánya prioritásként kezelte a korrupció elleni küzdelmet, de az eddigi eredmények ritkák, ha nem ellentmondásosak. Az a tény, hogy a korábbi kormányok és kormányzók néhány kulcsfontosságú tisztviselője ellen nyomozás folyik, és börtönben vagy házi őrizetben vannak, a helyes irányba tett lépésnek tűnik. AMLO egy nagyszabású hadművelettel kezdte az olajlopás elleni küzdelmet, láthatóan némi sikerrel. Ugyanakkor megpróbálta kijátszani vagy gyengíteni a korrupcióellenes intézményeket. Emellett a választási kampánybiztonsági tanácsadóját nevezte ki az Országos Ügyészség élére.[17]

Az állampolgári jogokat bár törvény rögzíti, de a gyakorlatban a legalapvetőbb jogok is sérülnek.[17] AMLO-t három különböző kampányígéret alapján választották meg: véget vetnek a korrupciónak, a gazdaságot a szegények szolgálatában fejlesztik és véget vetnek az állampolgári jogok megsértésének. Ez utóbbi tekintetében azonban alig változott valami; az állampolgári jogokat továbbra is megsérti a rendőrség, a hadsereg, sőt az igazságszolgáltatás is.[17] Ez mindig is állandó jellemző volt az őslakosok, a szegények és az LMBT kisebbségek számára.[17] A börtönök tele vannak olyan emberekkel, akik kisebb bűncselekményeket követtek el, de nincs lehetőségük ügyvédet fogadni; a tárgyalásuk megkezdése előtt évekig börtönbe kerülhetnek.[17] A helyzet drámaian romlott azokon a helyeken, ahol drogháborúk dúlnak. Nőtt a bűnbandák, a hadsereg vagy a rendőrség által elrabolt több ezer ember száma. A bűncselekmények áldozatai a bűncselekmények büntetlensége és a hivatalos szervek bűncselekményekben való részvétele miatt ritkán jelentkeznek a rendőrségen; a bűncselekmények 97%-a büntetlenül marad.[17]

Politikai pártok szerkesztés

A 2018-as választások után a legnagyobb pártok:

Közigazgatási beosztás szerkesztés

Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.

 
Mexikó tagállamai

Védelmi rendszer szerkesztés

Időzónák szerkesztés

Mexikóban három időzóna van használatban. Az USA-beli megnevezésekkel jelölve:[18]

2015. október 25-én, amikor a nyári időszámítás véget ér, Quintana Roo nem áll vissza, hanem maradnak egy órával előrébb állítva az órák, ezzel egy új időzóna jön létre. Quintana Roo (fővárosa Chetumal) Mexikó keleti csücskében helyezkedik el. Kedvelt turistacélpont, így az intézkedéstől a turizmus további fellendülését várják.[19]

Külkapcsolatok szerkesztés

Népesség szerkesztés

A népesség 2021 táján elérte a 130 millió főt. A lakosság mintegy fele az ország 59 nagyvárosának egyikében él.

Képek
 
Mexikóváros, Földünk egyik legnagyobb városa
 
Mexikóváros katedrálisa
 
Santa Prisca 18. századi római katolikus templom, Taxco
 
Maja indián asszonyok, Chetumal
 
Nahua indián férfiak, Zacatlán
 
Mexikóvárosi gyerekek
 
Taraumara indián asszonyok
 
Mexikó népsűrűsége 2020-ban

Népességének változása szerkesztés

Mexikó népessége gyorsan emelkedik és 1960 óta több mint háromszorosára nőtt.[20][21]

A népesség alakulása 1960 és 2024 között
Lakosok száma
38 676 974
46 783 542
58 155 590
68 715 443
79 410 218
89 757 916
102 316 781
110 731 826
119 361 233
132 274 416
1960196619731979198619921999200520112024
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések szerkesztés

1 millió fő feletti városok

Mexikóváros (Ciudad de México), Ecatepec de Morelos, Guadalajara, Puebla de Zaragoza, Ciudad Juárez, Tijuana, León, Zapopan, Monterrey, Nezahualcóyotl

500 000 és 1 millió fő közötti városok

Chihuahua, Naucalpan de Juárez, Mérida, Hermosillo, San Luis Potosí, Aguascalientes, Saltillo, Mexicali, Culiacán Rosales, Guadalupe, Acapulco, Tlalnepantla, Cancún, Santiago de Querétaro, Chimalhuacán, Torreón, Morelia, Reynosa, Tlaquepaque, Tuxtla Gutiérrez, Victoria de Durango[22]

