Főmenü megnyitása

Mezőlaborc, (szlovákul: Medzilaborce, ukránul: Medzsilabirci) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 6809 lakosából 2560 szlovák, 2419 ruszin, 646 roma és 210 ukrán volt.

Mezőlaborc (Medzilaborce)
A város főutcája
A város főutcája
Mezőlaborc címere
Mezőlaborc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1543
Polgármester Vladislav Višňovský
Irányítószám 068 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség6612 fő (2017. dec. 31.) +/-
Népsűrűség143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság342 m
Terület47,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőlaborc (Szlovákia)
Mezőlaborc
Mezőlaborc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″
Mezőlaborc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlaborc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Eperjestől 60 km-re északkeletre, a Laborc bal partján fekszik. Boró és Vidrány tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

I. Lajos király 1347. január 7-én kelt oklevelében említik először, melyben a Drugeth család 92 birtoka között Mezőlaborcot is megemlíti. Településként 1543-ban "Kys Laborcz" néven a Drugethek homonnai uradalmának részeként említik először. Nem voltak kiváltságai, így nem tartozott a jelentősebb települések közé. 1557-ben 10 jobbágytelek volt itt. 1612-ben fűrésztelep és két malom működött a településen. 1631-ben alapították első élelmiszer kereskedését és vendéglőjét. 1684-től a Csákyak, majd a 19. század első felétől az Andrássyak birtoka. 1715-ben két malma, 18 lakott és 39 lakatlan háza volt. A lakosság száma a 18. században gyorsan emelkedett, 1787-ben már 106 ház állt a településen 719 lakossal.

 
Az ortodox templom

Vályi András szerint "Mező Laborcz. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkónak, és Kraszni Brodnak szomszédságában, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőlő nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón."[1]

Fényes Elek szerint "Mező-Laborcz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 12 római, 700 g. kath. 12 zsidó lak., 329 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik."[2]

1851-ben 724 lakosa volt. 1860-ban Zemplén vármegye egyik közigazgatási központja lett. 1873-ban Mezőlaborc is bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1881-ben galíciai látogatása során átutazott rajta I. Ferenc József császár. 1885-ben az Andrássyak a Schöenfeld családnak adták zálogba. 1900-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a templom kivételével az egész település leégett.

1910-ben járási székhely lett, 1561 lakosából 677 ruszin, 501 német és 255 magyar volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásának székhelye volt.

Az első világháború idején az orosz csapatok 1915. február és május között állomásoztak a városban, ahol jelentős károkat okoztak. Az első csehszlovák köztársaság korszakát magas munkanélküliség jellemezte, ami kivándorlást okozott. A második világháború újabb rombolást hozott a városra. 1960-ig járási székhely volt, ekkor a homonnai járás részévé vált, majd 1996 óta ismét önálló járás székhelye.

2001-ben 6741 lakosából 3803 szlovák, 2303 ruszin és 413 ukrán volt.

Itt születettSzerkesztés

  • 1903-ban Orosz László pedagógus, iskolaigazgató, néprajzi valamint helytörténeti kutató és író
  • 1911. június 17-én Andreánszky István szociáldemokrata politikus

NevezetességeiSzerkesztés

Gazdaság és infrastruktúraSzerkesztés

Mezőlaborc városában a legnagyobb hagyományai az üveg- és gépiparnak vannak.

Az üvegiparban 1970 óta Jablonec-i cseh üveg gyár leányvállalata működött, melynek alkalmazottainak száma elérte a 600 főt. A privatizációt követően az üzem megszűnt. Glass LPS kft folytatja a 45 éves hagyományokkal rendelkező üveggyártást Mezőlaborcon és továbbra is gyártja a kristály csillárokat és csiszolja a tartozékokat.

A gépipari termelést a városban a Transporta nevű gyár honosította meg, majd a Vihorlat vállalat folytatta, amelynek már 1200 alkalmazotta volt. A privatizáció és a gépipari válság hatására az üzem csődbe ment. A gépipari termelést a városban a Kovostroj és Labstroj üzemek folytatják.

Jelentősebb munkáltatókSzerkesztés

 
Glass LPS - kristály csillárok gyártója.
  • Glass LPS s.r.o.
  • Kovostroj a.s.
  • Labstroj s.r.o.

FoglalkoztatásSzerkesztés

A Stropkovi Munkaügyi Hivatal 2009-ben arról számolt be, hogy a Mezőlaborci járásban a regisztrált munkanélküliségi ráta elérte a 20,10%-ot. 2012-ben a munkanélküliségi ráta eléri a közel 23%-ot.

TestvérvárosokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlaborc témájú médiaállományokat.
Mezőlaborc panoráma