Etnikai megoszlás szerkesztés

Mexikó legnagyobb indián népcsoportjai CDI (2000) [23]
Népcsoport Népesség
(2000-ben)
A nyelv beszélői
(2000)
Nahuák 2,445,969 1,659,029
Maják (Maya’wiinik) 1,475,575 892,723
Zapotékok (Binizaa) 777,253 505,992
Mixtékek (Tu'un savi) 726,601 510,801
Otomik (Hñähñü) 646,875 327,319
 
Indián népcsoportok több mint 100 ezer anyanyelvi beszélővel

A Mexikói Nemzeti Statisztikai Intézet 2017-es adatai szerint etnikailag a népesség:[24]

  • 21%-a bennszülött mexikói (indiánok)
  • 25%-a mesztic (indián + európai keverék)
  • 47%-a világos bőrű mexikói (ún. "castizo"; többnyire európai leszármazott)
  • 1%-a ázsiai-mexikói (ázsiai leszármazott)
  • 0,1%-a afro-mexikói (fekete leszármazott)
  • 1%-a nincs besorolva.

Nyelvi megoszlás szerkesztés

A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.[25]

A beszélt nyelvek:[11]

  • spanyol (92,7%)
  • spanyol és indián nyelv (5,7%)
  • csak indián nyelv (0,8%)
  • nem meghatározott (0,8%)

A főbb indián nyelvek: navatl (azték), maja, zapoték stb.[26]

Vallási megoszlás szerkesztés

A római katolikusok aránya folyamatosan csökken, ezzel szemben nő a más keresztények és a vallástalanok aránya.[27][28][29][30][31]

A 2000. évi népszámlálás idején még a népesség 90%-a vallotta magát katolikusnak, a 2020-as népszámlálás alapján már csak a népesség 77,7%-a, továbbá 11,2%-a protestánsnak és egyéb kereszténynek, 8,1%-a vallástalannak, 0,2%-a más vallásúnak.[32]

A kisebb vallási csoportok közül a jelentősebbek: a pünkösdi és karizmatikus, presbiteriánus, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, a mormonok, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták és anglikán, de jóval kisebb létszámban minden egyéb világvallás is képviselteti magát.[33]

A Santa Muerte egy népi szent, akit a katolikusok Mexikó szerte tisztelnek.

Migráció szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 1,3 billió $ (2019) [34]
GDP növekedési ráta - 4,3% (2020 Q4) [35]
Egy főre jutó GDP (PPP) 20 944 $ (2019) [36]
Államadósság 604 mrd € (2019) [37]
Államadóssági ráta 53,8% (2019) [37]
Infláció 3,8% (2021. február) [38]
Foglalkoztatottsági ráta 95,6% (2021. február) [39]
Munkanélküliségi ráta 4,4% (2021. február) [40]
Minimálbér 138,9 € (2019) [41]
Bérnövekedés üteme - [42]
Jegybanki alapkamat 4% (2021. március) [43]
SZJA 35% (2020) [43]
ÁFA (általános) 16% (2021) [44]
TAO 30% (2021) [43]

Mexikó az APEC, OECD és WTO tagja. 1994 óta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) tagja.

Képek
 
A mexikói értéktőzsde épületei
 
Olajkút a Mexikói-öbölben
 
A világkereskedelmi központ épülete Mexikóvárosban
 
Fügekaktusz-farm, Tlayacapan. A fügekaktusz a mexikói konyha egyik alapanyaga
 
A mexikói Meebox által gyártott táblagép és érintőképernyő
 
A regisztrált munkanélküliség Mexikó államaiban (2011. dec.)

A 2020-as évek elején az országnak továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése terén, amelyet súlyosbít a szűkös gazdasági növekedés.[17] Az ECLAC szerint 2018-ban a lakosság 41,5%-a élt szegénységben és 11,7%-a mélyszegénységben.[17]

Általános adatok szerkesztés

2011-ben a lakosság 13,4%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 24,1% az iparban, 61,9% a szolgáltató iparban.[11]

Gazdasági adatok szerkesztés

Az ország gazdasági adatai 2012-2018 között:[45][46]

Év GDP
(milliárd US$ PPP)
GDP per fő
(US$ PPP)
GDP növekedés
(reál)
Infláció
Munkanélküliség
(hiv.)
Államadósság
(GDP %-ban)
2012   2017,5   17 235   3,6%   4,1%   4,9%   42,7%
2013   2077,8   17 549   1,4%   3,8%   4,9%   45,9%
2014   2175,2   18 170   2,8%   4,0%   4,8%   48,9%
2015   2270,7   18 765   3,3%   2,7%   4,4%   52,9%
2016   2366,7   19 356   2,9%   2,8%   3,9%   56,8%
2017   2458,4   19 927   2,1%   6,0%   3,4%   54,1%
2018   2571,6   20 616   2,0%   4,9%   3,3%   53,6%

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

A legfontosabb termények a kukorica, a cirok, a búza, a bab, a paradicsom, a szójabab és a cukornád. Északnyugaton zöldséget, gyümölcsöt, kávét és gyapotot termelnek. Óriási állami beruházások révén az öntözött területek nagyságát jelentősen megnövelték.

Az ország megtermeli élelmiszerszükségletének nagy részét és az USA-nak is egyre több élelmiszert szállít.[47]

Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt.

2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornádtermesztésben pedig az 5. helyen állt.

Legfontosabb tenyésztett állatai a szarvasmarha, a ló és a baromfi. Nagyüzemi marhatenyésztés folyik.

Ipar szerkesztés

Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst , higany, kén és nemesfém bányászata. Ezüstkitermelésben első a világon, ólomkitermelésben 5., cinkkitermelésben 6. a világon (2006-ban). Kiemelkedő a kőolaj- és földgázkitermelés (2006-ban a világon a 4. volt kőolaj-kitermelésben).[48] Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. A mexikói kormány bevételének kb. 30%-a származik az állami olajtársaságtól, a PEMEX-től.[11]

Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen). Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolaj-vegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található.

Jelentős a ruházati ipar és a dohányipar.[11]

Külkereskedelem szerkesztés

Külkereskedelmi kapcsolatait elsősorban az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény keretében bonyolítja.

Fő partnerei 2017-ben:[49]

  • Export:   USA 79,9%
  • Import:   USA 46,4%,   Kína 17,7%, Japán 4,3%

Fő áruk:

  • Export: gépjárművek, elektronikai eszközök (TV, komputer, mobiltelefon, LCD képernyők), kőolajipari termékek, zöldség, gyümölcs, kávé, pamut.[11]
  • Import: fémmegmunkáló gépek, acélmű termékek, mezőgazdasági gépek, gépjármű-alkatrészek, repülőgépek és alkatrészek, olajfúró berendezések[11]

Idegenforgalom szerkesztés

A turizmus jelentős. 2004-ben a 20,5 millió látogató zöme Kanadából és az USA-ból érkezett.

Az idegenforgalom fő központjai: a Yucatán-fsz. keleti partja a Karib-tengernél, a Csendes-óceán partja, többek közt Acapulco és Puerto Vallarta; továbbá Mexikóváros.

Kábítószer szerkesztés

Jelentős a kábítószer előállítás és csempészet.[11]

Az ország továbbra is a Dél-Amerikából származó és az Egyesült Államokba irányuló kokain elsődleges átrakodó országa; az extasy egyik fő gyártója és forgalmazója; a heroin, valamint a többnyire külföldi eredetű marihuána és metamfetamin egyik fő szállítója az amerikai piacra.[11]

A becslések szerint Mexikó a világ harmadik legfontosabb máktermesztésű alapú ópiumtermelője. 2015-ben 28 ezer hektárra becsülték az ópiummákföldek területét.[11]

Jelentős a pénzmosás.[11]

Közlekedés szerkesztés

 
Főút Tijuana és San Diego között

Légi közlekedés szerkesztés

Mexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez és a cancúni, de az ország emellett még számos nemzetközi repülőtérrel (Guadalajara, Acapulco, Mérida, León, Puerto Vallarta, Monterrey, Aguascalientes, Tijuana) repülőtérrel rendelkezik. Több légitársasága van (pl: Méxicana), nemzeti társasága az AEROMéxico.

Közút szerkesztés

Mexikó úthálózata fejlett, a fizetős autópályák hálózatának rendszere Mexikóváros központtal eléri az ország számos területét. Kiemelhető a Mexikóváros – Veracruz – Villahermosa útvonal, a Oaxacába vezető gyorsforgalmi út, az Acapulcóba vezető Autopista del sol és a Guadalajarába vezető autópálya, ami részben Tijuanáig kiépült. Fontos útvonal a Mexikóváros – León – Zacatecas – Ciudad Juárez és a Mexikóváros – Monterrey – Nuevo Laredo autópálya is. Az autópályák mellett számos híd is fizetős. Az úthasználati díjak magasak. Az ingyenes utak állapota is megfelelő, de éjszakai közlekedésre kevésbé ajánlottak. Mexikóváros esetében a közúti behajtást speciális szabályokkal korlátozzák. Az országban az amerikai közlekedési szabályokhoz hasonlóan vezetnek, jelentős a teher és autóbuszos forgalom. A nagyobb utakon ellenőrző pontok is találhatóak, a fekvőrendőrök gyakoriak és sok esetben az utak a hegyi terepeken/hágókon rendkívül kanyargósak. A sivatagi / szubtrópusi körülményekre érdemes az utazás során felkészülni. Az óriási távolságok miatt az országon belül több napos utazások is lehetségesek és megszokottak. Az országnak közúti határátkelői vannak mindhárom szomszéd országba (USA, Guatemala, Belize).

Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejecutivo) járat. A buszok az egész országot lefedik Mexikóváros központtal, ahol több hatalmas autóbusz-pályaudvar található. Több magáncég versenyez az utasokért. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon.[50]

Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók. Az autók többsége automata. Mexikóvárosban csak nagyon gyakorlott sofőrnek ajánlott autót vezetnie. Az USA-ból történő átlépést speciális szabályokkal / biztosítással kezelik.

Vasút szerkesztés

 
Ensenada kikötője

Vízi szerkesztés

Mexikónak a 2010-es években 76 tengeri és 10 folyami kikötője van.[51]

A négy fő tengeri kikötő, ahol az áruforgalom körülbelül 60% -a összpontosul: Altamira és Veracruz a Mexikói-öböl partján, valamint Manzanillo és Lázaro Cárdenas a Csendes-óceán partján.

Turizmus szerkesztés

 
Tengerpart a Yucatán-félsziget keleti partján

A trópusi éghajlat, a maja civilizáció emlékei, a színpompás növényzet és az idilli tengerpartok a turisták tömegeit vonzzák az országba.

Közbiztonság szerkesztés

A 2010-es években jelentősen romlott a közbiztonság, a turisták által leginkább látogatott helyeken egyre gyakoribb a rablás, a lopás.[52] Sok államban folynak fegyveres összecsapások a hadsereg és a drogkartellek között, továbbá az egymással rivalizáló bandák tagjai között is. 2019 folyamán több mint 31 ezer embert öltek meg az országban.[53] Mindezek ellenére a Yucatán-félsziget jóval biztonságosabb, mint az ország sok más régiója.[54]

Kultúra szerkesztés

Mexikó kultúráját a bennszülött indiánok, a gyarmatosító Spanyolország kultúrája, valamint jóval kisebb részben más bevándorlók hatásai formálták. A spanyolok érkezése hozta magával a római katolicizmust, amely Mexikó fő vallásává és kultúra egyik meghatározó tényezőjévé vált. A modern korban a kultúráját az Egyesült Államok is befolyásolta.

Kulturális világörökség szerkesztés

Sport szerkesztés

 
Az Estadio Azteca stadion a fővárosban
 
Bikaviadal, Mexikóváros

Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll az ökölvívás (47%), a harmadik pedig a kosárlabda (37%).[55]

Labdarúgás szerkesztés

Válogatott szerkesztés

Klubcsapatok szerkesztés

Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, a CONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében a Clausura, második felében az Apertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba (liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe a mexikóvárosi América csapatának van: szám szerint 13.

Országos szinten a legnépszerűbb csapat a Guadalajara (Chivas), több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosi Cruz Azul és az UNAM Pumas, valamint a Torreón székhellyel működő Santos Laguna.[55]

Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt játszanak egymással a feljutásért.

Olimpia szerkesztés

Formula-1 szerkesztés

Egyéb szerkesztés

Ünnepek szerkesztés

Állami (mexikói) ünnepek
Dátum spanyol neve magyar neve
január 1. Año Nuevo újév
február 5. Aniversario de la Constitución Mexicana az alkotmány napja
február 24. Día de la Bandera a zászló napja
március 21. Natalicio de Benito Juárez Benito Juárez születésnapja
március/április Jueves Santo nagycsütörtök
március/április Viernes Santo nagypéntek
május 1. Día del Trabajo a munka ünnepe
május 5. Batalla de Puebla (Cinco de Mayo) a pueblai csata évfordulója
szeptember 1. Informe Presidencial a Kormánynyilatkozat évfordulója
szeptember 16. Día de la Independencia a függetlenség napja
október 12. Día de la Raza Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja
november 1. Días de los Muertos halottak napja
november 2. Día de los Fieles Difuntos mindenszentek napja
november 20. Aniversario de Revolución Mexicana a forradalom napja
december 12. Nuestra Señora de Guadalupe a Guadalupei Szent Szűz napja
december 25–26. Navidad Karácsony

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.worldometers.info/world-population/mexico-population/
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2020
  4. Mexico Population Worldometer
  5. Beyond the BICs: Strategies of influence. The University of Manchester. [2017. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
  6. (2010. október 1.) „How to compare regional powers: analytical concepts and research topics”. Review of International Studies 36 (4), 881–901. o. DOI:10.1017/S026021051000135X.  
  7. G8: Despite Differences, Mexico Comfortable as Emerging Power. ipsnews.net, 2007. június 5. [2008. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  8. Paweł Bożyk. Newly Industrialized Countries, Globalization and the Transformation of Foreign Economic Policy. Ashgate Publishing, 164. o. (2006). ISBN 978-0-7546-4638-9 
  9. Mexico's Drug War”, Council on Foreign Relations, 2019. január 24. (Hozzáférés ideje: 2019. július 19.) 
  10. México: Diccionario panhispánico de dudas (RAE)
  11. a b c d e f g h i j k CIA World Factbook. [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  12. a b c Országok lexikona A-Z, 2007
  13. Archivált másolat. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 19.)
  14. Levy, Buddy (2008). Conquistador: Hernán Cortés, King Montezuma, and the Last Stand of the Aztecs. Bantam Books. p. 106. ISBN 978-0553384710.
  15. Index: A mexikói drogháború legvéresebb éve lehet az idei (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 7. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  16. Mexico: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022)
  17. a b c d e f g h i j k l BTI 2022 Mexico Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
  18. Huso horario (spanyol nyelven) (PDF). [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  19. Mexico Adds a New Time Zone (angol nyelven), 2014. december 8. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  20. http://www.livepopulation.com/country/mexico.html[halott link]
  21. http://www.worldometers.info/world-population/mexico-population/
  22. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  23. Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas. México. Cdi.gob.mx. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  24. Archivált másolat. [2019. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  25. Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel, Barcelona, 1996; México, Juan M. Lope Blanch, UNAM, pp. 81–89).
  26. Forrás: Világatlasz Kartográfia Kiadó, 2007
  27. Religion in Latin America, Widespread Change in a Historically Catholic Region. Pew Research Center. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
  28. 2020 Mexican Census (INEGI)
  29. Censo de Población y Vivienda 2010 – Cuestionario básico. INEGI. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  30. CIA – The World Factbook – Mexico. Cia.gov. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  31. Országos Statisztikai és Földrajzi Intézet (INEGI), a WorldDataValue és a Latinobarómetro adatai alapján
  32. Tabulados Interactivos-Genéricos. www.inegi.org.mx. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
  33. Mexikó vallásai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 10.)
  34. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=MX
  35. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/gdp-growth-annual
  36. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=MX&view=chart%2C
  37. a b https://countryeconomy.com/national-debt/mexico
  38. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/inflation-cpi
  39. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/employment-rate
  40. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/unemployment-rate
  41. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/mexico
  42. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/wage-growth
  43. a b c https://hu.tradingeconomics.com/mexico/indicators
  44. https://hu.tradingeconomics.com/mexico/sales-tax-rate
  45. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
  46. Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org . (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  47. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
  48. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  49. CIA World Factbook
  50. Peter M. Eadie: Mexikó
  51. Transporte Marítimo. México Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  52. Konzuli szolgálat: Mexikó
  53. Népszava: Több mint 31 ezer embert öltek meg idén Mexikóban
  54. utikritika: Yucatán
  55. a b Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 13.)

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés